Karácsony a megyénkhez kötődő költők verseiben

– A karácsonyi ünnepkör során, amely advent első vasárnapján veszi kezdetét, a keresztény hívek a vallás történetének egyik legjelentősebb eseményére, a Megváltónak, a második isteni személynek a test szerint való születésére emlékeznek. Jézus érkezésének történetét számos művészeti alkotás megörökítette az elmúlt bő két évezredben. Ezek között irodalmi és képzőművészeti alkotásokat éppúgy találunk, mint komoly- és könnyűzenei műveket – mondta el Miklós Péter eszmetörténész, címzetes professzor.

Miklós Péter közölte, a Jézus születését feldolgozó irodalmi művek közül az elsők az evangéliumok, hiszen Máté és Lukács evangélista munkájában egyaránt olvashatunk róla. Az ókori és középkori keresztény irodalomtól egészen napjaink művészetéig az egyik legnagyobb tradícióval és hatástörténettel rendelkező tematika ez, amely a népi hagyományvilágban – gondoljunk a Megváltó születését hírül adó betlehemezés szokására – és a „magas művészetben” is jelen van.

– A szegedi költőket is megihlette a karácsony ünnepe. A megyeszékhelyen született és elhunyt Juhász Gyula több költeményt is szentelt Jézus születésének. Ezek közül az egyik legmegkapóbb a címében és hangulatában az adventi időszak hajnali katolikus istentiszteleteit idéző Rorate című vers, amelyben a gyermeki hitét elveszített, ugyanakkor a felnőttként is megnyugvást és Istent kereső hang szólal meg – fogalmazott.

A 20. század egyik legjelentősebb magyar lírikusa, József Attila Makón járt középiskolába, Szegeden tanult az egyetemen, családja egy része pedig Hódmezővásárhelyen élt. Miklós Péter rámutatott, József Attila közismert Betlehemi királyok című, 1929 decemberében írt műve bizonyos irodalomtörténeti kutatások szerint éppen Vásárhelyhez kapcsolódik. Nővérének, József Etának ugyanis gyermeke született, így az ő alakját ismerhetjük fel, amikor a szövegben a boldogságos kismama kifejezést olvassuk.

– Ez a József Attila-vers a karácsonyi pásztorjátékok világát idézi a gyermekversek játékos ritmikusságával, miközben nagyon komoly filozófiai és egzisztenciális kérdéseket vet fel. Ilyen stilisztikai megoldást választott Sík Sándor piarista papköltő, a szegedi egyetem egykori irodalomtörténész professzora is Regös ének című műve megfogalmazásakor. A versben a magyar népköltészetből, valamint a Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára című, a szegedi születésű Balázs Béla misztériumjátékának szövegére írt operájából ismert „Haj regö rejtem” kezdettel adják elő Jézus születésének históriáját az „énekmondó jámborok” – részletezte Miklós Péter.

Az eszmetörténész szerint Sík Sándor karácsonyi költeményének utolsó sorai az idei adventi időszakban is aktuálisak és a mai kor emberéhez is szólnak: „Kicsi Krisztuskának, szép Szűz Máriának mostan igen örülünk. Minden feleinknek, mind elleneinknek bő sok áldást regölünk. Míg a világ világ, gondod legyen miránk, Uramisten, légy velünk!”