Orosz–ukrán háború

2024.09.20. 05:54

Rakétacsapást mért Odesszára az orosz hadsereg

940. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Az Oroszország és Ukrajna határán fekvő Szumi régióban történt orosz támadás

Forrás: AFP

Fotó: Andre Luis Alves

Dróntalálat érte egy, a zaporizzsjai atomerőműhöz tartozó alállomás transzformátorát

Ukrán dróntámadás érte a zaporizzsjai Enerhodar városát, üzemképtelenné téve a Zarja alállomás transzformátorát - közölte a zaporizzsjai atomerőmű sajtószolgálata pénteken Telegram-csatornáján.
A tájékoztatás szerint 

a drón által megrongált alállomás az orosz ellenőrzés alatt álló atomerőmű területének közvetlen közelében található és szerepe van a létesítmény infrastrukturális létesítményeinek áramellátásában.

„Az ellene irányuló támadás potenciális veszélyt jelent az atomerőmű biztonságára" - állt a közleményben.

A sajtószolgálat szerint az állomás dolgozói bekapcsolták az atomerőmű infrastrukturális létesítményeinek áramellátását biztosító tartalékrendszert, így szavatolva a biztonságos működést. A közlemény kitér arra is, hogy

 az összes biztonsági paramétert ellenőrzés alatt tartják, a háttérsugárzás nem haladja meg a természetes értékeket.

Pénteken a nap folyamán ukrán dróntámadás érte Enerhodar polgári infrastruktúráját. Személyi sérülés nem történt.

Eduard Szenovoz, az enerhodari közigazgatás vezetője kijelentette, hogy az ukrán támadások Enerhodar infrastruktúrája ellen rendszeressé váltak, ami közvetlenül kihat a zaporizzsjai atomerőmű biztonságára. Mint mondta, 

az ukrán fél szinte a teljes tüzérségi arzenálját beveti, valamit FPV drónokkal is támad.

A zaporizzsjai Európa legnagyobb atomerőműve, a blokkok számát és a beépített kapacitást tekintve egyaránt. Ukrajna megtámadását követően, 2022 októberében, a létesítményt Oroszország az ellenőrzése alá vonta.

Az orosz hadsereg rakétacsapást mért Odesszára

Rakétacsapást mért Oroszország pénteken a dél-ukrajnai Odesszára, az eddigi adatok szerint négyen sebesültek meg, károk keletkeztek a kikötői infrastruktúrában és kereskedelmi hajóban – közölte Oleh Kiper, a megye kormányzója.

Hozzátette, hogy az előzetes információk szerint egy Iszkander-M típusú orosz rakéta roncsai rongálták meg a kikötőt és a karib-tengeri Antigua zászlója alatt közlekedő hajót.

Az ukrán légierő közlése szerint péntekre virradóra az orosz erők több rakétával és hetven kamikaze drónnal támadták Ukrajnát, a légvédelem 61 ellenséges drónt és egy rakétát semmisített meg.

Szerhij Tyurin, a nyugat-ukrajnai Hmelnickij megye kormányzója a Facebookon azt írta, hogy éjszakai támadása során egy orosz kamikaze drónt rögzítettek, amint elhaladt a hmelnickiji atomerőmű közvetlen közelében. „Oroszország folytatja a nukleáris zsarolást, rakétákat és drónokat küldve az ukrán atomerőművek felé” – fűzte hozzá a kormányzó. A szintén nyugat-ukrajnai Lviv megyéig is elrepült egy orosz drón. „A légvédelmi erők megsemmisítettek egy orosz támadó drónt a lvivi régióban, a lehulló roncsok tüzet okoztak az egyik faluban” – közölte Makszim Kozickij, a megye kormányzója.

A déli Herszon megyét és az azonos nevű megyeszékhelyt is támadták éjjel és a reggeli órákban az orosz erők, egy ember meghalt, öten pedig megsebesültek – közölte a régió kormányzói hivatala az orosz támadások következtében.

A kelet-ukrajnai Harkiv megye ügyészi hivatala arról tájékoztatott, hogy reggel az orosz hadsereg Csuhujiv térségét ágyúzta, aminek következtében ketten megsérültek. Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 640 ezret, az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyebek mellett húsz orosz harckocsit, 35 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 52 drónt.

Megtiltották Ukrajnában a katonáknak és egyes alkalmazottaknak a Telegram használatát

Az ukrán kiberbiztonsági koordinációs központ úgy döntött, hogy korlátozza a Telegram üzenetküldő platform használatát a kormányzati szerveknél, katonai alakulatoknál és a kiemelet fontosságú infrastrukturális létesítményekben – közölte az ukrán Nemzetbiztonsági és védelmi Tanács (RNBO) sajtószolgálata.

A fenyegetések minimalizálása érdekében az a döntés született, hogy megtiltják a Telegram telepítését és használatát a szolgálati elektronikai eszközökön a kormányzati alkalmazottaknak, a katonáknak, a biztonsági és védelmi szektorban, valamint a kiemelt jelentőségű infrastruktúrát üzemeltető vállalatoknál dolgozóknak hivatalos eszközein

– olvasható a közleményben. Az RNBO kiemelte, hogy ez alól csak azok a személyek képeznek kivételt, akiknek a Telegram használata hivatalos feladataik részét képezi.

Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés vezetője a közlemény szerint megalapozott bizonyítékokat szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy az orosz titkosszolgálatok hozzáférhetnek a Telegram-felhasználók személyes levelezéséhez – még a törölt üzenetekhez is –, valamint személyes adataikhoz.

Hangsúlyozta, hogy mindig is a szólásszabadság mellett állt, de a Telegram megbízhatóságával kapcsolatban felvetődött kérdéseknek nincs közük a szólásszabadsághoz, hanem ez nemzetbiztonsági probléma.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a vezérkar részéről hozzáfűzték, hogy a Telegramot az ellenség aktívan használja kibertámadásokra, adathalászatra és rosszindulatú programok terjesztésére, a felhasználók földrajzi helyének meghatározására, rakétacsapások célpontjainak korrigálására és hasonlókra.

Orosz külügyi szóvivő: az ukrán fegyveres erők koncentrációs táborokat hoznak létre

Koncentrációs táborokat hoztak létre az orosz határvidéken az ukrán fegyveres erők, ahová a helyi lakosokat beterelték – jelenztette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője pénteki szentpétervári sajtótájékoztatóján.

 „Az orosz bűnüldöző szervek olyan esetekről kapnak információkat, amikor a banderisták Ukrajnába kényszerítik Kurszk megye lakóit, akik nem tudtak elmenekülni” – hangoztatta a szóvivő, aki párhuzamot vont az ukrán hadsereg és a második világháború náci megszállóinak fellépése között.

 „Számos szemtanúi vallomás van erről, az orosz vöröskereszt kurszki központja gyűjtötte őket össze. Lényegében egyszerűen közvetlen adatok, bizonyítékok vannak arról, hogy az ukrán fegyveres erők harcosai az orosz határvidéken koncentrációs táborok megfelelőjét hozták létre, ahová rájuk szegezett géppisztollyal helyezik el azokat a helyieket, akik valami oknál fogva nem tudták elhagyni a nem biztonságos területeket” – tette hozzá.

Elmondta, hogy egyebek között civilek lelövéséről és bántalmazásáról, valamint személyvonat ellen tervezett támadásról vettek fel jegyzőkönyvet. Szemtanúk beszámolóira, ukrán hadifogoly-vallomásra valamint a hadizsákmányba került tárgyakra hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán hadseregnek a kurszki régióba vezényelt egységeinél gyakori a náci jelképek használata.

Zaharova szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Mirjana Spolaric Egger, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) elnöke minapi moszkvai megbeszélésén nem esett szó arról, hogy a szervezet megkaphatja-e humanitárius bejutás lehetőségét a kurszki régióba. A szóvivő azt mondta, hogy a találkozón a nemzetközi jognak az ukrán részről történt megsértése kapta a fő hangsúlyt.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) a TASZSZ orosz állami hírügynökséget pénteken arról tájékoztatta, hogy újabb három büntetőeljárást indított az ukrán hadsereg katonái ellen több emberölés, terrorcselekmények elkövetése és rongálás címén, lakóházak lövetése és civilek ellen elkövetett dróntámadás miatt.

Megközelítette a 13 milliárd fontot az Ukrajnának nyújtott brit segélyek értéke

A londoni külügyminisztérium pénteken ismertetett összegzése szerint megközelítette a 13 milliárd fontot az Ukrajnának nyújtott brit katonai és gazdasági segélyek értéke.

A tárca által összeállított részletes kimutatás szerint a háború kezdete óta Nagy-Britannia eddig 7,8 milliárd font (3670 milliárd forint) katonai segítségben részesítette Ukrajnát.

A nem katonai jellegű segítségnyújtás értéke 5 milliárd font (2350 milliárd forint), vagyis Nagy-Britannia a háború eddigi időszakában 12,8 milliárd font (több mint hatezer milliárd forint) értékben segélyezte Ukrajnát.

A brit külügyminisztérium ismertetése szerint London a 2024–2025-ös pénzügyi évben további 3 milliárd font katonai segítséget nyújt az ukrán fegyveres erőknek, és kötelezettséget vállalt arra, hogy a 2030–2031-es pénzügyi évig is minden évben 3 milliárd font értékű katonai támogatást ad Ukrajnának.

A tárca pénteki tájékoztatása szerint hozzávetőleg négyszáz különféle típusú katonai eszköz szerepel az Ukrajnának szállított brit hadfelszerelési csomagokban.

A legutóbbi segélyprogramot szeptember első hetében jelentette be a londoni védelmi minisztérium. A tárca közlése szerint a brit kormány 650 könnyű, több feladatra használható rakétát (Lightweight Multirole Missile, LMM) szállít Ukrajnának, és ezek előállítására 162 millió font (76 milliárd forint) értékű megbízást adott a Thales hadiipari konglomerátumnak, amely belfasti üzemében gyártja majd fegyvereket.

A védelmi minisztérium bejelentette mindemellett, hogy a korábbi tervekkel ellentétben jövőre is folytatódik az ukrán katonák nagy-britanniai kiképzése.

Az eredeti menetrend alapján a kiképzések az idén véget értek volna, de döntés született arról, hogy a program legalább 2025 végéig folytatódik.

Nagy-Britanniában a háború kezdete óta eddig több mint 45 ezer ukrán katona részesült kiképzésben.

Ursula von der Leyen Kijevben Ukrajna téli felkészítéséről és pénzügyi kérdésekről tárgyal

Kijevbe érkezett pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy Volodimir Zelenszkij elnökkel és más ukrán illetékesekkel az ország téli felkészítéséről, valamint védelmi és pénzügyi kérdésekről tárgyaljon.

„Egy további, mintegy 160 millió eurós pótlólagos támogatásról van szó, amely hozzá fog járulni Ukrajna áramszükséglete 25 százalékának fedezéséhez” – mondta a bizottsági elnök Kijevben újságíróknak. „Nyolcadik kijevi látogatásomra döntő időpontban kerül sor. Két hét múlva megkezdődik a fűtési szezon, és Oroszország az ukrán energetikai infrastruktúra ellen intézett kíméletlen támadásaival a lehető legnagyobb kárt akarja okozni” – mondta.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) korábban azt közölte, hogy az ukrajnai energetikai infrastruktúra nagy nyomás alatt áll az erő- és fűtőművekre, átviteli hálózatokra mért orosz csapások miatt. Rendszeresek az áramkimaradások és vízszolgáltatási problémák, és a helyzet csak rosszabbodhat, ha a napok rövidebbek és hidegebbek lesznek.

Von der Leyen elmondta továbbá, hogy Zelenszkijjel egy, a hét vezető nyugati ipari ország (G7) által egyeztetett kölcsönről is fog tárgyalni, amelyben az EU is részt venne. A G7 tagjai júniusi csúcstalálkozójukon határoztak az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítségről. Az 50 milliárd dolláros (44,8 milliárd euró) hitelt a befagyasztott orosz vagyon kamatnyereségéből finanszíroznák. Az EU képviselői rendszeresen részt vesznek a G7-ek találkozóin.

Az ukrán elnök mellett az orosz külügyminiszter is ott lesz az ENSZ BT Ukrajnáról szóló ülésén

Az Egyesült Államok várakozásai szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is részt vesz az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnával foglalkozó ülésén kedden – közölte az amerikai külügyminisztérium szóvivője csütörtökön.

Matthew Miller a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Biztonsági Tanács ülésén az Egyesült Államokat Antony Blinken külügyminiszter képviseli. Arra a kérdésre, hogy létrejöhet-e amerikai–orosz külügyminiszteri találkozó, a szóvivő közölte, ez nem szerepel a napirenden.

Az amerikai külügyi szóvivő kifejtette, hogy az Egyesült Államok nem tartja reális követelésnek azt a finn részről szerdán elhangzott felvetést, miszerint Oroszországot fosszák meg biztonsági tanácsi tagságától és szavazati jogától. Matthew Miller emlékeztetett arra, hogy hasonló követelések már voltak korábban is, és úgy fogalmazott, hogy egy ilyen lépést „hihetetlenül nehéz lenne kivitelezni”. Hozzátette még, hogy az Egyesült Államok „olyan dolgokra összpontosít, amelyek lehetségesek és nem azokra, amelyek nem”.

A libanoni Hezbollah vezetőit és tisztségviselőit ért, telekommunikációs eszközök felhasználásával elkövetett támadásokkal kapcsolatban a szóvivő megismételte, hogy az Egyesült Államok változatlanul információkat gyűjt az esettel kapcsolatban, így azt továbbra sem kommentálja.

Megjegyezte, hogy az Izraelnek tulajdonított művelet nyomán a gázai tűzszüneti tárgyalásokon résztvevő amerikai delegáció nem tapasztalta a közvetítésben részt vevő többi fél részéről, hogy csökkent volna az elkötelezettségük egy tűzszünet elérése iránt.

Matthew Miller a libanoni támadások kapcsán nagyon veszélyes helyzetről beszélt, és megismételte, hogy az Egyesült Államok nem akarja, hogy a konfliktusban résztvevő bármelyik fél eszkalálja a szembenállást. Hangsúlyozta, hogy Washington a diplomáciai rendezést pártolja, és ezt tartja a legjobb útnak arra, hogy az Izrael biztonságát érő fenyegetést kezeljék.

Az amerikai külügyi szóvivő ugyanakkor hozzátette, hogy az Egyesült Államok elkötelezett abban, hogy megvédje Izraelt a terrorszervezetektől, mint a Hamász, a Hezbollah és az egyéb, Irán által támogatott csoportoktól.

Embereket keresnek a romok alatt

Szumiban jelenleg is mentési műveletek folynak, ahol bombacsapás ért egy idősek otthonát. Több mint 200 beteg és 60 alkalmazott volt az épületben a becsapódáskor. Az emberek evakuálása folyamatban van, és azt is vizsgálják, hogy nem maradt-e valaki a romok alatt. Legalább egy ember meghalt. 

Csaknem tizenkétezren érkeztek Ukrajnából csütörtökön

Magyarország területére 2024. szeptember 19-án az ukrán–magyar határszakaszon 5830 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6084 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 43 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt csütörtökön:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában