Második rektori ciklusát kezdheti jövőre Rovó László az SZTE élén

– Hogyan érintette, hogy a sze­nátus ilyen jelentős többséggel támogatta rektori pályázatát?

– Nagyon örülök, hogy az elmúlt négy év munkáját ilyen magas arányban ismerte el a szenátus. Hangsúlyozván, hogy a sikerek mögött komoly csapatmunka áll. Olyan útra léptünk, amely odavezet, hogy igen nagy megtiszteltetés lesz a Szegedi Tudományegyetemen dolgozni. 

– Hogyan értékeli első vezetői ciklusa eredményeit?

– Büszkeséggel tölt el, hogy például a HVG listáján holtversenyben az ország második legjobb egyeteme lettünk. Sikerrel valósítottuk meg a hallgatói létszám növelését, és komoly infrastrukturális fejlesztéseket indítottunk. A Covid-járvány óriási kihívások elé állította az egyetemet, de kiváló csapatot sikerült szervezni a megoldási lehetőségek megtalálására. Rugalmasan és gyorsan át tudtunk állni a digitális oktatásra. Az egészségügyi ellátási rendszert is jól tudtuk átalakítani, az ország egyik legjobb eredményével büszkélkedhetünk a járványkezelésben. Ráadásul a nehézségek ellenére nemcsak tartottuk, de javítottuk a tudományos területeken elfoglalt pozíciónkat. Úgy látom, a modellváltásban mindenki érzi és látja a lehetőségeket. Egy vezetőnek akkor a legkönnyebb a dolga, ha arra vezeti az embereket, amerre menni akarnak, és úgy érzem, az egyetem többsége előre szeretne menni. 

– Milyen új kapuk nyíltak a modellváltás révén az egyetem számára?

– Állami intézményként számtalan olyan szigorú szabály, forrásmegkötés vonatkozott az egyetemre, amely üvegnyakként szűkítette be a lehetőségeinket. A modellváltással ez kitágult. A piaci szempontoknak sokkal inkább megfelelő jogi környezetbe került az egyetem, amely jóval gyorsabb reagálást tesz lehetővé. A változás egyik első, konkrét előnye, hogy versenyképes béremelést tudunk adni az egyetemi dolgozóknak. Emellett lehetővé vált, hogy az oktatási, kutatási, egészségügyi infrastruktúránkat olyan szinten tudjuk javítani, amely a nyugat-európai szintet eléri, sőt talán meg is haladja majd. 

– A következő ciklusban milyen fejlesztéseket terveznek?

– Növelni szeretnénk a távoktatási kapacitást, a legmodernebb oktatási metódusokat szeretnénk bevezetni. Alapvetőnek tartjuk az infrastrukturális fejlesztést is, hiszen ahhoz, hogy a Szegedi Tudományegyetem vezető szerepet játszhasson a nyugat-balkáni régióban, ez az egyik fő program. Ennek része a jogi kar épületének már javában zajló megújulása, de a bölcsészkar szempontjából is komoly fejlesztéseket tervezünk. Az épület teljes egésze a karhoz kerül, a TTIK tanszékeinek pedig önálló épületet biztosítunk. Az egyik legnagyobb volumenű fejlesztés a Science Park beindulása lesz. 2023 nyarára egy világszínvonalú látogatóközpontot fogunk felépíteni mellé, és olyan kutatási központokat fogunk kialakítani, ahol a legmodernebb kihívásokat vizsgálják. Gondolok itt például a hidrogén­alapú társadalom és a modern üzemanyagok fejlesztési irányaira. Januárban átadjuk a magyar molekuláris biológia leendő fellegvárát. Mindemellett kialakítunk egy innovációs központot, amelyben a legmodernebb számítástechnikai, anyagtudományi, biológiai, mérnöki kutatások történhetnek, és méltó lehet színvonalában az ELI lézerközponthoz. Szoros kapcsolatot alakítottunk ki Európa vezető egyetemeivel. Olyan oktatási-kutatási szövetséget, kutatóbázist akarunk elindítani, amely komoly versenytársa lehet a távol-keleti és észak-amerikai intézeteknek. 

– A Klinikai Központ vonatkozásában is terveznek fejlesztéseket?

– Természetesen, hiszen a Szegedi Tudományegyetem alappillére az oktatás, kutatás és a gyógyítás egysége. Épül az új gyermekpszichiátriai és az infektológiai központ. Átadjuk majd Közép-Európa legnagyobb biobankját, amely a gyógyításban és például a teljesen új, személyre szabott onkológiai kutatásokban nagyon komoly előrelépési lehetőségeket biztosít. A nagy volumenű, multidiszciplináris kutatásokat pedig egy új központba hozzuk majd, amelyhez Karikó Katalin, az SZTE professzora is csatlakozik.