Az ukrán katonai hírszerzés rádióközpontjára mért csapást az orosz hadsereg – frissül

Cikkünk frissül!

Jens Stoltenberg: minél több fegyvert ad Ukrajnának a NATO, annál valószínűbbé válik a béke

 Minél több fegyvert ad Ukrajnának a NATO, annál valószínűbbé válik a béke - jelentette ki csütörtöki búcsúbeszédében Jens Stoltenberg leköszönő főtitkár, aki egyúttal kiállt Kijev NATO-tagsága mellett.
 

- mondta. „Semmilyen célt nem lehet elérni béke és biztonság nélkül, a békének azonban ára van" - tette hozzá a "Gondolatok egy kihívásokkal teli évtizedről" című beszédében a szövetség brüsszeli székhelyén.

Stoltenberg felidézte, hogy tízéves ciklusa alatt kulcsfontosságú változások történtek a világban - például az ukrajnai háború, a koronavírus-járvány, egyre nagyobb versengés Kínával, valamint a kibertámadások gyakoribbá válása -, azonban e tíz év alatt a NATO is „példa nélküli változáson ment át".

Az Oroszországgal folytatott kereskedelemre kitérve leszögezte: „a szabadság a szabadkereskedelemnél is fontosabb". Mint mondta, míg régen a tagállamok egyszerű kereskedelmi ügyletként tekintettek az orosz gáz vásárlására, ma már tudják, hogy „Oroszország a gázt fegyverként használja annak érdekében, hogy eltántorítsa a vásárlókat Ukrajna támogatásától".

„Nem szabad ugyanezt a hibát elkövetni Kínával kapcsolatban" - szögezte le, hozzátéve, hogy bár nem ellenzi az ázsiai országgal folytatott kereskedelmet, „nem szabad a rövidtávú üzleti előnyökért feláldozni a hosszútávú biztonsági szükségleteket".

Mindazonáltal aláhúzta azt is:

„A katonai erőnek vannak határai" - mondta, amire példának a NATO afganisztáni misszióját hozta fel. Ezzel kapcsolatban aláhúzta: a NATO határain kívüli bármely katonai művelet során fel kell mérni, mely célokat lehet az adott térségben elérni és melyeket nem.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban kiállt a NATO Kijevnek nyújtott támogatása mellett, hangsúlyozva, hogy bár rendkívül fontos a jövőbeni párbeszéd a felek között,

 - hangsúlyozta.

Mint mondta, a béketárgyalásokba Oroszországot is be kell vonni, ám ennek idejét és mikéntjét az ukránoknak kell eldönteniük. „Amit mi tehetünk, hogy erős tárgyalópozícióhoz segítjük őket" - tette hozzá.

„Nem létezhet valódi biztonság Európában stabil Ukrajna nélkül, Ukrajnának pedig nincs hosszútávú biztonsága NATO-tagság nélkül" - jelentette ki, leszögezve: 

A főtitkár egyúttal óva intett attól, hogy bárki magától értetődőnek vegye az Észak-Amerika és az Európai Unió között jelenleg szilárd kapcsolatokat. Mint mondta, „a NATO nincs kőbe vésve", és kiemelte, hogy az Atlanti-óceán mindkét oldaláról hallani olyan hangokat, amelyek a két régió elválását sürgetik.

Kiemelte, hogy ezen hangok egyik fél érdekét sem szolgálják: „az elzárkózás senkinek nem hoz biztonságot, ugyanis a biztonsági kihívások egyetlen országnak - bármelyik legyen az - túl nagyok".

Kiemelte, hogy a NATO-tagállamok „mindig az Egyesült Államok mellett álltak a koreai háborútól kezdve az afganisztániig, és nagy árat fizettek, nem potyautasok", mégis jogosnak nevezte az utóbbi három amerikai elnök ama bírálatát, amelyben kevesellte a tagállamok által befizetett hozzájárulást.

„Bármely olyan politika, amely alá akarja ásni ezt a szövetséget, elherdálja Amerika legnagyobb javait" - jelentette ki.

Beszédében a főtitkár méltatta utódját, Mark Rutte volt holland miniszterelnököt mint olyan embert, aki egyebek között „tudja, mikor kell kompromisszumot kötni, de azzal is tisztában van, hogy az alapvető értékekből nem szabad engedni".

Gál Kinga: a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció EP-képviselői háborúpárti javaslatokat támogattak

 Az Európai Parlament plenáris ülésén ismét háborúpárti határozatot fogadott el, amely még több fegyver szállítására szólít fel Ukrajna számára, a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció EP-képviselői is háborúpárti javaslatokat támogattak - közölte Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) delegációjának elnöke Strasbourgban csütörtökön.
Gál Kinga közleményében arra reagált, hogy az EP strasbourgi plenáris ülésén állásfoglalást fogadott el, amelyben azt kérte az uniós tagállamoktól: tegyék lehetővé, hogy Ukrajna a nyugati országoktól kapott fegyverrendszereket használhassa legitim katonai célpontok támadására Oroszországban.

A fideszes EP-képviselő kiemelte: 

„A háborús uszítás helyett itt az ideje, hogy tűzszünet legyen, hogy diplomáciai kapcsolatfelvétel történjen, hogy béketárgyalások kezdődhessenek" - fogalmazott Gál Kinga, majd úgy folytatta: a „háborúpárti" Manfred Weber vezette Európai Néppárt (EPP) teljes mellszélességgel támogatta a háborús uszítást.

„Nem kérdés, hogy elítéljük az orosz agressziót, kiállunk Ukrajna területi egysége mellett, és nagyarányú humanitárius segítséget nyújtunk. De továbbra sem vagyunk közelebb a háború végéhez, a pusztítás mértéke továbbra is elképesztő, több mint félmillió ember veszett oda, az ukrán gazdaság romokban hever" - fogalmazott.

- figyelmeztetett.

Az elfogadott szöveg továbbá nevesítve támadja a magyar kormányt békepárti álláspontja miatt, alaptalan vádaskodásokat tartalmaz, ezért számunkra elfogadhatatlan - tette hozzá közleményében Gál Kinga.

Német kormány: Berlin több mint húsz Leopard harckocsit adott át Ukrajnának

Németország Dániával együtt 22 darab újabb Leopard 1 A5-ös harckocsit adott át Ukrajnának egyebek mellett az újabb katonai segélycsomagban - hozta nyilvánosságra a német szövetségi kormány a honlapján közzétett sajtóközleményben, amelyből a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál szemlézett.
A csomag a harckocsik mellett tartalmaz még 61 ezer darab 155 milliméter kaliberű lőszert, három GEPARD önjáró légvédelmi löveget pótalkatrészekkel, 10 darab MG3-as géppuskát ötszáz tartalék csővel, két légtérfigyelő radart, valamint különféle katonai járműveket, drónokat, aknamentesítő és egyéb műszaki eszközöket.

Emellett több mint tízezer ukrán katona vett részt katonai kiképzésen Németországban.

Szeptemberben az ukrán védelmi minisztérium beszerzési ügynöksége pályázati úton 1300 darab, különféle átalakítású DJI Mavic drón szállítására kötött szerződést 162,69 millió hrivnya (körülbelül 1,5 milliárd forint) értékben - írta a Nasi Hrosi ukrán internetes kiadvány a közbeszerzésekkel foglalkozó Prozorro online platformra hivatkozva. A kiadvány kiemelte, hogy egyebek mellett

Szerhij Rahmanyin, az ukrán parlament védelmi bizottságának tagja az Ukrajinszka pravda híportálnak adott interjújában úgy vélekedett, hogy a hadköteles korú ukránok külföldről való visszatérése nem valószínű, hiszen a legtöbb azok közül, akik meg akarják védeni az országot már hazaérkeztek, a többiek pedig megpróbálják elkerülni a mozgósítást. Rámutatott, hogy ez a kérdés összetett a nemzetközi megállapodások miatt, amelyekhez Ukrajna csatlakozott. Szavai szerint

Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon tájékoztatott arról, hogy a parlament csütörtökön elfogadta 327 ukrajnai település nevének a "dekommunizáció és az orosztalanítás" jegyében történő megváltoztatásáról szóló - módosított és újra benyújtott - határozati javaslatot. Előző nap az indítvány elbukott, mert nem kapta meg a szükséges számú támogatószavazatot. Az új változatból hat települést kivettek.

Az északkeleti Szumi megye kormányzói hivatala közölte, hogy két ember meghalt, kettő pedig megsebesült a régiót ért éjjeli és reggeli orosz tüzérségi támadásokban.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, csütörtöki közlése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 638 ezret, az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett négy orosz harckocsit, 23 tüzérségi rendszert és 63 drónt.

Az ukrán katonai hírszerzés rádióközpontjára mért csapásról számolt be az orosz védelmi minisztérium

Csapást mért az orosz hadsereg az ukrán fegyveres erők hírszerzési főcsoportfőnökségének (GUR) különleges rádiókommunikációs központjára és ukrajnai repülőterek kritikus infrastrukturális létesítményeire – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között három tábori lőszerraktárt, két német Marder gyalogsági harcjárművet, két páncélozott harcjárművet, három 155 milliméteres önjáró és öt vontatott tarackot, továbbá 46 drónt.

Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön létrehozott Ahmat különleges alakulat parancsnoka csütörtökön a Telegram-csatornáján bejelentette a kurszki régió Szudzsai járásában található Nyikolajevo-Darjino és Darjino települések visszafoglalását.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. Kurszk megyében legkevesebb három civil megsérült.

Az EP szerint Ukrajnának képesnek kell lennie katonai célpontokat támadni Oroszországban

Az EP strasbourgi plenáris ülésén 425 szavazattal, 131 ellenében és 63 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint a jelenlegi korlátozások feloldása nélkül Ukrajna nem tudja teljes mértékben gyakorolni az önvédelemhez való jogát, és így lakossága és infrastruktúrája továbbra is ki van téve a támadásoknak.

Az állásfoglalás elfogadását támogató EP-képviselők hangsúlyozták, az elégtelen lőszerszállítmányok és a lőszerek használatának korlátozása azzal a veszéllyel jár, hogy az eddigi erőfeszítések hatása semmivé válik. Sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy az uniós országok egyre kevesebb katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának. Felszólították továbbá a tagállamokat, hogy teljesítsék tavaly márciusi kötelezettségvállalásukat, miszerint egymillió lőszert szállítanak Ukrajnának. Emellett sürgették a fegyverek, légvédelmi rendszerek és lőszerek, köztük a Taurus nagy hatótávolságú rakéták szállításának felgyorsítását is.

Az állásfoglalás felszólítja az uniós tagállamokat, hogy tartsák fenn és terjesszék ki a tagállamok kormányaiból álló uniós tanács szankciós politikáját Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben, illetve az Oroszországot katonai és kettős felhasználású, azaz katonai és polgári használatra is alkalmas technológiákkal ellátó nem uniós országokkal és szervezetekkel szemben is.

Az EP-képviselők állásfoglalásukban elítélték, hogy Irán a közelmúltban ballisztikus rakétákat szállított Oroszországnak, és szigorúbb szankciókat sürgetnek Teheránnal, valamint Észak-Koreával szemben az Ukrajna elleni háború támogatásában való részvételük miatt. A képviselők azt is szeretnék, ha több kínai állampolgár és szervezet kerülne fel az EU szankciós listájára, valamint azt, ha szigorúbb intézkedéseket hoznának a szankciók kijátszásának megakadályozására.

Az EP-képviselők felszólították az EU-t és tagállamait, dolgozzanak azon, hogy a lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatást élvezze Ukrajna, és hogy találjanak békés megoldást a háborúra. Véleményük szerint ugyanakkor bármilyen megoldásnak Ukrajna függetlenségének, önállóságának és területi egységének teljes tiszteletben tartásán kell alapulnia.

Az állásfoglalás az esetleges elkövetett orosz háborús bűnökért való felelősségre vonást, illetve a Moszkvára hárítani tervezett jóvátétel és egyéb kifizetéseket is a megoldás alapvető elemeinek tekintik. Ennek érdekében az EP azt szeretné, ha az EU és a hasonlóan gondolkodó partnerek szilárd jogi rendszert hoznának létre az orosz állami tulajdonban lévő, de uniós bankokban tartott és az EU által befagyasztott vagyon elkobzására, amely - a szöveg szerint - az Ukrajna által elszenvedett károk kompenzálására tett erőfeszítések része.

Ursula von der Leyen: az EU támogatja az ukrán energiaszektort a télre való felkészülésben

Az Európai Unió kész további segítséget nyújtani az ukrán energiaszektornak a közelgő télre való felkészülésben - szögezte le csütörtökön Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Fatih Birollal, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetőjével közös, az Ukrajna energiabiztonságáról szóló IEA-jelentés bemutatása után tartott sajtótájékoztatóján Brüsszelben.

Von der Leyen kiemelte: bár Ukrajna energiaszükséglete a háború kitörését követően csökkent, még mindig mintegy 18 gigawattra van szüksége a téli hónapokra.

- jelentette ki.

Mint mondta, az összegből a tervek szerint 60 millió eurót (23,6 milliárd forint) fordítanának humanitárius célokra, további 100 millió eurót (39,4 milliárd forint) helyreállítási munkálatokra. Hozzátette, hogy ezt az összeget a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételekből biztosítanák.

Emellett három pontban határozta meg az ukrán energiaszektor támogatását, ezek: helyreállítás, összekapcsolás és stabilizálás.

Az ukrán légierő az összes támadó orosz drónt lelőtte

- közölte az ukrán légierő.

A Telegram üzenetküldő alkalmazásra feltett beszámoló szerint a légvédelem kilenc ukrán régióban lépett működésbe.

Szerhij Liszak, a közép-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye kormányzója közölte: a légierő egy rakétát semmisített meg a régió felett, senki sem sérült meg.

Cserkaszi megyében szintén megrongálódott egy oktatási intézmény - számolt be Ihor Taburec, az ország középső részében lévő régió kormányzója.

Egy idős nő meghalt, két másik nő pedig megsebesült a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megye területén végrehajtott orosz csapásokban - közölte csütörtökön Ivan Fedorov kormányzó, aki a Telegramon arról is tájékoztatott, hogy az orosz erők az elmúlt 24 órában 161-szer lőtték a régiót, infrastrukturális létesítményeket és lakóházakat megrongálva.

Trump és Zelenszkij újra találkozhatnak

A Guradian arról ír, Donald Trump szerdán kijelentette, hogy „valószínűleg” találkozni fog Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki a jövő héten az Egyesült Államokba látogat. Zelenszkij a tervek szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén fog felszólalni, értékelve az orosz-ukrán háború jelenlegi állását és Ukrajna helyzetét. A republikánus elnökjelöltet az újságírók arról kérdezték, hogy tervez-e találkozni az ukrán elnökkel, amire Trump azt válaszolta, hogy "valószínűleg, igen". Ennél több részletet azonban nem árult el a volt amerikai elnök – írja a Mandiner.

Nagy mennyiségben veszi még a Nyugat az orosz olajból készült üzemanyagot

Mint az a Világgazdaság cikkéből kiderül, egy új elemzés szerint bármennyire is betiltották az orosz olajimportot, egy kiskapu segítségével a Moszkvával szemben elhelyezkedő országok mégis egyre többet költenek az olcsó, továbbra is orosz olajból előállított üzemanyagra. A Reuters úgy fogalmazott a témában, hogy „a nyugati országok az év első felében mintegy kétmilliárd dollárért vásároltak orosz olajból előállított üzemanyagot a Politico cikke szerint, vagyis ennyivel finanszírozták Vlagyimir Putyin Ukrajnában harcoló katonáit.”

Sőt, a Reuters szerint 

Amerikai ENSZ-nagykövet: az Egyesült Államok nyomás alatt akarja tartani Oroszországot az ENSZ BT-ben

Az Egyesült Államok célja, hogy az ENSZ jövő heti politikai nagyhetén a napirend kiemelt témája legyen Ukrajna, és Oroszországot nyomás alatt tartsa a Biztonsági Tanácsban - mondta az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szerdán Washingtonban.

Linda Thomas-Greenfield sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy amerikai kezdeményezésre szeptember 24-én tartják az ENSZ Biztonsági Tanácsának különleges ülését. Hozzátette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is New Yorkban tartózkodik majd a világszervezet politikai hetén, és több kapcsolódó találkozón vesz részt.

Az amerikai diplomata hangsúlyozta: Oroszország tovább folytatja háborúját Ukrajna ellen, és nem tesz erőfeszítéseket lezárására.

Linda Thomas-Greenfield megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja a Biztonsági Tanács összetételének átalakítását, és bejelentett három új amerikai javaslatot a reformot illetően. Eszerint az Egyesült Államok támogatja azt, hogy Afrika két állandó taggal rendelkezzen, valamint azt is, hogy a fejlődő kis szigetországok csoportja egy választás útján odaítélt helyet kapjon. Jelezte azt is, hogy országa kész lépéseket tenni a reform előmozdítása érdekében, és egy szövegtervezet alapján egyeztetéseket kezdeményez, ami alapja lehet az ENSZ Alapokmány módosításának.

A diplomata emlékeztetett: Joe Biden elnök két évvel ezelőtt támogatta azt az elképzelést, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjainak számát bővítsék afrikai, latin-amerikai és karibi tagországokkal, a régóta tervezett, indiai, japán és német tagságon túl.

ORFK: több mint 11 600-an érkeztek Ukrajnából szerdán

Az ukrán-magyar határszakaszon 5736-an léptek be Magyarországra szerdán, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5868-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 41 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - áll a közleményben.

Ez történt szerdán: