2024.07.12. 13:19
Két Munkácsy-díjas alkotónak nyílik kiállítása Szegeden
Szmrecsányi Boldizsár „Boldi” szobrászművész és Incze Mózes festőművész alkotásai töltötték meg a szegedi REÖK két emeletének kiállítótereit. A két képzőművészeti ágazatot kölcsönhatásba hozó tárlatot szombaton nyitják meg a nagyközönség előtt.
Nátyi Róbert, a REÖK vezető kurátora és Incze Mózes festőművész tartott sajtóbejárást pénteken a tárlaton. Fotó: Koós Kata
A Rezonancia címet kapta Szmrecsányi Boldizsár „Boldi” Munkácsy Mihály- és Kossuth-díjas szobrászművész és Incze Mózes Munkácsy Mihály-díjas festőművész közös kiállítása a REÖK-ben. A pénteki sajtóbejáráson Nátyi Róbert, az összművészeti központ vezető kurátora elmondta, két egészen eltérő életmű, megközelítés jellemzi a kiállítókat, ennek ellenére nagyon jól működik alkotásaik között az összhang.
– Ezért is adtuk a Rezonancia címet a kiállításnak, a zenéből véve a hasonlatot, mint amikor két hang nem kioltja egymást, hanem harmónia jön létre – fűzte hozzá a kurátor.
A kapocs az emberi test
A művek megtöltötték a REÖK két emeletének kiállítótereit, Incze Mózes több mint ötven festményét, Boldi csaknem negyven márvány és bronzszobrát tekinthetik majd meg a látogatók. Nátyi Róbert azt is kiemelte, hogy a különbségek mellett mégis megállapítható két olyan kapocs, amely összeköti a művészeket: a hagyomány tisztelete és az emberi test ábrázolása.
– Két kortárs képzőművész, akik a 21. században alkotnak, ugyanakkor a tradícióhoz, a műhelyhagyományokhoz kötődnek. Tehát mindkettejük művészetében érzékelhető, hogy az elmúlt évszázadok tradíciói hogyan vannak újra- és átgondolva, érzékelhető egyfajta tisztelet és kapcsolódás az előző századokhoz. A másik összekötő szál az emberábrázolás. Mindkettejük életművének a keresztmetszetében az ember áll – mutatott rá a kurátor, majd azzal folytatta, hogy ugyanakkor az emberábrázolásban is eltérő megközelítést képviselnek.
– Boldira az archaikus letisztultság a jellemző, a formákat a végletekig leegyszerűsíti, szinte szimbólummá emeli. Mózes esetében a szimbolika pedig a festményen belül egyfajta történetként jelentkezik – részletezte Nátyi Róbert.
Gondolkodásra ösztönző festmények
A sajtóbejáráson részt vett Incze Mózes is, aki úgy fogalmazott, hogy képeinek konkrét, megfogalmazott, látványszerű részei nem csupán a szem gyönyörködtetéséről szólnak.
– A létezésnek is vannak megértett és megélt szegletei, amelyeket emberként belakunk és valamennyire magunkhoz bírunk ölelni. De utána folytatódik az ismeretlennel a történet, ezért a láttatott részletek között vannak kaotikusabb gesztussal megtöltött felületek, amik erre a ráhagyatkozásra utalnak, hogy mindig van egy következő lépés, amit még nem jártam be, nem értettem meg, de van gyönyörűsége, és beépítem a képbe azt is – mondta el a festőművész.
A nagyszabású tárlatot szombaton 14 órakor Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke nyitja meg.
