Egy asztalhoz ültettük a Radnóti és az SZTE Gyakorló igazgatóját

A középiskolába készülő tanulók életében fontos hetek, hónapok következnek. Sok családban ilyenkor nem is tudni, hogy ki izgul jobban, a végzős általános iskolás diák, vagy a gyermekének a legjobbat kereső édesanya, édesapa. Az iskolaválasztást több országos rangsor próbálja megkönnyíteni, de a Délmagyar podcast vendégei szerint felemás eredménnyel. 

Két rangsor, két sorrend

Decemberben jelent meg a HVG középiskolai rangsora, amelyben az ország száz legjobb gimnáziumát mutatják be az érdeklődőknek. Az nem okozott meglepetést, hogy 2024-ben is két szegedi gimnázium szerepel csak vármegyénkből a száz legjobb intézmény rangsorában. Az viszont igen, hogy a Radnóti épphogy csak befért a TOP 50-be. A SZTE Gyakorló Gimnázium is rontott korábbi helyezésén, de jóval kisebb mértékben.

Ahány rangsor, annyiféle eredmény, hangsúlyozták a Délmagyar podcastban a szegedi gimnáziumigazgatók. A Sulinavigátor Egyesület is rangsorolta az ország legjobb középiskoláit. Ebben az összeállításban a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium az előkelő 17. helyen szerepel az országos listán, ahogy az SZTE Gyakorló Gimnázium is jóval előrébb, a 47. helyen végzett a hetilap rangsorához képest.

Középiskolai bulvár

Dobi János, a Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola igazgatója az adásban hangsúlyozta, hogy nagyon hálás mindenkinek, aki beszámol arról, hogy mi történik a köznevelésben. Fizikusként azonban ezeket a rangsorokat egy olyan tükörhöz hasonlítaná, ami még akkor is torzít, ha azok az adatok, amik alapján megszülettek ezek a számok, vitathatatlanok.

Nagy Anett, a 125 éves Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium igazgatója a műsorban elmondta, hogy kettős érzés volt benne, amikor a HVG rangsorát olvasta. Egyrészt jó, hogy az összegyűjtött adatok alapján a szülők tájékozódhatnak arról, hogy melyik iskola miben erős. A rossz érzés akkor fogja el, amikor egy rangsor összeállításakor olyan adatokat hasonlítanak össze, amelyek összehasonlíthatatlanok. Hangsúlyozta, hogy fontosak a különféle rangsorok, de nem szabad ezekre úgy tekinteni, mint egy megváltoztathatatlan, az egész tanár-diák-szülő közösség munkáját jelző számadat.

Fontos a diákközösség

Dobi János szerint a ranglisták megjelenése elbulvárosította az iskolaválasztást. A legjobb gimnáziumok között szakmai szempontból minimális a különbség. És nemcsak ezek a számok fontosak, hanem az a közösség, azok a hagyományok, az ethosz, a „genius loci”, amelyeket generációról generációra átad egy-egy gimnázium. Náluk gyakran előfordul, hogy volt tanítványuk gyermeke jelentkezik hozzájuk, mivel szülei egykor életre szóló élményeket kaptak gimnazistaként. Ez egy „jóság-mutató”, amit egyetlenegy rangsor sem ad vissza.