Galyasi Miklós szellemi öröksége előtt tisztelegnek

Ha nem is sok, de nem is kevés a Galyasi Miklósról szóló, legendákkal dúsított irodalom. Hogy ilyen, arra okot leginkább a második világháború utáni tiltott-tűrt-támogatott művészet szinte 1989-ig uralkodó kritikai gyakorlata adott. Korszakok jönnek, korszakok mennek. Az egyik piedesztálra emel, a másik ledönt – olvasható a Névtelen harmadik címmel a 93. Ünnepi Könyvhétre megjelent kötetben.  Az 1903 és 1974 között Hódmezővásárhelyen élt költőről szóló, és verseit egybegyűjtő kiadványt a Németh László Városi Könyvtárban mutatták be.

Költő láthatatlan burokban

Hogy ki volt valójában ez a kultúra szervezésben önmagát pazarló, verseivel sem zajos sikereket, sem viharokat nem kiváltó kétkötetes költő? – tette fel a kérdést a kötet nyitó esszéjében Kovács Imre Attila író, költő.

Az egykori Őszi Tárlatok látogatójaként fiatalon még láthattam őt, érzékelhettem a személyiségét, él bennem tehát egy benyomás róla. De akkor már a visszavonult, megbántott, magányos Galyasi Miklóssal találkoztam. Kevesen álltak szóba a láthatatlan burokban, taszító aurával élő költővel, a kor nagy emberei még a tekintetét is kerülték. Egy maréknyi tisztelői kör figyelmét leszámítva nem kívánt személyként élte napjait, annak ellenére, hogy tudjuk, kitűnő ember volt. Kultusza igazán sosem alakulhatott ki, inkább azóta elhomályosult legendák keringtek róla – mondta el lapunknak Kovács Imre Attila.

A politika ellenbeszéde

Hozzátette, kultúraszervezőként, közösség teremtőként, Tornyai örökségének folytatójaként élte napjait Galyasi.

Ha fújt, ha esett, vállalta feladatát. Nélkülözhetetlen figurává nőtte ki magát Vásárhelyen. Ám az őt körülvevő ellenállás felőrölte, hallgatásba taszította, utolsó évei önként vállalt visszavonulásban teltek – mondta a költő munkásságát jól ismerő Kovács Imre Attila. Kiemelte, Galyasi Miklós és ez a kötet különösen fontos, hiszen ő a Rákosi-korszak legjelentősebb költője Hódmezővásárhelyen. Szembement mindazzal, amit az a korszak jelentett. Ilyen mennyiségben és minőségben, költői összeszedettséggel azon időszak kritikáját nem csupán helyileg hiányzó, a magyar költészetben is ritka az árral szemben úszó irodalom. Ám valahogy mindig háttérbe szorult. Pedig kétszáznál több vers, a teljes életmű kétharmada tehető 1945 és 1957 közé – részletezte.

Szellemi hagyaték

Galyasi Miklós szellemi hagyatékát – örökösei felajánlásával – szülővárosában a Tornyai János Múzeum és a Németh László Városi Könyvtár őrzi. Utóbbiban elérhető és 1500 forintért megvásárolható a Névtelen harmadik című háromszáz oldalas kötet, amelyet Béres Dezső helyismereti kutató szerkesztett.

Szívós és hatalmas munkát végzett, évekig kutatta a forrás anyagokat, kereste kitartóan az adatközlőket – mondta a szerkesztő munkájáról a bevezető esszét jegyző, a könyvtárban a kötetet bemutató Kovács Imre Attila.