3 órája
Makói tisztelgés a hősök előtt – galériával
A Maros-parti városban nemcsak a mártírhalált halt honvédtábornokokra emlékeztek, hanem az éppen kétszáz esztendeje itt született drámaíróra, színészre, Dobsa Lajosra is. A szabadságharc küzdelmeiből ugyancsak kivette részét.
– A márciusi ifjak egyike volt, Petőfi barátja – emlékezett a főtéri szoborparkban álló mellszobra előtt, Szikszai Zsuzsanna múzeumigazgató köszöntője után Dobsa Lajosra Forgó Géza történész. Felidézte: a drámaíró részese volt a franciaországi és a hazai forradalmi eseményeknek, majd Kossuth felhatalmazásával szabadcsapatot szervezett, amely a Maros vonalát készült védeni az esetleges szerb betöréstől. A szabadságharc bukása után visszavonult vidéki birtokára Kosgyánra, de amikor egy színművét Pesten bemutatták, ő elment álruhában megnézni. Felismerték, letartóztatták, fél évre bebörtönözték. Ezt követően az írásnak élt, de a kiegyezés után két alkalommal Makó országgyűlési képviselőjévé választották.
A szabadságharc értékei
Miután Farkas Éva Erzsébet polgármester koszorút helyezett a Dobsa-szoborhoz, az emlékezők átvonultak a város központi megemlékezésére, a városháza előtti Kossuth-szoborhoz.
– A szabadságharc bukása nemcsak katonai vereség volt, hanem erkölcsi és politikai összeomlás is. A nagyhatalmak tétlen szemlélődése, a belső ellentétek, a túlerő mind hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar álmok porrá zúzódjanak – emlékeztetett itt beszédében Majorosné Rácz Krisztina, a helybeli Szignum Kéttanyelvű Egyházi Általános Iskola igazgatója. Úgy fogalmazott, a szabadságharc értékei olyan örökséget jelentenek, amelyet őriznünk kell. Felelősségünk, hogy ezt átadjuk az utánunk következő nemzedéknek, és tanítsuk meg nekik a szabadság értékét – hangsúlyozta.
A virágok és mécsesek elhelyezése előtt a Szignum-iskola diákjai adtak megható, megrendítő emlékműsort, felidézve a szabadságharc bukása után kivégzett mártírok végnapjait.
Makói tisztelgés a hősök előtt
Fotók: Szabó Imre
