Turák Péter: Szigorúan őrizetlen

Győző drogfutárként lebukik, és börtönbüntetése során Venezuelában kerül egy hírhedt fegyintézetbe. A Los Teques börtön világa olyan erőszakos közeg, ahol az őrök alig avatkoznak be, és a rabok önálló hierarchiákat hoznak létre. Győző túléléséért különböző készségeket és munkákat sajátít el, hogy megvédje magát a rácsok mögötti veszélyek közepette.

A java azonban csak ezután jön. Győző a Los Tequesbe, Venezuela legkeményebb börtönébe kerül, ahol nyolc év büntetés vár rá. Ami egyenlő egy halálos ítélettel. A börtönben ugyanis annyi gyilkosság történik, hogy az egyik folyosó tele van hullákkal. Akinek nincs pavilonja, ahol meghúzhatja magát és a folyosón marad, azt lelövik vagy éhen hal. De még egy pavilonban is kérdés, meddig bírja.

A rácsok mögötti világ külön társadalom a társadalomban, amelyre az őröknek nincs sok ráhatása, be sem teszik a lábukat a dutyiba, csak a legvégső esetben, akkor is csak maszkban, hogy elkerüljék a későbbi megtorlást. Hetente háromszor fogadhatnak látogatókat a rabok. Így nem kell etetni őket, visznek nekik ételt a rokonok. Egészségügyi ellátás sincs, mindenki oldja meg magának. Vagy támogatnak kívülről, vagy találsz valami munkát a börtön falai között, hogy ezekre teljen. Ha a „ranglétrán” feljebb akarsz jutni, nem elég rendszeresen fizetned a védelmi pénzt, keménynek mutatnod magad, gyilkolnod is kell, hogy kivívd a tiszteletet. És muszáj drogoznod, hogy a kisfőnökök állandó megrendelőivé válhass.

Hogyan tud érvényesülni Győző melltartódíszítéssel, tetoválásrajzolással, palacsintasütéssel vagy rántotthús-készítéssel? Mennyit kell verekednie, visszaszólnia vagy akár ölnie ahhoz, hogy életben maradjon?