Az ipar is jól hasznosítja a matematikai modellezést a veszélyhelyzetben

Február 5-én online sajtótájékoztatót tartott a győri Széchenyi István Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Ipari Innovációs Matematikai Szolgáltatási Hálózat (HU-MATHS-IN). Ezen bemutatták az utóbbi szervezet munkáját, ismertették az ipari matematika további hasznosítási lehetőségeit.

Horváth Zoltán, a hálózat elnöke, a győri egyetem professzora elmondta, a szervezet 2013-ban alakult és mára 17 tagországban működik. Beszélt a kutatásaikról és azokról a vezető magyarországi cégekről – köztük az Audi, a Mol és az OTP – , amelyekkel együtt dolgoznak.

Kihívások

A sajtótájékoztató másik résztvevője, Röst Gergely docens, az SZTE Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoportjának vezetője arról beszélt, milyen szerepe van a matematikai modelleknek a járványterjedés gazdasági hatásainak vizsgálatában. Részletezte, milyen kihívásokkal szembesülnek a gazdasági szereplők a világjárvány során.

A túlélésben segít egy 40 oldalas kiadvány, a Vállala­­ti fehér könyv, amelyből a vállalatok megtudhatják, ho­­gyan szervezzék át a munkát a különböző ágazatokban, milyen intézkedéseket hozzanak a járvány enyhítésére.

Ez több helyről is ingyenesen letölthető, köztük a kamarai oldalról is.

Tesztelés

A cégeket nagyon különbözően érinti a járvány, van, ahol maradt a normál munkamenet, csak a dolgozók egészségét kell megóvni.

Sok vállalkozásnál romlott a piaci környezet, akadozik az ellátás, szűkül a kereslet a termékekre, szolgáltatásokra.

Olyan társaságok is akadnak, amelyeknek pluszmunkát ad a járvány, elég csak a fertőtlenítőket gyártó szegedi Florinra gondolni.

Egy koreai call centeres példát is említett a fehér könyvből, ott alaposan vizsgálták a járvány terjedését, figyelembe véve még a válaszfalakat is. Más példából kiderült, hogy sok nagyvállalat tesztelte időnként a dolgozóit, itt is számít a szervezet, nem kell feltétlenül mindenkit szűrni, elég lehet csak a központi szereplőket.

Kiemelte azt is, hogy a matematika segíteni tudja a cégeket abban, hogy megfelelő döntéseket hozzanak, hiszen példá­­ul a műszakok és csoportok optimális megszervezésével lehet úgy csökkenteni egy vállalaton belül az alkalmazottak közötti kontaktusszámot

– ami csökkenti az esetleges fertőzés terjedését is –, hogy közben a munkavégzés zavartalanul fo­­lyik.

Solvo

Röst Gergely beszélt a kontaktusbuborékokról, ezek a sportban éppen úgy hasznosak, mint a gazdasági életben, de el lehet vinni a családokig is – a gyerek mostanában ne szerezzen új barátokat, az „engedélyezett” találkozásszámot in­­kább a régiekkel hozza össze.

A sajtótájékoztatót követően online partnertalálkozót tartottak, a meghívottak különböző profilú vállalatok voltak. Olyanok, akik vagy a munkavállalóikat próbálják védeni, vagy a megváltozott piaci környezethez igyekeznek alkalmazkodni, esetleg aktív szereplői a társadalmi védekezésnek. Ezen többek kö­­zött előadott György László, az ITM államtitkára, ifj. Duda Ernő, a Solvo elnök-vezérigazgatója és Kósa István, a szegedi orvosi kar tanszékvezetője is.