2024.06.29. 19:52
Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szólt a mese – Galéria
Fotó: Gémes Sándor
A Metamorphoses Meseterápiás Egyesület idén hatodik alkalommal hirdette meg a Mesék Éjszakája országos programsorozatot, amelynek keretében a Szent-Györgyi Albert Agórában is meséltek a mesemondók szombaton. Kovács Erzsébet Kerekítő manó mondókázójában a legkisebbeket hívta játékra. Ám a szervezők nem csak a gyerekközönséget célozták meg, a felnőtteknek is külön meseblokkal készültek. Takács Kata szegedi főszervező, alkotó-fejlesztő Metamorphoses meseterapeuta kirgiz, német, japán és maláj, Tandari-Kovács Mariann pszichológus, meseterapeuta pedig még indián mesét is vitt magával „mesetarisznyájában”.
Valamennyien Boldizsár Ildikó meseterapeutánál végeztünk. A Mesék éjszakája Budapestről indult, a Gellérthegy egy rétjén összegyűltek a mesemondók, és bárki csatlakozhatott hozzájuk. A mesemondás nagyon régi hagyomány, és kevesen tudják, de eredendően nem gyerekeknek szólt. A 19. század eredménye, hogy a gyerekszobába küldték a meséket
– mondta Takács Kata. Úgy fogalmazott, hogy a mesék tulajdonképpen a rend forgatókönyvei.
Megtanuljuk általuk, hogy hogyan lehet rendet tenni az életünkben. Szimbólumok vannak bennük, amelyket soha nem kezdjük fejtegetni, anélkül dolgoznak bennünk. A mese olyan, akár a hosszú felszívódású C-vitamin. Meghallja az ember, és magától működik belül. Boldizsár Ildikó az elsők egyike volt, aki rájött arra, hogy a mesehallgatás jóval több puszta szórakozásnál
– részletezte a szegedi főszervező, aki a jó mese ismérveit is megosztotta lapunkkal.
Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szólt a mese – Galéria: Gémes Sándor
A jó mese megmutatja, hogy az élet nem úgy működik, hogy egyet csettintek, és egyből célba érek. A jó mesék arról szólnak, hogy hogyan lehet megküzdeni, milyen csapdák vannak, hogyan tudunk elbukni. Sok mese szól a párkapcsolatokról is, az „ásó, kapa, nagyharang” utáni időszakról
– mondta el Takács Kata.
