Szegedi hírek

2024.04.23. 14:00

Elkezdődött a Pészah ünnepe

Hétfőn kezdődött a Pészah ünnepe a zsidó közösségekben. Izraelben hét, a Föld többi részén nyolc napon át emlékeznek meg az egyiptomi kivonulásról, és adják tovább az ősatyák történetét a szülők gyermekeiknek.

Koós Kata

Kendrusz Attila kitliben vezette a széder esti szertartást. A macesz Izraelből érkezett Szegedre. Fotó: Karnok Csaba

A Pészah az elkerülés ünnepe – mondta el lapunknak Kendrusz Attila, a Szegedi Zsidó Hitközség vallási vezetője. Arra emlékeznek a zsidók, hogy az Örökkévaló kivezette választott népét Egyiptomból 210 éves fogság után. Valamint arra, hogy a tizedik csapás, az elsőszülöttek halála elkerülte azokat a zsidó családokat, akik bárányáldozat vérével kenték be otthonuk ajtófélfáját.

– A széderen a pohár borból tíz cseppet kicseppentve emlékezünk meg a tíz csapásról – mondta a vallási vezető. Arra is kitért, hogy az izraeli háború, a Hamász terrorakciója, majd az iráni támadás árnyékában miért fontos a Pészah megünneplése.

– A napokban olvastam egy Izraelben élő holokauszt túlélő rabbifeleség cikkét, amelyben felidézte, hogy 1943-ban éppen a második széder estén robbantotta rájuk otthonuk ajtaját az SS. A szüleit a treblinkai megsemmisítőtáborba hurcolták. 1973-ban a jom kippuri háborúban szintén el akartak pusztítani bennünket. De annak ellenére, hogy időről időre megpróbáltak bennünket kiirtani, itt vagyunk. Hála az Örökkévalónak és elődeink kitartásának. Erre emlékezünk az ünnepen – fejtette ki Kendrusz Attila. Hozzátette, 149 ember még mindig a Hamász fogságában van.

– Ez a Pészah nyilván más, mint a korábbi években. A 149 túszról nem tudjuk, hogy életben vannak-e még, az izraeli katonák északon és délen is hadban állnak. Emellett az október 7-i, kezdeti részvétnyilvánító üzenetek után mára jelentősen megerősödött az antiszemitizmus Európában. A magyarországi zsidóság jó helyzetben, békében van a környező országokhoz képest – fűzte hozzá.

Az Izraelben hét, a Föld többi részén nyolc napon át tartó Pészah ünnepének első két napján tartják a széder vacsorákat, hétfőn a Szegedi Zsidó Hitközség tagjai együtt ünnepeltek. Körülbelül hetvenen ültek asztalhoz a szegedi székházban: gyermekek, tinédzserek, felnőttek és idősek, többen érkeztek Makóról, sőt Izraelből is.

A szertartást Kendrusz Attila vezette kitliben, amely a zsidó nagyünnepek hagyományos viselete, valamint halotti ruhájuk is egyben.

– Számomra azért is más az idei Pészah, mert néhány hete hunyt el Nagy Ernőné Fleischmann Ágnes, aki a kitlimet varrta. Auschwitzi fogoly volt a nővérével és édesanyjával együtt. Ez a kitli összeköti a generációkat, ami a Pészahnak fontos része. Vallási előírás a kivonulás történetének elmesélése, hogy az ősatyák történetét nemzedékről nemzedékre továbbadjuk – mondta a vallási vezető.

A széder vacsora elején Kendrusz Attila áldást mondott a borra, majd köszönetet az Örökkévalónak, hogy megélhették az ünnepnapot. Ezután következett a Haggada, a zsidó szabadság könyvének felolvasása. Majd elkezdődött az étkezés. A Pészah hagyományos étele a macesz, azaz a kovásztalan kenyér, amely Izraelből érezett Szegedre, tradicionális asztali kelléke pedig a szédertál, amelynek minden mélyedésében más szimbolikus ételt helyeznek el. Például a sós vízbe mártott krumpli a szolgaság könnyeit, a sült hús a pészahi áldozatot, a keserűfű a szolgaság sanyarú éveit jelképezi.

– A Pészahnak az is fontos üzenete, hogy amit felesleges szenvedésként élünk meg, az valójában előrevisz bennünket. Lehet, hogy nem ebben a világban kapjuk meg érte a jutalmunkat, de az Örökkévalónak nem közömbös a fájdalmunk – zárta a beszélgetést a vallási vezető.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában