Czutor a koronavírusról: beteges aránytalanságba tolódott el az életünk

Rabok leszünk vagy szabadok címmel szervezett online vitát a Második reformkor közösség két szegedi résztvevővel. Czutor Zoltán zenész, aki eredeti végzettségét tekintve biológia-kémia szakos tanár Boldogkői Zsolt biológussal, az SZTE ÁOK Orvosi Biológia Intézet vezetőjével beszélgetett másfél órát arról most, a lazítások kezdetén, volt-e értelme az immár egy éve szinte folyamatosan tartó karanténnak.

Czutor alapállítása a témában az volt, hogy az elmúlt időszak lezárásai bizonyos ágazatokat súlyos helyzetbe hoztak, ugyanakkor mentálisan is nagy károkat okoztak.

– Bennem is van empátia, de egyfajta Covid-beképzeltséget látok: mintha csak ezek a halálok számítanának. Beteges aránytalanságba tolódott el az életünk, amikor csak erről beszélünk és nem foglalkozunk azzal, mi lesz az emberi kultúrával, civilizációval – fogalmazott a zenész, aki egyébként nem kívülállóként beszélt erről, hiszen maga is érintett volt. Mint mesélte, tavaly októberben egy hetet kórházban töltött és több napig életveszélyben is volt.

Az emberek korlátozása sérti a demokráciát

Czutor szerint nem fér bele a normál életvitelbe, ráadásul a demokráciát sérti és az emberi önrendelkezést csorbítja, ha a betegségtől való félelem miatt korlátozzuk az embereket.

– Volt olyan időszak, amikor én is úgy véltem, hogy ezek ésszerű intézkedések. De gyakorlatilag november óta be vagyunk zárva, mégis kialakult a harmadik hullám. Az utóbbi egy-két hónapban ezért azt gondolom, eljött annak az ideje, hogy belássuk, ez nem vált be – mondta. Boldogkői Zsolt ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy valójában hazánk az egyik legliberálisabb döntést hozta a lezárások mértékével kapcsolatosan, nagyjából szabadon mozoghattunk, így nem csoda, ha kialakult egy harmadik hullám. – Ha ennyi korlátozás sem lett volna, a koronavírus is sokkal több áldozatot szedett volna – tette hozzá. A zenész azonban ezzel sem értett egyet. Mint emlékeztetett: sokszor a megbízható statisztikusok is rosszul jósolnak, beszéltek például a tetőzés idején napi 500 halottról is, mely szerencsére nem bizonyult igaznak. – Mi van, ha az sem igaz, hogy a teljes nyitással romlana a járványhelyzet? – érvelt.

Aki hülye, azért nem kár?

Boldogkői Zsolt a beszélgetés során hangsúlyozta: ő sem nyitásellenes, csupán azzal nem értett egyet, hogy a járvány csúcsán az olyan kritikus helyeket, mint az iskolák vagy a tömegeket vonzó rendezvények, újra benépesítsék.

– A magyar orvoslás lényege, hogy mentsünk meg mindenkit, akit lehet. Ha azonban ezt a vírust teljesen szabadon engedjük, akkora tarolást végez, aminek nem lesz jó vége – figyelmeztetett a biológus professzor, aki szerint amíg nem érjük el a nyájimmunitást, ez a betegség nem fog eltűnni.

– Akkor mindig ebben a nyomorban kell éni? – tette fel a kérdést Czutor, aki szerint ez így bolondok háza. – Én érthető információkat adnék az embereknek arról, mit vállalnak azzal, ha nem oltatják be magukat és rájuk bíznám ezek alapján a döntést. Ha valaki akkora hülye, hogy nem akarja beadatni magának a vakcinát, fogadja el, hogy 2-3 százalék esélye van arra, hogy belehal ebbe a betegségbe.

Ezt szerintem vállalni kell, hogy a szabadságjogaink ne sérüljenek – mondta Czutor, aki azt is megjegyezte, hogy a természetes szelekció javítja is az emberiség génállományát. Boldogkői szerint azonban nem lehet az emberekre bízni, hogy beoltatják-e magukat, mert ezzel azt mondanánk, hogy jogot adunk nekik arra, hogy másokat megfertőzzenek. – Ráadásul sokaknak hiába magyarázunk vagy érvelünk, azzal sem érünk célt – tette hozzá.

Az oltási igazolvány olyan, mint a párttagkönyv

A beszélgetés során szó esett az oltási igazolványokról is. Boldogkői Zsolt szerint ha nem tudjuk elérni, hogy minél többen beoltassák magukat, kényszert vagy motivációt kell alkalmazni, ennek lehet eszköze a kis kártyához tartozó plusz jogosítványok sora. Az igazolványt ugyanakkor Czutor a régi párttagkönyvhöz hasonlította, hiszen szerinte ennek is az a lényege, hogy ha valakinek nincs, nem tehet meg bizonyos dolgokat.

A beszélgetés végén a moderátor azt kérdezte, vajon kora nyárra felszabadulhatunk-e. Czutor Zoltán reményét fejezte ki, hogy nem térünk már vissza abba a bezártságba, amiben eddig éltünk, a mostani nyitás nem hoz majd betegszám-növekedést és így az aggodalmak nagy része is szertefoszlik. Boldogkői Zsolt azonban emlékeztetett: bár a tavalyi nyarunk könnyebbséget hozott, nem lehet tudni, hogy az új vírusvariánsok hogyan viselkednek majd. Abban azonban mindketten egyetértettek, hogy aki csak teheti, be kell oltassa magát, mert jelenleg ez az egyetlen biztos eszközünk a koronavírus ellen.