A háziorvos adatelérési joga

Az ehhez szükséges törvénymódosítást a Parlament az elmúlt év végén fogdta el, és április 1-jén lépett hatályba. A nyilatkozattételt és annak érvényre juttatását egy Kormányrendelet módosítása tartalmazza, amely április 28-tól érvényes. Ezután már csak a megfelelő szoftverfrissítések beszerzése áll az adatlekérés útjában. Ezek a napokban a háziorvoskhoz kerülnek. Ha valaki a közeljövőben felkeresi a háziorvosát, akkor készüljön arra, hogy a címbeli kérdéssel kapcsolatban nyilatkoznia kell.

A kérdésre két válasz lehetséges: a páciens hozzájárul az adatlekéréshez vagy az adatelérést megtiltja. A választ a háziorvos a következő havi jelentésével együtt továbbítja az Országos Egészségpénztárhoz, és igen válasz esetén némi átfutási idővel a következő hónaptól kezdve folyamatosan lekérheti az adatokat. A nyilatkozatot később meg lehet változtatni, és akkor ugyancsak némi átfutási idő múltával az érvénybe lép.

Az adatvédelmi törvény előzetes tájékoztatási kötelezettséget ír elő, ugyanakkor ilyet a kormányzat nem ad, ezért néhány gyakori kérdésre választ adok itt:

Kérdés: Egyáltalán milyen adatokról van szó?
Válasz: A tudomásom szerint, a fekvő és járóbeteg ellátások, az összes kiváltott vény, és az alapellátás (háziorvos, ügyelet, mentés) során keletkezett adatokról.

K: Mennyi időre visszamenőleg?
V: Feltehetően 1998. január 1-től kezdve keletkezett minden adatra kiterjed az adatkezelés.

K: A magánorvosi ellátásokról milyen adatok állnak rendelkezésre.
V: Ha a magánorvos vényt írt fel, akkor a vény minden adata, illetve 2006 októberétől kezdve, a vényen szereplő diagnózis is elérhető.

K: A nem támogatott vények adatai is?
V: Igen, bár azt az AB alkotmányellenesnek találta. Ma, 1998-ra visszamenőleg törvényellenesen tárolja az OEP a nemtámogatott ellátások adatait.

K: A nőgyógyászati ellátások adatai is szerepelnek az adatok között?
V: Ha tb. kártyára történt az ellátás, akkor igen. Az ellátás indoka, beutaló orvos, kezelőorvos, és vizsgálat során feltárt megállapítások is szerepelnek az adatok között. Ugyanígy az urológiai, andrológiai, pszichiátriai, addiktológiai ellátások adatai is.

K: A szűrővizsgálatokról mit tudhat meg a háziorvos?
V: Az OEP a szakrendelésektől megkapja nemcsak a szűrővizsgálatok tényét és fajtáját, hanem az eredményét is, amit a háziorvos megismerhet.

K: Mit a helyzet a nemibetegségekkel?
V: 2005-ben az EüM felszámolta a független nemibeteg gondozó hálózatot és a rendelőintézeteket szerződött eü. intézményekké tette. Ennek egyetlen célja az volt, hogy a nemibetegekről is személyes adatokat kaphassanak. Igen, a 2005 után előfordult nemibetegségekről is részletes információkhoz juthat a háziorvos.

K: Lehet-e a páciensnek korlátoznia az adatkezelést?
V: Nem, mert egy ilyen rendszert sokáig tartana kifejleszteni és sokba is kerülne. Az orvos számára megjelenő weboldalon egy időintervallumot kell megadni. Az ebben szereplő ellátások válogatás nélkül megjelennek. Az intervallum alapesetben fél évre visszamenőlegesre van beállítva, de ezt az orvos megváltoztathatja.

K: A páciens távollétében is van lehetőség lekérdezésre?
V: Ha beleegyezést adott valaki, akkor igen.

K: Érhet-e valamilyen retorzió a tiltakozás miatt?
V: Ilyenről nem tudok, de később előfordulhat. A tervek szerint aki nem szedi rendesen a gyógyszerét, az emelt áron fogja kapni - nos, hogy erről a háziorvos tudomást szerezzen, szüksége lehet az OEP adatait elérni. Persze elegendő lenne annak az egyetlen egy (néhány) gyógyszernek a kiváltását ellenőriznie, nem kellene visszamenőleg minden más adatot is megismerni ehhez.

Az adatkezelés az adatvédelmi törvény általános előírásait nem veszi figyelembe, és nemzetközi egyezményeket is sért. Adatvédelmi szempontból a legjobb megoldás az, ha ki-ki maga kér hozzáférést a saját adataihoz. Erre van lehetőség, előzetes okmányirodai regisztráció után (ingyenesen) minden magyar állampolgár használhatja az Elektronikus Ügyfélkapu szolgáltatásait, ezen belül az ún. TAJ alapú szolgáltatásokat. Itt ugyanazokhoz az adatokhoz férhet hozzá, mint a háziorvos (a diagnózisokat kivéve). A lekért adatokat válogathatja, kinyomtathatja, másolhatja, és elviheti a háziorvosához, ha ennek szükségessége merül fel. Az európai jogban az egészségügyi adatkezelés önkéntes alapon történik, a járványok és a bűncselekmények megelőzését kivéve. Tehát mindenki egyedül, kizárólag saját maga hozhat befolyásolástól mentesen döntést személyes egészségügyi adatainak felhasználásáról.

Az OEP birtokában lévő - részben jogellenesen megszerzett - személyes adatok egyre nagyobb körben kerülnek terjesztésre az egészségügyi kormányzat szervei között már most is, és ennek jelentős kiterjesztése is várható. Az adatkezelésre nem önkéntes módon, hanem felvilágosítás, hozzájárulás, tiltakozási lehetőség, bírósági jogorvoslati lehetőség nélkül kerül sor. A pácienseket azonos módon vonják kényszerintézkedés alá, mint a tömeggyilkos terroristákat. Ezért komolyan el kell gondolkodni azon, hogy ennek milyen nemkiívánatos hatásai lehetnek az egyén további életére, sorsára, sőt gyerekei sorsára nézve. Minden egyes vény feliratása, egy háziorvosi viziten elhangzott panasz azonnal egy országos adatbázisba kerül, amelyben ellenőrizhetetlen módon életünk végéig kering, szabadon hozzáférhető a rendőrség, nemzetbiztonság, ügyészség, sőt bármilyen közigazgatási hatósági eljárás céljából.

Dr, Alexin Zoltán