Tóth Péter nagyszabású művével tisztelegnek Dante előtte

Szeptember 14-én, ma 700 éve, hogy Dante Alighieri, az itáliai költő, filozófus, az olasz irodalom nagy klasszikusa elhunyt Ravennában. Isteni színjáték című művét a világirodalom egyik legnagyobb költeményének emlegetik. A 700. évforduló alkalmából egész évben ünnepel a kultúra – itthon többek között az Isteni pokol című művel, a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti tagozatának vezetője, a számos díjjal rendelkező Tóth Péter jóvoltából.

Űrutazás, film, felülvizsgálat

Dante leghíresebb műve, Az Isteni színjáték, amely egy, a pokolban, a purgatóriumban és a paradicsomban tett utazás történetét meséli el, immár az űrben is “olvasható”. Egy művészeti könyvekre szakosodott bolognai kiadócégnek sikerült meggyőznie öt űrügynökséget, hogy szállítsák Dante Isteni színjátékát a Nemzetközi Űrállomásra, majd engedjék szabadjára az űrbe. Pupi Avati, olasz filmrendező életrajzi filmet forgat az olasz nyelv atyjáról.

A világszerte szervezett, számos további esemény mellett év elején jelentette be az olasz költő leszármazottja, Sperello di Serego Alighieri, hogy szeretné felülvizsgálni Dante halálos ítéletének miértjét. Alessandro Traversi ügyész, a felülvizsgálat előkészítőjének nyilatkozata szerint nem jogi értelemben vett kivizsgálásról van szó, csupán „szellemi felülvizsgálatról”. Traversi hozzátette, Dante halálának idei 700. évfordulója jó apropót jelent a felülbírálatra.

Tóth Péter zeneszerző Isteni pokol című darabjának főszerepében Dante

Itthon is méltón emlékeznek meg Danteról, ezen belül is a Babits Mihály által a világirodalom legnagyobb költeményének nevezett Isteni színjátékról. Országszerte kiállítások, különböző események látogathatóak, a Magyar Állami Operaház is külön estet szentel az olasz költőnek. Tóth Péter, a Magyar Művészeti Akadémia aktív tagja, számos díjjal rendelkező zeneszerző, aki tavaly kapta meg az Érdemes művész elismerést is, Isteni pokol című, nagyszabású művével tiszteleg Alighieri előtt.

Bár a zeneszerző-akadémikus már tavaly elkészült legújabb alkotásával, amely félúton helyezkedik el a klasszikus értelemben vett oratórium és a koncertopera között, a pandémia miatt csak most ősszel láthatja a nagyközönség élőben – novemberben Szegeden, jövőre pedig a tervek szerint többek között Olaszországban is.

A zeneszerző-akadémikus számára a komponálás során a legnagyobb kihívást a négyszólamú férfikar jelentette, mivel eddig főleg női- és vegyeskarokkal dolgozott. Számára kiemelten fontos a fiatal nemzedék komolyzenei érdeklődésének felkeltése.

„A zenei nevelés fontos szerepet játszik a személyiség formálódásában és fejlődésében. A fiatalok klasszikus zenével való találkozása korántsem természetes, sokak számára a klasszikus zenével való kapcsolatuk az iskolai tantárgyra korlátozódik. Fontos, hogy nem kell választaniuk: a könnyűzene mellett a komolyzene is elfér, és a magyar komolyzenei oktatás, a zeneiskolai rendszer és a Kodály-iskolák működése lehetőséget ad a fiatalabb generáció számára, hogy a zenekultúra és a klasszikus műfaj a mindennapjaik részévé váljon” – tette hozzá Tóth Péter, aki több, mint 10 díjjal büszkélkedhet, számos kórusműve nyert elismerést magyar és nemzetközi versenyeken. 2007-ben Erkel-díjat, 2009-ben KÓTA-díjat, 2013-ban Bartók-Pásztory Ditta-díjat kapott, 2020-ban Érdemes művész lett. 2011 óta a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti tagozatának vezetője.