2021.01.08. 12:30
Vakcina, de melyiket érdemes beadatni? – Letoha Tamás beszélt az oltásokról
Olvasóink 36 százaléka biztosan beoltatná magát, ezért már regisztráltak is a kormányzati oldalon. Országos szinten már az egymilliót is meghaladta a jelentkezők száma. De hogy pontosan milyen anyaggal oltják most az egészségügyi dolgozókat, és mit is jelent az, hogy RNS, arról Letoha Tamás nyilatkozott lapunknak.
Szeged – 2020.08.21. Letoha Tamás kutatóorvosként dolgozik a koronavíruson, és ellenszerén. Fotó: Karnok Csaba (KC) – Délmagyarország (DM)
Fotó: Archív fotó / Karnok Csaba
Egyre nagyobb az érdeklődés a koronavírus elleni vakcina iránt, már több mint egymillióan regisztráltak – jelentette be a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerdán a Facebook-oldalán. Dömötör Csaba , az interneten 632 ezren regisztráltak, 391 ezren pedig postán küldték vissza a regisztrációs lapot. vakcina
Ennek kapcsán olvasóinkat is megkérdeztük, hogy regisztráltak-e már a védőoltásra. A válaszadók 36 százaléka már jelezte a kormány felé, hogy szeretné beadatni a világjárvány elleni oltást, míg 39 százalékuk nemmel válaszolt, mert nem szeretnének az oltóanyagban részesülni. Érdekesség viszont, hogy olvasóink 25 százaléka még gondolkozik azon, hogy regisztráljon a www.vakcinainfo.gov.hu oldalon.
Archív fotó: Karnok Csaba
Mi az az RNS?
Eközben Letoha Tamás szegedi kutatóorvos véleményét is kikértük azokról az anyagokról, amelyekkel megkezdődött december 26-án az egészségügyi dolgozók oltása. Kérdésünkre elmondta, a Pfizer és a német BioNtech által kifejlesztett oltóanyagot kapják most meg a szakemberek, ezek zsírfázisú hordozók, a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló RNS molekula komplexei.
– A zsírfázisú hordozóval az emberi szervezetbe juttatott RNS az emberi sejtekben a koronavírus tüskefehérjéjévé íródik át, majd az így legyártott tüskefehérje ellen megindul az immunválasz.
Vagyis elviekben koronavírus-fertőzés esetén jóval biztonságosabb módon alakulhat ki az immunitás. A hatékonyság fokozásához az első oltást három héttel később egy második oltás követi, ugyanezen összetevőkkel – magyarázta.
Van DNS-alapú vakcina is
Kérdésünkre elmondta azt is, hogy az Európai Unióban a Pfizer- és a Moderna vakcina forgalmazását engedélyezték eddig, az Egyesült Királyságban és Oroszországban azonban már forgalomban van további két, hasonló platformra épülő vakcina is.
– Ezekben az embert nem megbetegítő adenovírus hordozóba teszik a tüskefehérje génjét, és ezt a koronavírus tüskefehérje gént hordozó, emberre nem megbetegítő adenovírust oltják az emberi szervezetbe.
Ez esetben a tüskefehérjét kódoló gén nem RNS-, hanem DNS-alapú. Az adenovírus-alapú vakcinák nagyon hatékonyan képesek az emberi sejtekben legyártatni a koronavírus tüskefehérjéjét, amivel kiváltható az immunválasz.
Emellett pedig már Kínában és a Közel-Keleten is elérhető a kínai Sinopharm elölt, fertőzésképtelen koronavírus-alapú oltóanyaga, ez szintén jól bevált módja az immunitás kiváltásának – számolt be.
A vakcina a megbetegedés kialakulását gátolja
Letoha Tamás kiemelte, hogy az újonnan engedélyezett oltások a Covid–19 megbetegedés kialakulását gátolják, de a jelenleg elérhető vizsgálati adatok alapján nem tudni, hogy a vírusfertőzés átadását az oltóanyagok megakadályozzák-e. Ezért is fontos, hogy az immunizálást a koronavírus szempontjából leginkább veszélyeztetett, a kockázati csoportba tartozók körében, például a krónikus keringési és anyagcsere-betegségben szenvedők esetén kezdjék el alkalmazni – tette hozzá.
