Nagy költő és szeretetre méltó ember

 – mondta Miklós Péter esz­metörténész. 

Vármegyei mentorai voltak 

A Kodolányi János Egyetem címzetes professzora hozzátette, nagy hatással volt mind az intellektuális, mind az érzelmi életére, valamint formálódó költői kifejezésmódjára a régiónkban töltött időszak. 

– A szerelmek és csalódások mellett az első publikációk korszaka volt ez életútján, amikor több jeles mentora is volt. Makón például Espersit János jogász, újságíró, lapszerkesztő, mecénás, Szegeden pedig Ju­hász Gyula, a Nyugat első nemzedékének elismert költője, aki bevezette a fiatal József Attilát az irodalmi nyilvánosság világába. Ennek hatására jelent meg Szegeden 1922-ben első kötete Szépség koldusa címmel – mutatott rá. 
Miklós Pétertől megtudtuk, a költői pálya szép indulása és az irodalmi közéletbe való befogadás élménye mellett megalázó traumák is érték József Attilát Sze­­geden. Na­­gyon nagy ál­dozatok árán, az éhezéssel is küszködve tanult a városban akkor frissen megnyílt és éppen a helyét kereső egyetemen, ahonnan aztán keserű körülmények között, sértődötten volt kénytelen önként távozni – tette hozzá. 

Osztályfőnöke is volt Makón 

A szegedi felsőoktatás világának József Attilára hatással lévő szereplői közül két, egyébként ellentétes világnézetű és a költővel való kapcsolatát tekintve is eltérő alapállású alakját mutatta be lapunknak Miklós Péter: Eperjessy Kálmánt és Horger Antalt. 

– Eperjessy Kálmán történész, főiskolai tanár, a szege­­di pedagógiai főiskola 1945 és 1949 közötti igazgatója nem csupán a helytörténeti kutatások módszertanának kidolgozójaként, a hely- és településtörténet jeles művelőjeként, és a tanárképzésben az 1940-es évek második fe­lében végrehaj­tott reformok egyik gyakorlati irányítójaként írta be magát a magyar művelődéstörténeti emlékezetbe, hanem azzal is, hogy az 1920-as évek elején a makói diák József Attila osztályfőnöke, 1956-ban pedig a főiskola forradalmi bizottságának elnöke volt – méltatta a költő egykori makói tanárát az eszmetörténész. 

Eperjessy, akinek életútjá­ról Miklós Péternek hosszabb tanulmánya jelent meg a Szeged című folyóirat tavaly no­­vemberi számában, egyébként fél évszázaddal később így emlékezett volt diákjára: „mi, egykori tanárai nem sejtettük és nem is sejthettük, ki jár közöttünk. Mi benne nem az eljövendő nagy költőt, hanem egy kedves, szeretetre méltó, kiváló tanítványunkat láttuk.”

Makóról és Szegedről indult 

– Horger Antal a magyar művelődéstörténet egyik legellentmondásosabb alakja. Hírhedtségét annak köszönheti, hogy József Attila említette a nevét Születésnapomra című versében és legendás önéletrajzában, a Curriculum vitae-ben, az utóbbiban kétszer is, mint azét a professzorét, aki eltanácsolta a szegedi egyetemről. Ugyanakkor jeles nyelvészként és néprajzi kutatóként elismerően tartja számon munkásságát a magyar tudománytörténet. Emellett a német Vaskereszttel kitüntetett első világháborús hős is volt, akinek a második feleségétől való botrányos válásától hangos volt a korabeli sajtó. Neve azonban nem tudományos eredményei és akadémikusi tevékenysége okán maradt fönn, hanem József Attilával való konfliktusa miatt. Minden iskolás megtanulja ugyanis, hogy ő volt Szegeden „az egyetem fura ura”, aki meggátolta a nagy költő diplomaszerzését – részletezte a címzetes egyetemi tanár. 

Miklós Péter hangsúlyozta, az irodalomtudományi kutatások már régen kimutatták, hogy József Attila költői pályája Makón és Szegeden indult, erre pedig a mai Csongrád-Csanád vármegye minden polgára büszke lehet, hiszen a magyar költészet napján József Attila életének egykori helyszínein van lehetőségünk emlékezni az egyik legnagyobb magyar költőre.