Influenszert Ilonka néniből!

Panaszkodni nem szeretek, dicsekedni meg nem akarok, de van baj nem kevés. Mégis miután felálltunk a 90 éves Ilonka nénitől, egyszerűen jobb kedvem lett, és a világ is egy kicsivel jobb hellyé vált. Saját szánalmas kis problémáim eltörpültek és jelentéktelenné váltak Ilonka néni mellett.

A ruzsai Masa Ferencné nemrég töltötte be 90. születésnapját, köszöntötte az önkormányzat, majd mi is meglátogattuk. Már a kézfogásából sejteni lehetett, hogy nem egy átlagos, törékeny néni. Mindannyian tanulhatunk Ilonka nénitől, aki soha egy percig nem hagyta el magát, pedig nem volt könnyű élete. Most egy combnyaktörésből felgyógyulva sem panaszkodik.

Van egy ismerősöm a konditeremből, nevezzük őt Évának. Lassan utoléri Ilonka nénit korban, igaz ő még csak 77 éves. Ő sem panaszkodik, 50 évesen jelentette ki, hogy nem lesz átlagos magyar nyugdíjas, ezért elkezdett konditerembe járni. Azt mondja, számára az a legrosszabb az öregedésben, hogy úgy érzi, alsópolcos termék, másodrendű állampolgár lett, aki már nem számít és nem jó semmire.

Pedig az ő példájukból is látszik, hogy az idős emberek több szempontból is példaképek lehetnek. Életük során felhalmozott tapasztalataik, bölcsességük és értékeik olyan tulajdonságokat tükröznek, amelyek inspirálhatnak minket. Ilyen inspiráló gondolatokat osztott meg velünk a ruzsai Ilonka néni. Sokan tanulhatnának tőle tartást és alázatot.

Nagy kedvenceim az úgynevezett influenszerek, a közösségi médiában hírnevet szerzett tartalomalkotók, akik pusztán népszerűségükkel befolyásolni képesek a követőiket. Ha tehetném, influenszert csinálnék Ilonka néniből és Évából is, hogy minél több emberhez eljusson némi faék egyszerűségű, de mégis megfontolandó életbölcsesség.