Plusz 6 milliárd az ELI-nek

– A nemzetközi tanácsadó testület megnézte, mivel lehetne erősíteni az ELI-t, milyen eszközbeszerzések szükségesek ahhoz, hogy a következő években is a világ élvonalába tartozzon. Ma már elérhetőek olyan lézerberendezések, amelyek a tervezés idején nem. Amit a többlettámogatásból megrendelünk, az két év múlva valósul meg, és még legalább két évig a világ élvonalába kell, hogy tartozzon. Mintha mozgó célpontra lőnénk – fogalmaz Szabó Gábor professzor.

Vízablak

– A magyar kormány sem tehet pénzt magyarázat nélkül az uniós projektbe, ám most támogató volt a hozzáállás. Az ELI sikertörténet a kohéziós alapból támogatott tudományos nagyprojektek között – hangsúlyozza a professzor.

A pluszpénzből egyebek mellett úgynevezett közép infravörös lézerberendezést szereznek be, ezzel olyan hullámhosszú fényt tudnak elő­­állítani, amelynek nagyon fontosak az élő tudományi al­kalmazásai.

– Elindulunk az ultraibolya fénytől – amit nem látunk, de a napon leégünk tőle – a még rövidebb hullámhossz felé, akkor azt tapasztaljuk, a fény nagyon gyorsan elnyelődik például a szövetekben lévő vízben. Ha még továbbmegyünk, akkor találunk egy kis hullámhossztartományt, ahol a víz áteresztővé válik. Ezt hívják vízablaknak, ebben a szűk résben nagyon érdekes vizsgálatokat lehet végezni, csak igen nehéz a megfelelő fényt előállítani – magyarázza Szabó Gábor.

Koronavírus

Egy sereg új alkalmazási terület nyílik meg, ha ez a berendezés megérkezik, így például az úgynevezett röntgenmikroszkópia.

– Az optikai mikroszkóppal nem lehet látni a koronavírus tüskéit, ahhoz, hogy ezt elektronmikroszkóppal megörökítsék, előtte el kell pusztítani. Így arról, hogy az élő anyagban milyen változások történnek, legfeljebb csak közvetett információink lehetnek. Ezzel meg lehetne nézni úgy egy koronavírust, hogy az utána is életben maradjon. Az ilyen, úgynevezett in vivo eljárások, amelyekben az élő rendszer a vizsgálatok után is életben marad, nagyon fontos területét jelentik a tudománynak – érvel a professzor.

Lehet csúszás

A tervezett berendezések egy része Szegeden van és működik, egy részét most állítják be, és van, amit még csak megrendeltek. 2022 tavaszáig mindennek készen kell lenni, ám az kérdéses, hogy a koronavírus járvány miatt tartható-e a határidő.

– Az a francia cég, amelyik a legnagyobb teljesítményű lézert szállítja, már részben be is állította, de tavasszal végig dolgoztak volna a szakemberek az installáción. Ez a három hónap kiesés nagy valószínűséggel hiányozni fog – mondja Szabó Gábor.

Nukleáris sikerek

Tavasszal igen figyelemreméltó eredményeket ért el a magyar kormány által támogatott, a kiégett nukleáris fűtőelemek kezelésének megkönnyítését célzó programon dolgozó kutatócsoport.

– Az eredmények nagyon biztatóak, és ezt nemcsak az elfogultság mondatja velem, hanem így gondolja az egyik ötletgazda és az ELI nagy támogatója, a fizikai Nobel-díjas Gérard Mourou is. Annál nagyobb dicséretet, hogy a szék szélén ülve várom a folytatást, nem lehet tőle kapni. Mások is elismerték Osvay Károly és kollégái munkáját, hogy ennyi idő alatt értékelhető eredményre jutottak – mondta az igazgató. Ugyanezekről az eredményekről szólt az USA-ban dolgozó professzor, Toshiki Tajima is, aki Mourou-val közösen javasolta ezt a programot, amikor ezt írta Szabó Gábornak: – Elméleti jóslataink nem voltak abszurdak, ezen az úton érdemes volt elindulni. Én ezzel az eredménnyel ünneplem a függetlenség napját, július 4-ét.