Másfél órás középkori séták a ferenceseknél

Összesen 265 millióból, 225 millió forintos európai uniós támogatással újult meg Szegeden a Mátyás téri ferences rendház több mint ötszáz éves műemléképület-együttese – írtuk tavaly novemberben. Kiss Didák házfőnök, ferences szerzetes akkor úgy becsült, hogy idén májusban nyithat a javarészt DAOP-pályázati forrásból kialakított látogatóközpont.

Még nem fogadnak turistákat, adminisztratív okok miatt újabb közbeszerzési eljárást kellett indítani idén február-márciusban, ezért csúszott az átadási határidő. A tervek szerint szeptember közepén nyitnak. Az építkezés szinte teljesen befejeződött: a napokban a külső melléképület homlokzatának felújításán és a járda újjáépítésén dolgoznak a szakemberek. Nagyjából két héten belül ezzel is végeznek.

– A török hódoltság idején nevezték el az itteni szerzeteseket barátoknak. Most ők hívják meg a látogatókat a kolostorba, hogy nézzék meg, hol és hogyan élnek – magyarázta [namelink name="Petri Márta"] projektmenedzser, miért találták ki a látogatóbarát elnevezést.

– Megváltozik a kolostor csendje, de igyekeztünk olyan útvonalat kitalálni, és az életterünket úgy behatárolni, hogy a lehető legkevésbé zavarjanak a vendégek – mesélte a kolostor folyosóján járva [namelink name="Kiss Didák"]. Jelenleg nyolc ferences lakik a rendházban, köztük négy jelölt.

A házfőnök több érdekességre hívta fel a figyelmet, amelyeket megcsodálhatnak majd a látogatók. Ilyen például az úgynevezett paprikaharang, amelyhez szegedi paprikatermelők adták a kiegészítő pénzt az első világháború után. A Szent Piroskáról elnevezett harang, amelyen paprikamotívum is látható, tíz éve megrepedt, újra akarták öntetni. Akkor derült ki, hogy milyen értékes. Török kori sírkövek is állnak a földszinti folyosón, az egyik egy magyar emberé, latin nyelvű, kissé pontatlan felirattal.

Nagyjából egy hét múlva kezdődik a kiállítások berendezése, a bútorok is hamarosan megérkeznek. Az első emeleten lévő kiállítótermekben 15. századi műkincseket lehet majd megtekinteni; például a Mátyás király palástjából készült miseruhát, vagy Marchiai Szent Jakab székét, amely a legrégebbi fennmaradt ülőbútor Magyarországon.
Didák testvér elmondta, máris egy újabb pályázat előkészítésén dolgoznak. Zarándokszállást, a kolostori élethez kapcsolódó kézműves látványműhelyeket építenének, illetve olyan technikai újításokat szeretnének megvalósítani, amelyekkel jobban vonzanák a fiatalokat.

Az idegenvezetés útvonala. 20–25 fős csoportok – egyszerre akár kettő is – indulnak majd a templom bejáratához közeli kaputól. Először a gyógynövényes kertet nézik meg a vendégek, ahol több mint 30-féle növényt fognak termeszteni a szerzetesek önkéntesek segítségével. A kőtár után a vetítőteremben 15 perces kisfilmet néznek meg a látogatók a ferencesekről. Egy nemrég felfedezett, középkori ajtón jutnak ki a belső udvarba, az úgynevezett quadrumba. Az 1700-as évek elején épített, barokk ebédlőből kilépve kiállítási tárgyakat és tablókat nézegethetnek. A templom és a sekrestye bemutatása után lépcsőznek, vagy a vadonatúj lifttel érkeznek az első emeletre, ahol három, egykori szerzetesi cellából kialakított helyiségben találják magukat. A templom és a kolostor építészettörténetéről, egy jeruzsálemi zarándoklatról, a népi vallásosságról és a szocializmus ideje alatti viszontagságokról rendeznek be tárlatokat a kétszintes, interaktív eszközökkel felszerelt látogatóközpontban. A házbejárás ideje másfél óra, hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig minden páros órában indulnak az idegenvezetések. Ezekre a www.latogatobarat.hu internetes oldalon regisztrálhatnak az érdeklődők. Angol, német, spanyol, olasz és lengyel nyelvű tárlatvezetések is igénybe vehetők.  

Szegedi paprika és gyermekfoglalkoztató. A gyógynövényes kertben a szegedi Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő Kft. jóvoltából hatféle helyi paprikát szemlélhetünk meg, köztük a szegedi 178-ast, amelyből az Erős Pista készül. Egy teljesen felújított melléképületben gyermekfoglalkoztatót alakítottak ki, ahol interaktív, családbarát foglalkozások tarthatók.