Könyvajánló - Colleen Hoover: It starts with us

Colleen Hoover talán legsikeresebb regénye volt az It ends with us - Velünk véget ér, melyhez eredetileg nem tervezett folytatást. A függő befejezés, mely arról szólt, hogy Lily kilépett bántalmazó kapcsolatából és megígérte gyermekkori szerelmének, Atlasnak, hogy újra találkoznak, gyakorlatilag csak sejtette, hogy a hányattatott sorsú lány és az őt őszintén szerető fiú újra összejönnek majd és boldogan élnek, míg meg nem halnak. De hogy ez történt-e, az évekig a rajongók fantáziájára volt bízva. Az írónő azonban végül engedett a nyomásnak és megírta, hogyan folytatódott az egykori szerelmesek története.

Az első részben már megszerethettük Atlas és Lily kapcsolatát, mely először egy őszinte tini szerelem volt, mely egyik pillanatról a másikra megszakadt, később pedig, amikor újra találkoztak, egy olyan barátság lett belőle, melyben Atlas a védelmező hátteret jelentette a lány számára. Az új regény tehát mondhatnánk, hogy egyszerűen csak egy rózsaszín befejezése, kiteljesítése ennek az olvasó szívéhez közel álló kapcsolatnak. De természetesen az írónő ennél sokkal többet ad most is.

A folytatás legnagyobb érdeme, hogy sokkal jobban megismerhetjük belőle Atlast. Lényegében itt ő a főszereplő, vagyis az első rész háttérszereplője kikerült a reflektorfénybe. Megtudhatjuk, hogyan lett hajléktalan és azt is, ő hogyan élte meg, hogy elszakadt tinédzserkori szerelmétől. Azt is elárulja, hogyan fordulhatott elő, hogy bár megígérte a lánynak, hogy ha rendbe jön az élete, keresni fogja, Lily csak véletlenül találkozott vele, amikor már sikeres étteremtulajdonos volt. Már önmagában a múltja megismerése is sokkal árnyaltabb képet ad erről a fiúról, de mostani jellemét is még jobban megszeretheti az olvasó azáltal, hogy felbukkan az életében valaki, aki azt fenekestül felforgatja. Ahogy pedig ezt a helyzetet kezeli, az csak még jobban erősíti az egyébként is meglévő érzést, miszerint minden tekintetben tökéletes férfit sikerült megteremtenie az írónőnek.

A családon belüli erőszak témája egyébként a folytatásban is erősen jelen van, ráadásul több síkon is. Lily kapcsán például azt a fonalat viszi tovább a történet, hogy mi történik, ha valakinek sikerül egy ilyen kapcsolatot maga mögött hagyni. Rávilágít, hogy ettől sem oldódik meg minden, hiszen ha a bántalmazóval egy életre összeköt valakit a közös gyermek, nem lehet soha teljesen eltüntetni. Az írónő tökéletesen bemutatja, hogyan alakul át egy ilyen kapcsolat a lelki nyomás színterévé: amikor azért kell aggódni, hogy ne bosszantsa fel semmivel korábbi párját, mert annak komoly következményei lehetnek. És immár nem csak saját testi épségére kell vigyázni, hanem kislányára is. Adott tehát a kérdés: megéri-e Atlassal viszonyt kezdeni, ha tudja, hogy ez a legvörösebb posztó, amit lengethet Ryle orra előtt. Viszont ha ez szempont, változott-e bármit is a helyzete attól, hogy már nem él egy fedél alatt egykori párjával, hiszen továbbra is a miatta érzett félelem irányítja mindennapjait. Ismét egy új szemszögből ismerhetjük meg tehát a bántalmazó kapcsolatok lélektanát, és akkor ott van még Atlas története is, aki pedig egy másképpen deviáns családból érkezett, mely szintén nagyon szívfacsaró történetet bont ki.

Összességében tehát ismét egy élvezhető és komoly témákat feszegető könyvet adott ki a kezéből az írónő, az azonban érződik rajta, hogy nem azért íródott, mert kikívánkozott a szerzőből. Ahogyan az általában lenni szokott, a nagysikerű könyv folytatása már csak árnyék az előzőhöz képest, de még mindig elég jó ahhoz, hogy megérje kézbe venni. Érdekesség egyébként, hogy a kétrészes sorozatnak az első részének címe utal a végre, a második a kezdetre. Erre érdemes odafigyelni annak, aki most kezdene bele az olvasásba: tudok olyanról, aki a második résszel kezdte, hiszen ez tűnt logikusnak.