2021.02.01. 14:10
Tulajdonos nincs, megoldás van
Január elsején léptek hatályba a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és az ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvény szabályai. A „bekebelezés” feltételeiről két hete írtunk, most a szükséges földhivatali eljárást részletezzük.
20200415 Székesfehérvár Illusztráció Mezőgazdaság, szántóföldi vadkár Fotó: Fehér Gábor FG Fejér Megyei HÍrlap
Fotó: Fehér Gábor
A birtokszerkezet átalakításával fontossá vált az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok rendezése is. Ez ugyanis jelentősen elősegíti az átláthatóságot, és az osztatlan közös tulajdonban álló területek megosztását. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a termőföldeknél magas az olyan, tulajdonosként bejegyzett személyek száma, akiknek az adatai hiányosak, ezért a birtokviszonyok rendezéséhez elengedhetetlen a hiányzó adatok „felderítése”.
Adatok egyezése
A törvény alapján beazonosítatlannak minősül az az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként bejegyzett birtokos, akinek a természetes személyazonosító adatai hiányosak vagy tévesek, ide értve a nem beazonosíthatót is.
Utóbbi akkor áll fenn, ha adatainak a feltárása eredménytelen volt, a tulajdonos egyértelműen nem határozható meg.
A földhivatal a beazonosíthatatlan személyeknél összeveti a tulajdoni lapon szereplő adatokat a hivatalosan elérhető okiratokéval, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplőkkel. Amennyiben ez eredménnyel zárul, az ingatlan-nyilvántartásban szereplő bejegyzés adatait kijavítják.
Amennyiben az adategyeztetés sikertelen, a földhivatal a saját honlapján, az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat portálján és hirdetőtábláján, valamint a kormányzati oldalon 90 napra hirdetményt tesz közzé. Erről értesítést is küld a bejegyzett tulajdonos fellelhető lakcímére is.
Holt lelkek
A hirdetménynek tartalmaznia kell az ingatlan helyrajzi számát és a tulajdonosként bejegyzett személy adatait, valamint azt felhívást, hogy akinek tudomása van a tulajdonosként bejegyzett személy hiányzó adatairól, azokat jelentse a földhivatalnál.
Amennyiben ez eredménytelenül zárul, vagyis a nyilvántartásba bejegyzett személy nem beazonosítható, akkor az ingatlan tulajdoni helyzete rendezetlen státuszba kerül, s ezt a tényt a tulajdoni lapra is feljegyzik.
Számos olyan tulajdonos is szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, akikről feltételezhető, hogy már elhunytak. A termőföldeknél a hivatal évente egyszer feltárja „azon személyek körét, akik születési évétől számított 120 év már eltelt”. Amennyiben haláluk időpontjára nem áll rendelkezésre hiteles adat, a földhivatal hirdetményt bocsát ki, hogy ezt tisztázza. Az ilyen földnél érintett 1 éven belül igazolhatja, hogy az ingatlan az övé, vagy a tulajdonjog megállapítására irányuló eljárás már folyamatban van.
Per indítható
Ha nem érkezik jelzés, akkor az ingatlan tulajdoni helyzete rendezetlen. Amennyiben a földhivatal az érintett haláláról tudomást szerez, úgy értesíti a jegyzőt, hogy indítsa meg a hagyatéki, vagy póthagyatéki eljárást
A rendezetlenséget megállapító hivatali döntést követő 60. napon a nem beazonosítható személy földje az állam tulajdonába kerül.
Ha valaki a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartáson kívül az államot megelőzően megszerezte, pert indíthat, és akár kártalanításra is jogosult. Ennek összege az ingatlanra vonatkozó értékbecslés eredményeképpen megállapított összeg.