A nyugtatószedés nem megoldás a szorongásos betegségekre

A leggyakoribb szorongásos zavar a pánikbetegség, amely a nők esetében lényegesen gyakoribb, 5:1 az arány a nők „javára”. Főként a fiatalabb nőket érinti ez a probléma, közülük pedig többen gyakran a sürgősségi osztályra kerülnek. Ha nem kezelik időben a betegséget, akkor az esetek többségében az átmegy depresszióba. Ha viszont sikerül időben megkezdeni a kezelését, akkor megelőzhető az affektív zavarok, vagyis a hangulatzavarok kialakulása – mondta el Kálmán János, az SZTE SZAKK Pszichiátriai Klinika tanszékvezető egyetemi tanára. A Magyar Tudományos Akadémia doktora Hogyan szorongunk – hogyan szorongjunk? címmel tartott előadást az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága és a Közéleti Kávéház szervezésében a SZAB Székházban. Kiemelte, csakis fejben dől el, hogy hogyan reagálunk a stressz­- helyzetekre, azonban az életkorral megváltozik a stresszérzékenység, viszont az időseknek is ügyelniük kell magukra, mert az ő szervezetüket is megölheti a túlzott stressz. Megjegyezte, a pszichiátriai zavarok többsége stresszhelyzetből ered. 

A magzatok esetében nagyon fontos, hogy milyen hatások érik a várandós édesanyát, hiszen azok a születendő gyermek idegrendszerére is hatással lesznek. A gliasejtek azok, amelyek kiszolgálják az idegsejteket, ezek felelősek az immunfolyamatokért, a neurohormonok és a jelrendszer működéséért, amelyet meggátol a stressz. A csecsemőkori vagy gyermekkori stressz is meggátolja a gliasejtek működését, ez pedig hatással lesz a fejlődő agy működésére is. De serdülőkorban is rossz hatással van az agy működésére a stressz – mutatott rá.

Generációról generációra száll 

A szakember jelezte, a felnőttek szervezete attól függően kezd el dolgozni egy-egy stressz­helyzetben, hogy milyen volt a korábbi tapasztalatuk. Ha valakit korábban, akár gyerekként sok stressz ért, akkor felnőttként fokozott reakciót vált ki belőlük egy-egy ilyen helyzet. Ha nem igazán volt részük stresszhatásban, akkor felnőttként kisebb lesz a fogékonyságuk rá. Megjegyezte, a gyerekkori stresszhatásokat az agy elraktározza, így előfordul, hogy 15-20 év is eltelik, mire depresszióvá alakul a probléma. 

30-40 éves kor között alakul ki leggyakrabban depresszió, amelynek Kálmán János szerint a legtöbbször már megágyazott a gyerekkori vagy serdülőkori stresszhatás. Ráadásul ha az első generáció gyerekkora stresszes volt, akkor az kihat a második és a harmadik generáció stresszérzékenységére is. 

Beszélt arról is, hogy a posztraumás stresszbetegség hosszabb távon szellemi leépüléshez vezet. Ezt egy háborús veteránoknál végzett kutatás mutatta ki igazán, kétszer-háromszor nagyobb volt náluk a feledéses betegségek, a demencia kialakulásának a rizikója. A poszttraumás betegség jele a kínzó, visszatérő emlék, a tanulási és emlékezési zavar, valamint a koncentrációs probléma. Az egész agy feldolgozatlan élményekkel küszködik, csak azokkal tud foglalkozni. 

Károsan hat a nyugtató és az alkohol 

Az igazgató szerint nehéz megtalálni a kiutat a stresszes életből, éppen ezért sokan rossz kiutat találnak és például alkoholhoz nyúlnak vagy nyugtatót szednek. Hangsúlyozta, a nyugtatók – és az alkohol is – rászokásra hajlamosítanak és károsítják a szervezetet, tehát nem jó választás a hosszú távú használatuk. Csupán a probléma lesöprésére alkalmasak az agy lekapcsolása által. Kiemelte, óriási veszélye van annak, hogy nyugtatófüggővé váljanak a szorongásos betegek, ráadásul hazánkban nincs időkorlát szabva arra, hogy meddig lehet felírni a betegeknek azokat. A szakember szerint a nők szedik inkább a nyugtatót, a férfiak alkoholhoz nyúlnak. 

Figyelmeztetett, van helye a nyugtatónak a kezelésben, de csakis indokolt esetben és indokolt ideig. A hosszú távú szedésük olyan mellékhatást okoz, mint például a gondolkodási és tanulási nehézség. Megjegyezte, van a nyugtatónak egy jobb, zöld változata, ez a rhodiola rosea, ami nem károsít, nincsen rászokás hatása és ugyanúgy tudja csökkenteni a stresszhormonokat, mint a nyugtató. 

A mozgás a jó válasz a stresszre 

Persze mint minden betegség megelőzésében és kezelésében, úgy a szorongásos betegség kezelésében is nagy szerepe van az egészséges életmódnak, azon belül is a rendszeres testmozgásnak, amellyel jobb stressztűrő képesség érhető el, és amely csökkenti a stresszhormonok szintjét. A rendszeres sport tehát válasz a stresszre és a szorongásra, azáltal az idegrendszer jobban működik majd, mert olyan sejtek termelődnek az aktivitás közben, amelyek segítik a stressz kivédését. 

Mindemellett a relaxációs tréningek is jótékonyan hatnak, ahogyan az is, ha a szorongásos beteg megosztja mással a gondját, kibeszéli magából a problémáit.