Hogy test és lélek is készen álljon

– Jelentősen átalakult a gyerekek iskolaérettségét övező gondolkodásmód, előtérbe került a neurodiverzitás, azaz az idegrendszeri sokszínűség. A megváltozott életvitel, a gyor­suló információfelvétel, a vizuális észlelés hangsúlyai, az okoseszközök használata háttérbe szorítja a verbalitást. Ez pedig kihat a gyerekek képességrendszerére. A korábban meg­szokott lineáris fejlődés helyett a részképesség-területek különböző időben érnek be – mondták egyöntetűen a szakemberek. Egyúttal hangsúlyozták: egy gyerek lehet iskolaérett attól, hogy részképességei még fejlesztést igényelnek. 

Gyerekkori önbizalom 

Hatéves korra fontos, hogy kialakuljon egyfajta önismeret, legyen a gyereknek akaratereje, önfegyelme, figyelmi működése, ami tanuláskor kiemelt jelentőségű. A figyelem kapu a tanuláshoz – hangsúlyozták a szakemberek –, ezért érdemes a figyelmet és az emlékezetet fejlesztő gyakorlatokkal erősíteni. A célok meghatározása fontos és nyugalmat adó lépés. Néhány praktikus tanács: a tanulásban, akárcsak az élet minden más területén, már fél siker, ha pontosan tudjuk, mit, és hogyan szeretnénk elérni. Fontos célokkal könnyebb a tanulás. Ugyanakkor a reális elképzelések adhatnak igazán hajtóerőt, motivációt. Kezdjük a közelebbi célkitűzésekkel: félévkor milyen jegyet szeretne, pontosan miből tevődik össze a végső jegy. 

Biztonság megteremtése 

A keretek, az otthoni tanulás lépéseinek meghatározása biztonságot nyújtanak. Ehhez érdemes kialakítani egy menetrendet: hazaérve kipakolni a táskából, átnézni a holmikat. Másnapi órarendhez összeválogatni a könyveket, füzeteket, egyéb vinni valókat. Kisgyereknél az órarendbe emlékeztetőként kell berajzolni, akkor tudja ő csinálni (a szülő csak kísérje figyelemmel a tevékenységet). Ellenőrizni, miből van a lecke. Meghatározni a leckeírás, tanulás sorrendjét, időpontját. Már nagycsoportos óvodás korban is megfigyelhető a gyerek habitusa, temperamentuma, hogyan alakul a napi hatékonysága. Nagy különbségek lehetnek fáradékonyságban, motivációban. Erre az otthoni környezetben is érdemes folyamatosan figyelni. 

A szakértők hangsúlyozták, hogy érdemes a megfigyelésekből és a beszélgetésekből kiindulni. Néhányan szeretik gyorsan letudni a leckét, míg más gyerekek előbb inkább az étkezéssel kezdik. Vannak, akik könnyebben tanulnak este, de sokan reggel igazán hatékonyak. Ha sikerül a megfelelő időpontot kiválasztani, a gyerek hatékonyabb, sikeresebb lehet és kevesebb a veszekedés. 

A tanulás öröme 

Váljon élménnyé a tanulás úgy, hogy közben a gyerekek tudnak, és nem felejtenek el figyelni belső szükségleteikre. Fontos, hogy egyaránt készen álljon a testük és a lelkük – hangsúlyozták a szakemberek. Néhány praktikus tanács ehhez szülőknek a gyógypedagógusoktól: fontos a táplálkozás és a folyadék-utánpótlás, a megfelelő energiaellátás. A gyerekek egyenek inkább ötször keveset, a túlterhelést kerülve. Tanulás köz­ben és után tanuljanak meg lazítani, pi­henni. Az élvezetes tanuláshoz szükséges, hogy pozitívra hangolják viszonyukat a tudás befogadásához. 

Egyúttal adjuk vissza a tanulás örömét, szabadságát. Bartáné Szentesi Edit és Molnárné Antal Katalin szerint ehhez a gyereknek egy támogató családra van szüksége, ahol eleget beszélgetnek vele, ahol mesélnek neki, annyit játszhat az udvaron, amennyit csak bír és szeretne, ahol mindent megtapasztalhat, ahol értelmes szabályok veszik körül, ahol lehet hibázni, ahol elég érzelmi biztonságot kap. 

A korábbi sikertelenség élménye, mások figyelme, a saját könyörtelenségünk olykor a legnagyobb akadályaink egy tanulási helyzetben. Az elfogadó, támogató, nyugodt légkör biztosítása szülői feladat: fontosak a reális követelmények, a következetesség, akárcsak az életmód, a napirend, a szabadidő eltöltése. A szükség szerinti segítség a tananyag feldolgozásában, majd ellenőrzésében. 

Motiváló környezetben 

Otthoni tanuláskor is hangsúlyos az ideális körülmények megteremtése, lehetőség szerint a komfortos, motiváló és kényelmes saját sarok kialakítása. Legyen állandó tanulóhely, egy olyan tér, ahol senki és semmi nem zavaró. Fontos szempont, hogy az ülőalkalmatosság befolyásolja a fiziológiai izgalmi állapotot és testtartást. Ha ernyedtséget okoz, gyengíti a figyelmi koncentrációt és a belső magatartást. Fontos szempontok még: kézközelben elhelyezett eszközök, világítás, hőmérséklet. A falak, a tárgyak, a környezet színe hat a hangulat alakulására. Ugyanakkor ebben sem mindenki egyforma: jelentősen eltérhet egymástól, hogy ki milyen fizikai és társas környezetben tanul eredményesen. Ebben is érdemes a tapasztalatra, megfigyelésekre hagyatkozni. 

Száraz a szöveg? 

Iskolából hazaérve legalább fél óra pihenő javasolt tanulás előtt. Először az aznapi anyagot érdemes áttekinteni, azután kezdődhet a leckeírás másnapra. A megelőző testmozgás felfrissít, segíti a koncentrációt. Először a szóbeli tárgyak tanulását kezdje el, ezt kövessék az írásbeli feladatok megoldása. Érdemes a legnehezebb tan­tárggyal kezdeni a tanulást, majd célszerű egy rövid pihenőt tartani. Két hasonló természetű tantárgyat ne tanuljon egymás után a kisiskolás, elkerülve az egyhangúságot, megtartani a koncentrációt. Ha valamilyen tantárgynál leblokkol, iktassanak be egy következőt. 

Száraz a szöveg? Unalmas a tanulnivaló? A szakértők tanácsa, hogy a gyerek bátran színezze ki, hallgassa meg, mozogja le. Használjon színeket, formákat, rajzoljon, firkáljon, vagy éppenséggel tanuljon hangosan, netán mozogjon közben. Ha a tanulás folyamán minél több érzékszervet sikerül bevonni, ha örömben és sikerélményekben gazdag a tanulás, garantáltan a hosszú távú memóriában rögzülnek az ismeretek. Alapvetően három tanulási stílust különböztetünk meg: vizuális (látási), auditív (hallási), illetve kinesztetikus (mozgásos) tanulási stílus. Megállapításában segíthet a gyerek szemmozgásának megfigyelése.