Stílusokon, századokon ível át - Galéria

A gótikus alsóvárosi templom előzménye a Szent Péter Árpád-kori, 13. század eleji johanniták üzemeltette román stílusú ispotálytemplom volt, pár kő megmaradt belőle, illetve be­­ágyazták a mostani épületbe – említette kalauzunk, Mátyás testvér. A Havas Boldogasszonynak szentelt istenháza 1494-től 1503-ig épült Fráter Johannes tervei alapján, a titulus mintájául a római Santa Maria Maggiore-bazilika szolgált. 

Alkotások

Az épületbe lépők – ha tovább nem is jutnak – a jobb oldali Fekete Mária oltárnál imádkozhatnak, az elnevezést az indokolja, hogy az olajfestékrétegek és a lakk idővel elfeketedett, színét vesztette, igaz, alapvetően is sötét tónusú volt a kép. Ez a templomban lévő más alkotásokra is igaz, restaurálásra várnak. 
Az impozáns méretű, díszes, aranyozott főoltáron a Napba öltözött Máriát fedezhetjük fel, akinek a köpönyege az ég. A napsugaras házakról ismert istenszöm is feltűnik az 1713-ban, a pécsi ferences oltárépítők alkotta barokk stílusú főoltáron – a korábbi gótikust cserélték erre. A szószék is barokk, amelynek tetején Szent Mihály szobra áll, alatta az evangélisták, Máté, Márk, Lukács és János, valamint a jó pásztor. 

Az épület több korszakon át­­ívelve fokozatosan nyerte el mai formáját, amire az említetteken kívül bizonyíték, hogy a hajó épült korábban, azt követte a szentély. 
História
A templom első periódusa a 13. század eleji, már említett Szent Péter-templom késő román stí­lusú épületének újjáépítése volt. Második időszakként a 14. század közepi háromhajós csarnoktemplom feltételezhető, ami talán a Szent Péter-templom falainak felhasználásával készült, majd ezt erősítették meg támpillérekkel a 15. század közepén. A harmadik periódus a 15–16.század fordulóján történt nagyszabású átalakítás, amikor a ferencesek a régi kórust és a szentélyt lebontották, helyére nagyobbat húztak fel – olvasható az in­­terneten is. Ezzel egy időben indult a torony és a sekrestye építése, a hajót újraboltozták, és ablakaiba késő gótikus rácsok kerültek. Az építkezést 1503-ban fejezték be, amit mindkét oldalon egy-egy kőtáblás felirat jelez. 

– A török korban a ferencesek a helyükön maradtak, nem menekültek el, tartották pozíciójukat, így sokan akadtak ál­­dozatok a rendből – mesélte Mátyás testvér. 
A török hódoltság alatt nem volt könnyű a templom és a kolostor karbantartása. A „félholdasok” vallási okokból nem engedték újak építését, sem a régiek kibővítését. A barátok engedéllyel tudtak csak javításokat végezni, amit úgy kaptak meg, ha a templomot és a kolostort nem építik tovább, a régi alapnak megfelelően javítják ki. Az engedélyekért pénzt és ajándékokat kellett adni, ennek dacára az alsóvárosi volt a török birodalom legszebb keresztény temploma – egy 17. századi feljegyzés szerint. 
Ebben a korban, 1624-ben valósult meg a legnagyobb projekt: új mennyezetet építettek, majd 1643-ban restaurálták a templomot és a főoltárt, és utána pár évvel a kolostort is rendbe hozták. A török kiűzése, 1686 után a kolostor, a rendház hanyatlott, de nem néptelenedett el. II. József be is tiltotta a rendet, de nem hosszú időre. 

Művészi teljesítmény 

A szegedi barokk világ talán legnagyobb művészi teljesítménye az alsóvárosi templom rekonstrukciója volt. Nem történt építészeti stílusváltás, „csak” toronnyal és új rendházzal való kiegészítés. A külsején – az új főkaputól eltekintve – semmit sem változtattak, viszont a templom belső berendezése teljesen a barokk ízlést tükrözi. A már említett templomtornyot a középkorban kezdték építeni, de csak a barokk korban fejezték be 1783-ban, a sisakja 1827-ben lett kész. A keresztelőkápolnává alakított toronyalj falfestményeit 1948/49-ben készítette Kontuly Béla. 2003-ban lett 500 – méltón megünnepelték –, idén 520 éves a Havas Boldogasszony-templom. 
Megrepedt nagyharangját, a Paprikaharangot 2005. július 9-én a hívek adományából újra cserélték. A Bálint Sándor néprajzkutatóról – a templomról is írt – elnevezett 750 kilós, fiszre hangolt harangot Gyulay Endre megyés püspök áldotta meg. 

Orgonák, festmények
– A karzaton két orgona van: az egyik a ma is használt elektromos, a másik a pneumatikus, pumpálással működő légfújatós. Utóbbi felújításával kapcsolatban azon gondolkoznak a szakemberek, miként restaurálják, levegős vagy vegyes kivitelben – mondta Mátyás testvér, aki azt is elárulta: hétvégeken 500 hívő is ül a padokban, és a rendházban most öt szerzetes él. 

Felfedezhetjük Páduai Szent Antalt a kis Jézussal, amit az indokol, hogy sokat meditált, elmélkedett a megtestesülésről; a klasszikus pieta ábrázolást, a fiát sirató Szűz Máriát Jézussal az ölében, fölöttük az Édenkertből az életfa és a kígyó, de természetesen Assisi Szent Ferenccel is találkozhatunk a ferencesek szent helyén. 
A templomhajó közepén láthatunk két freskót, amelyek festői még bizonytalanok, tippek vannak, az egyik, hogy Falkoner Xavér Ferenc budai barokk festő alkotásai. 

A folyosó értékei

– Fölséges és dicsőséges Isten, ragyogd be szívem sötétségét, és adj nekem igaz hitet, biztos reményt és tökéletes szeretetet, érzéket és értelmet, Uram, hogy megtegyem a Te szent és igaz parancsodat – olvasható Szent Ferenctől az idézet az alsóvárosi templom folyosóján, egy kereszt mellett. Mert ez az ima a kereszt előtti imádság, és lehetséges, hogy eredetileg olasz nyelven keletkezett. 

Tovább sétálva még több re­­likviát láthatunk, köveket – valószínűleg a román stílusban épült Árpád-házi templom maradványai –, és a már citált Paprikaharangot, amit egykor a környékbeli termesztők ajánlottak fel, a végén pedig a szép faragott bútorokkal felszerelt sekrestyébe pillantottunk be. Ettől a helytől csakis úgy búcsúzhatunk, még visszatérünk, mert nem láttunk, ilyen rövid idő alatt nem láthattunk mindent.