Milyen messze van Makó Jeruzsálemtől?

Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől. Nem kell a Google Földet megnyitni a rejtély megfejtéséhez, csak akkor, ha tényleg kíváncsi a távolságra, ugyanis nem Makó városáról van szó. Több verzió is létezik, íme a legnépszerűbbek.

Széll Ákos, a Maros című egykori lap szerkesztője 1888. májusi számban oklevelekkel bizonyítani vélte, hogy egy Makó nevű vitézről volt szó, aki pedig nem azonos a Makó nevű bánnal, aki a Csanád nemzetségből származott, és az ő élete után kezdték a mai Makót Makófalvának nevezni.

Ez a Makó vitéz a legenda szerint II. András királyunk kísérője volt az 1217-ben indított keresztes hadjáratban, és égett a vágytól, hogy visszafoglalja az akkor már ismét muszlim kézen lévő Jeruzsálemet. Mikor a mai Splitbe, akkori nevén Spalatoba értek, Makó vitéz annyira leitta magát, hogy mikor másnap reggel felkelt, azt hitte, hogy már Jeruzsálemben van.

Egy másik értelmezés szerint Capet Margit, III. Béla királyunk özvegye jeruzsálemi zarándoklatra készült, de Akkó városához közel megbetegedett, és itt is halt meg. A kegyes célú zarándoklat szinte látótávolságban foszlott semmivé! Így került Akkó távol Jeruzsálemtől.

A mako.hu portál ehhez a magyarázathoz kapcsolódik egy sokkal egyszerűbb. A Szent Sírhoz igyekvő zarándokok érkeztek egy Akkó nevű szentföldi kikötőbe. Innen gyalog vagy szamárháton tették meg az utat. Valószínű, hogy a fáradt zarándokok a rekkenő hőségben gyalogolva mondogathatták, hogy „messze van, mint Akkó Jeruzsálemhez.” Az Akkó és a Makó nevek összecsengéséből, félrehallásból alakult ki a magyar változata ennek a mondásnak.