2022.09.16. 20:00
Életműdíjat kapott a makói főépítész
Életműdíjat kapott az Országos Főépítészi Kollégiumtól Csernyus Lőrinc, aki – más települések mellett – Makó főépítésze. Azt vallja, ehhez a hivatáshoz szeretetre és bizalomra van szükség.
Csernyus Lőrinc és Rudolf Mihály Salamin Ferenccel, az Országos Főépítészi Kollégium elnökével. Fotó: Csernyus Lőrinc közösségi oldala
A főépítész egy-egy településen a jó gazda szerepét tölti be
– összegezte a laikusok által kevéssé ismert hivatás lényegét Csernyus Lőrinc, Makó főépítésze.
A főépítész ügyel az épített környezet harmóniájára, óvja a városképet, és ennek érdekében igyekszik jó tanácsokat adni a hozzá fordulóknak. Azt, hogy ilyen tisztség egyáltalán legyen, hazánkban Makovecz Imre kezdte szorgalmazni még a hetvenes években. Még mindig nem terjedt el szerte az országban. Külföldön sem. Most épp Temesvárra készül, ahol felkérték egy erről szóló előadásra – ott most gondolkoznak ennek a meghonosításán.
Makón jó egy évtizede folytatja ezt a munkát, de Csengeren például már 35 esztendeje. Ez a két település terjesztette fel közösen az elismerésre; egyébként főépítésze még Enyingnek és Lajoskomáromnak. A díjat Visegrádon, a 26. Országos Főépítészi Konferencián vette át. Salamin Ferenc, a főépítészi kollégium elnöke adta át neki, aki vele együtt kitüntette Rudolf Mihályt is az Év főépítésze címmel. Csernyus Lőrinc ez utóbbi elismerést is megkapta korábban.
A kitüntetésről hírt adó Magyar Építész Kamara többek között azt írta róla, az Ybl Miklós-díjas építész Makovecz Imre tanítványa és munkatársa volt. Életművéből olyan épületeket fontos kiemelni, mint a makói Hagymatikum tanuszoda-komplexuma és a 2020-as Dubaji Világkiállítás magyar pavilonja. Azt már ő teszi hozzá: Makóra természetesen Makovecz kapcsán került, és a Maros-parti város számára a legjobb helyet foglalja el azok közül a települések közül, ahol főépítészként tevékenykedik. A tanuszodát 2005-2006 között tervezte, de megálmodott más épületeket is, amelyek azonban végül nem épültek meg.
Tapasztalatai szerint ahhoz, hogy egy főépítész keze nyoma látszódjon egy településen, legalább egy évtizednyi tevékenységre van szükség.
Ez szükségképpen átível több önkormányzati cikluson. Makón például egy szocialista polgármester mellett kezdtem, de a mostani fideszes városvezetés is bizalmat szavazott nekem
– idézte fel. Ars poeticájaként azt vallja, a főépítészi hivatáshoz a jó gazda gondosságán túl szeretet és bizalom kell.
Tanítom az embereket, és közben én is tanulok tőlük. Az a fontos, hogy közben mindannyian ugyanazt a dallamot halljuk, érezzük
– mondja. Hozzáteszi: ráadásként ehhez a munkához szükség van széles körű általános műveltségre és helytörténeti tudásra is.
