4 órája
Feltárul a Móra Ferenc Múzeum kincses kamrája
Ritka kincseket és különleges műtárgyakat mutatunk be a Délmagyarország újonnan indított sorozatában. A Móra Ferenc Múzeum történeti raktárának zömmel felbecsülhetetlen értékű műtárgyait tárjuk olvasóink elé. Az első darabnak a gyűjtemény matuzsálemét, egy szemet gyönyörködtető flamand szekrényt választottuk, amelynek legfőbb titkát is felfedte lapunknak Szolnoki Zoltán történész.
Október 23-a kapcsán látogattunk el legutóbb a Móra Ferenc Múzeum raktárába, amely valóságos kincseskamra. Akkor született az ötlet, hogy a történeti raktár lenyűgöző tárgyait egy sorozatban mutassuk be olvasóinknak. Állandó kiállításon történő bemutatásuk lehetetlen vállalkozás lenne, ugyanis a 600 négyzetméteres hangárban tárolt kincsek számát százezer darabra becsülték a történészek. Az első műtárgynak egy különleges szekrényt választottunk a muzeológusokkal, amely titokzatosságával és gyönyörűségével méltó ahhoz, hogy a kincsestárat feltáró sorozat első állomása legyen.
A Móra Ferenc Múzeum történeti raktárának matuzsáleme
Szolnoki Zoltán történész-muzeológus elmondta, hogy a történeti gyűjtemény legrégebbi tárgya a 17. század közepén készült, szemet gyönyörködtető flamand szekrény.
Párizs környékén kezdtek luxusbútorokat készíteni a flamand mesterek. Ez a szekrény is úgynevezett reprezentációs bútornak készült, amelyeket elsősorban irodák előterében helyeztek el, hogy lenyűgözzék a vendégeket vagy a tárgyalni érkezőket. Papírokat, értéktárgyakat tartottak bennük. Ez a szekrény ébenfaból készült berakással. Párizs környékén azok az asztalosok, akik ébenfa megmunkálással foglalkoztak, külön csoportot képeztek. Jean Macé de Blois volt az a mester, aki ehhez hasonló kabinet- vagy asztalszekrényeket készített – mesélte Szolnoki Zoltán, aki megjegyezte, hogy a szekrénynek szó szerint a világon nincs párja.
Minden szekrény egyedi megrendelésre készült, nem alkottak két egyformát. Hasonló van Párizsban, illetve egy a Litván Nemzeti Múzeumban, a nagyfejedelmi palotában. Több hasonló példány létezéséről nem tudunk
– részletezte.
Titkos rekeszeket is beépítettek
A szekrény külső felét szemet gyönyörködtető növényi ornamentika, valamint aprólékos kidolgozottságú domborművek díszítik, amelyek a trójai háború kirobbanását eredményező görög mitológiai jelenetet ábrázolják. A szekrény ajtajának bal szárnyán Párisz látható, amint kezében az almával azon töpreng, hogy melyik istennőnek adja a gyümölcsöt, mögötte Hermész áll. A jobb szárnyon a három istennő alakja látható: Héra, Pallasz Athéné és Aphrodité, akik sorban hatalmat, dicsőséget és a világ legszebb nőjét ajánlották az ifjúnak az almáért cserébe. Párisz köré a négy évszak, az istennők köré pedig a négy elem szimbóluma került fel további díszítésként.
Az ajtószárnyak mögött 14 fiókot alakított ki a mester, középen pedig egy belső, nagy rekeszt. A belső részt geometrikus formákkal és tükrökkel díszítették, hogy nagyobbnak tűnjön. Szolnoki Zoltán feltárta lapunknak a szekrény legfőbb titkát is. Az avatatlan szem észre sem venné, hogy a belső rész két oldalsó kazettája elmozdítható. Mindkét kazetta mögött négy-négy textilfogantyús, titkos rekeszt rejtett el a mester, amelyekben vélhetően ékszereket tartottak a tulajdonosok.
A Móra Ferenc Múzeum történeti gyűjteményének matuzsáleme, a flamand szekrény
Fotók: Karnok CsabaÉrtéke felbecsülhetetlen
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ha Párizsban készült a szekrény, hogyan került Magyarországra?
A nemesek és az elit polgárok aktívan kereskedtek. Ezt a szekrényt Kárász Benjámin főispán vette meg, a reprezentációs elemei közé tartozott. A főispán a szegedi Kárász-palotában vendégül látta többek között Kossuth Lajost és Ferenc Józsefet is. Fia, Kárász Géza 1891-ben kényszerült arra, hogy elárverezze a szekrényt. Szarvadi Lajos vásárolta meg a felesége számára, az 1980-as években hagyatékként került a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményébe. A restaurálása 2004-ben fejeződött be, az értéke felbecsülhetetlen
– mondta el Szolnoki Zoltán.
