Hazánk legnagyobb orgonája a dómban

9040 síppal és 130 regiszterrel, valamint karorgonával és kupolaművel is rendelkezik Magyarország jelenleg legnagyobb működő orgonája, amely a szegedi dóm éke. A közelmúltban a Szegedi Dóm Látoga­tóközpont által szerve­zett orgona­sétán vettünk részt, így tudtuk meg azt, hogy az orgona a pécsi Angster József és Fia Orgonagyárban készült el 1930-ra, majd vonatokkal hozták el Szegedre a hatalmas szerkezetet. A diszpozíciót Ge­­yer József organológus tervezte. 
 

Egészen 2002-ig az 1930-ban gyártott játszóasztalt használták a dómban, amelynek he­lyére elektronikus játszóasztalt készített a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft., így pe­­dig a korábbi 3 helyett 1000 hangszín-kombináció tárolása vált lehetővé. Persze a régi játszóasztal is Szegeden ma­­radt, a Látogatóközpontban lehet megtekinteni. 
 

5 méter magas síp 
 

A székesegyház orgonáját Dó­­bisz Áron orgonaművész mu­tatta be, aki elmondta, párja nincs a szegedi hangszernek hazánkban, csak hasonló van hozzá az esztergomi és az egri bazilikában, de az ott lévő or­gonáknak jóval kevesebb sípja van, valamint 5 helyett csak 4 manuállal rendelkeznek. Hozzátette, a dóm orgonájának sípjai főként a karzaton helyezkednek el, a legkisebb síp 1 centi körül van, míg a legnagyobb 5 méteres. A sípok mindegyike horganyból készült – mutatott rá. 
 

Elárulta, minél nagyobb egy síp, annál mélyebb hangja van, és minél kisebb, annál ma­­gasabb hangot ad, a hangmagasságot pedig lábszámban határozzák meg, egy egység körülbelül 30 centiméteres. Minél nagyobb a lábszám, an­­nál mélyebb a hang. Az egyvonalas C hang megszólaltatása esetén 8 lábszám hosszú síp adja meg a kellő frekvenciát – jegyezte meg. 
 

Ajak, nyelv és fedett 
 

Dóbisz Áron közölte, az orgonának háromféle regisztere van: ajak, nyelv és fedett, ebből pedig a nyelvregiszterek határozzák meg a hangszer karakterét, viszont ezek nagyon ér­­zékenyek a hőingadozásra, így tél végén újra szokták hangolni az orgonát. Mint mondta, a regisztereknek három karaktere van, ezek közül az orgona legjellegzetesebb hangját adók a Principálok, amelyek hangmagassága 16 lábhossztól egészen 2 lábhosszig terjed. 
 

A dóm orgonája azért is ki­­emelkedő, mert szinte minden olyan darabot el lehet játszani rajta, amelyet a zeneszerzők úgy írtak meg, hogy a kottában jelezték, milyen regisztereket szeretnének hallani, ha a darabjukat játssza valaki. Saját orgonájukon komponálták meg a darabot, éppen emiatt nem lehet azt minden orgonán előadni. 
 

Beszélt még a 2002 óta mű­ködő elektronikus játszóasztalról is, amelynek memóriájába előadások előtt be tudják táplálni a művészek az előre elképzelt hangzásideált, majd a mentés után egyetlen kattintással elő tudják azt hívni. 
 

2 manuálos karorgona 
 

A művész bemutatta a séta résztvevőinek a karorgonát is, amelyet 1931-re készítettek el, ennek sípjait a szentély két oldalán helyezték el, a játszóasztal pedig a templomtérben található meg. A hétköznapi szentmiséken és kórusok kísérésekor szokták használni, ér­­dekessége pedig az, hogy a karzaton lévő 5 manuálos játszóasztalról is megszólaltatható 1932 óta. 
 

A karorgona 2 manuálos és 25 hangzó regiszterrel rendelkezik, a pedálja pedig Basszus-Diszkantra osztott. Mi­­után a karorgona is „munkába állt”, a szegedi dóm orgonája lett Európa harmadik legnagyobb orgonája a passaui és a milánói dóm orgonái után.