2 órája
Folytatódott a szőregi monostor feltárása (Videó)
Újabb lépéssel kerültek közelebb a Móra Ferenc Múzeum régészei az Árpád-kori Szent Fülöp monostor titkaihoz. A szeptemberben újraindult ásatáson megtalálták az épület északnyugati sarokpontját. A szőregi dombon álló középkori monostor építéséről és pusztulásáról nincsenek pontos adataink. A régészeti feltárás befejeződött, a hónap végéig, a fagyveszély miatt, visszatemetik a falmaradványokat, majd jövő tavasszal folytatódik.
Az Árpád-kori Szent Fülöp monostor makacsul őrzi titkait. Bár az a szakemberek már egy évszázada kutatják történetét, mindmáig nem tudjuk, hogy ki és mikor alapította, valamint mikor pusztult el. A középkori templomról és a feltehetően hozzákapcsolódó épületegyüttesről nagyon kevés írásos dokumentum maradt fenn az utókorra. A szájhagyomány szerint a szőregi dombon állt, ahol mindmáig láthatók romok. Sokáig azt hitték, ezek a Szent Fülöp monostor maradványai, de tévedtek a környékbeliek. Az Árpád-kori Szent Fülöp monostor a tatárjárást valószínűleg túlélte, de valamikor a 13. század végén, 14. század elején megsemmisült. Talán a kunok lázadása pecsételte meg a sorsát, később pedig a szőregiek.
A monostor téglái
– Megtaláltuk a templom az északnyugati sarokpontját, aminek nagyon-nagyon örülünk, illetve találtunk egy falszakaszt – amit olyan szinten bolygattak meg a temetkezésekkor, hogy szinte teljesen el lett bontva –, de az alapozása látszik, így valójában a nyugati fal egy részét is sikerült megtalálni – nyilatkozta a Délmagyarországnak Löffler Zsuzsanna, a Móra Ferenc Múzeum régésze. Hogy miért érdekes ez? Erről majd később.
Szőreg a honfoglalás óta lakott település volt, de valamikor a török hódoltság idején elpusztult. Sokáig csak pusztaként tartották számon. A 18. században telepítették be emberekkel a környéket, akkoriban egy új templomot is építettek. A monostordombot temetőként használták, az Árpád-kori épület tégláit pedig elhordták.
A szőregi monostordomb az elmúlt évszázadban két ízben is zajlottak régészeti feltárások. Először 1903-ban Reizner János és Tömörkény István, majd 1976-77-ben a legendás múzeumigazgató és régész, Trogmayer Ottó kutatott a Szent Fülöp monostor után. A hetvenes években egy körülbelül 20 méter hosszú falmaradványt találtak, amit visszatemettek. Sajnos azóta a Trogmayer Ottó vezette ásatás dokumentumai is elkallódtak. Ezért döntöttek úgy csaknem fél évszázad elteltével a Móra Ferenc Múzeum régészei, hogy újabb vizsgálatnak vetik alá a területet.
Újabb sírokat találtak
A szőregi monostordomb tudományos feltárása két éve kezdődött. A szegedi közgyűjtemény régészei a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének munkatársaival együtt először úgynevezett roncsolásmentes vizsgálatokat végeztek a Szőreg-Apátság lelőhelyen. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? A középkori lelőhelyet talajradarral vizsgálták át, a Szent Fülöp monostor falait keresve. Nem volt könnyű dolguk.
A monostordombot a 18.-19. században temetőként használták a környékbeliek. A sírokat gyakran a falakba vésték bele. Később pedig, egy tereprendezés miatt, törmelékkel töltötték fel a helyszínt.
– A pályázatban azt is vállaltuk, hogy a Trogmayer Ottó által még a hetvenes években feltárt, nagyjából húsz méteres falszakaszt is megpróbáljuk megkeresni, és hitelesíteni. Ugye, a hetvenes években készült ásatási dokumentáció elkallódott. Trogmayer Ottó azt feltételezte, hogy az általa talált falszakasz nem a templomhoz tartozott, hanem a korabeli szálláshelyhez, talán a kolostorépülethez. A szeptemberi ásatáson ezt a falat is megtaláltuk. Egyelőre egy kisebb szakaszon tisztogattuk meg – tette hozzá Löffler Zsuzsanna ásatásvezető régész.
Impozáns méretű templom lehetett
A tavaszi ásatáson egy 15 méter hosszú falszakasz került a felszínre, valamint az újkori temetőből származó nagyon sok sír. Az 1,5-1,6 méter széles alapfal méretei azt sugallják, hogy egykor impozáns épület állhatott az apátság területén.
– Minden évben pályázati támogatásból dolgozunk. A szeptemberben megtalált északnyugati sarokpont segítségével nagyon pontosan meg tudjuk határozni, hogy jövőre merre folytassuk az ásatást. A tavasszal feltárt falszakaszról csak a templom impozáns méreteire tudunk következtetni, de „nem láttunk bele a monostor belsejébe”. Nem tudtuk tájolni magunkat, hogy egyáltalán az épület melyik részén vagyunk? A bejárat felőli végén? Vagy esetleg közel vagyunk a szentélyhez és nemsokára indul az apszis? A sarokpont segítségével könnyebb lesz folytatni – folytatta Löffler Zsuzsanna.
A régészek munkáját a Közép-Európára lecsapó Boris ciklon sem tudta megakadályozni. A kis eső, nem eső – ahogy mondják. A szeptemberi feltáráson mindössze két nap nem tudtak dolgozni az ítéletidő miatt.
A falmaradványok mellett újabb sírokat is találtak, de ezek nem az Árpád-korból, hanem a 18-19. századból származnak. A szőregi monostordombon zajló ásatás egy időre befejeződik. A szelvényeket, falmaradványokat szeptember végéig ideiglenesen visszatemetik, majd jövő tavasszal folytatják a kutatást, hiszen a szőregi Szent Fülöp monostor lehet az egyik legrégebbi egyházi építmény Szeged középkorából.
