Öreg tyúkok és kakasok a makói deszkákon – Fotók

– Lánykorunkban összejöttünk az utcában és együtt énekeltünk, táncoltunk. Volt, hogy így sétáltunk végig a falun – emlékezett vissza Apáti Istvánné, a hévízgyörki nyugdíjas klub, egyben a népdalkör vezetője. A csapat volt az egyik résztvevője a hétvégi negyedik nemzetközi kalálkatalálkozónak, amire közép- és szépkorú táncegyütteseket, illetve népdalköröket hívtak meg szerte az országból, illetve a Vajdaságból és Erdélyből. A hévízgyörki csapat tagjai csoda szép, eredeti népviseletben érkeztek, átlagéletkoruk bőven meghaladta a hetven évet, de amint fölmentek a színpadra és a szüleiktől, nagyszüleiktől tanult Galga menti dalokat előadták, ez a legkevésbé sem látszott rajtuk. Nem véletlen, hogy bármilyen versenyen járnak, mindenütt a legjobb minősítést kapják.

– Volt, hogy vonattal, busszal mentünk, húztuk magunk után a bőröndöt. Nagyon szeretjük a nótát, meg azt is, hogy a fellépések után buli van! – tette hozzá.

Makón nagy hagyománya van annak, hogy a szenior korosztály is kiveszi részét a hagyományőrzésből. A Maros táncegyüttesnek is van olyan csoportja, amiben az idősebbek, egykori táncosok, illetve a táncosok szülei ropják – ez a MÖTYKE, azaz a Makói Öreg Tyúkok és Kakasok Egyesülete, ami idén épp 25 éves.

Természetesen ők is színpadra léptek szombaton a Hagymaházban. Tóthné Döme Mária, a Maros táncegyüttes vezetője azt mondta, a találkozót nyolc-kilenc éve találták ki, és mindig olyan csoportokat hívnak meg, amelyekkel fellépéseik során ismeretséget, barátságot kötöttek.

– Ez nem a versenyről szól. Itt mindenki megnézi a másikat, és örül a többieknek, a sikereiknek – tette hozzá.

Persze, a rendezvény mögött azért nagy felkészülés is áll. A szervezést teljes egészében Tóthné Döme Mária vállalta magára, ugyanakkor a Hagymaház stábjának is két napos munkájába került az előkészítés – tudtuk meg az igazgatótól, Zsámboki Erikától.