Europol: Schengen intézkedései biztonságosabbá tették Európát

Rob Wainwright, az európai rendőri együttműködési szervezet vezetője kedden Brüsszelben kifejtette: nincs arra bizonyíték, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet szisztematikusan kihasználná az Európába irányuló menekültáradatot, hogy külföldi harcosokat juttasson az unióba, ugyanakkor előfordulhat, hogy néhány "magányos farkas" ezen az úton szivárog be a kontinensre.  

Az Europol vezetője az újonnan létrejött Európai Terrorizmusellenes Központtal (European Counter Terrorism Centre, ECTC) kapcsolatban elmondta: hétfő óta már 26 tagállam jelezte, hogy részt venne az ECTC működésében. "Remélhetőleg hamarosan mind a 28 uniós ország csatlakozik a szervezet munkájához" - mondta Wainwright. 

Hétfőn kezdte meg működését Hágában az Europol terrorizmusellenes központja (ECTC), amelynek fő feladata a tagállamok közötti biztonsági együttműködés fokozása lesz. Az ECTC a külföldről érkező szélsőséges harcosok (számuk jelenleg körülbelül ötezerre tehető), a terrorizmus finanszírozása, az erőszakos online tartalmak, valamint a lőfegyverek illegális kereskedelme elleni tagállami fellépést hivatott hatékonyabbá tenni. Az új szervezetnek azonban ugyanazok a korlátai, mint az ötszáznál is több európai és külföldi intézményt összekötő Europolnak: a hagyományos felfogás értelmében nem rendelkezik széleskörű döntési-műveleti jogkörökkel, mindössze egyfajta platform a közreműködő tagállamoknak. 

"Az a célunk, hogy a terrorizmusellenes központ egy kivételes európai információs csatorna legyen" - hangsúlyozta az Europol-igazgató. 

Wainwright elmondta, hogy hatalmas információmennyiség folyik át a hágai székhelyű rendőri együttműködési szervezeten, amelynek kiértékelésével - szigorú adatbiztonsági alapelvek betartása mellett - kiszűrhetőek a potenciális veszélyforrások. Jelenleg mintegy 3700, a dzsihadistákkal valamilyen módon kapcsolatot ápoló ember neve található az Europol feketelistáján.  

A brit titkosszolgálat egykori elemzője újságírói kérdésre válaszolva rámutatott, hogy a jól felszerelt, jól finanszírozott és komolyan képzett Iszlám Állam számos követővel rendelkezik, akiket erőforrások hiányában képtelenség a nap minden percében megfigyelés alatt tartani. Ezért fordulhatott elő, hogy a szélsőségesek tavaly kétszer is sikeres támadást hajtottak végre Európa szívében, Párizsban - tette hozzá. 

Az Europol első, rendőri háttérrel és tapasztalattal nem rendelkező igazgatója szerint a jövőben számíthatunk arra, hogy a szélsőségesek megpróbálkoznak a 2008-as mumbai merényletekhez hasonló összehangolt támadással Európa területén. Azt MTI kérdésére Wainwright elmondta: egyelőre nem tart attól, hogy a dzsihadisták biológiai vagy vegyi fegyvereket vetnek be a kontinensen. 

Az ENSZ vegyi fegyverek betiltásáért küzdő szerve korábban hírül adta, hogy egy nem állami szereplő "minden bizonnyal" mustárgázt vetett be Szíriában. Aktivisták az Iszlám Államot vádolták a tettel.  Az eset előtt is érkeztek olyan hírek, hogy a terrorszervezet vegyi fegyvereket vetett be Irakban és Szíriában, illetve az amerikai hírszerzés úgy tudja, hogy a kurdok ellen mustárgázt használt a szélsőséges csoport. Európai szakértők legfrissebb elemzéseikben amiatt aggódnak, hogy az Iszlám Állam esetleg a kontinensen is bevethet vegyi vagy biológiai irányba továbbfejlesztett fegyvereket.