Azé a föld, aki megszerzi

Az országos rangadóban a Hód-Mezőgazda a hetedik a tavaly megszerzett támogatások alapján, az elmúlt öt évben összesen kapott annyi támogatást a cég, mint [namelink name="Leisztinger Tamás"] vagy [namelink name="Csányi Sándor"] giga-agrárvállalkozásai. Rendületlenül hasít Farkas Sándor szentesi fideszes parlamenti képviselő cége, a Kinizsi 2000 Zrt., amely a K-Monitor összegzése alapján közel 3 milliárd forintos támogatással követi a hódmezővásárhelyi céget.

Szeretik a teheneket. Több tízezer vendége volt idén is a Hód-Mezőgazda által szervezett állattenyésztési napoknak.

A szentesi cég leányvállalatai

Az öt év alatt megszerzett támogatások alapján [namelink name="Lázár János"] nagybátyjának cége, a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.  csupán az ötödik a megyei sorban. A táblázatból kihagytuk a Pankota Zrt.-t, mivel a szentesi cég leányvállalatai a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) igénylői, így a Pankota-Flex, a Pankota-Mező és a Pankota-Növény Kft. külön-külön jutottak évente több százmillió forint támogatáshoz, az öt év alatt együttesen 3,6 milliárd forintot utalt az érdekeltséghez az MVH.

A három kft. közül az egyik, a Pankota-Növény Kft. ügyvezetője, mivel édesanyjuk neve megegyezik, úgy feltételezzük, hogy [namelink name="Farkas Sándor"] testvére, [namelink name="Farkas László"]. A cégek többnyire a fejlesztésekre kapták a pénzt, az évi százmilliós összegekhez jutó nagygazdák támogatását nagyrészt a földjeik nagysága után járó földalapú teszi ki.

Földéhség?

Apátfalván megütköztünk a hektárnyi beszántott területen, amelynek közepén néhány sírhely árválkodik. Mint kiderült, a helyi nagygazdának számító Gyenge család bérli az egyházközségtől a területet, kukoricát vetettek a sírok köré. A helyieket nem zavarja a különös eset, a gazda és az egyház is jótékonynak látja a cselekedetet, mert van, aki legalább rendben tartja az egyébként felszámolt temető területét.

A Gyenge családnak egyébként a sajtó már tavasszal is a csodájára járt, mivel ők licitáltak néhány száz hektárra, amelyet egyébként [namelink name="Lázár János"] nagybátyja bérel az államtól. A támogatási adatok alapján kiszámolva a Gyenge család jelenleg 600 körüli hektáron gazdálkodik, az őszi nyilvános árveréseken közel 600 hektárra licitáltak. Bár az árveréseken nyertek Gyengéék, az csak ősszel fog kiderülni, hogy valóban tulajdonosai lesznek-e a földeknek, mivel az árverések után még kifüggesztik az eredményeket, így mások akár élhetnek is az elővásárlási jogukkal. Így most őszig sokan izgulhatnak, hogy végérvényesen övék lehet-e a föld, amelyek megvásárlásáért sok pénzt megmozgattak. Akkor fog kiderülni az is, hogy kikre vár fényes jövő az újabb uniós ciklusban.

Mindent beszántanak. A felszámolt apátfalvi temető még megmaradt sírjait is kukoricával ültette körbe a terület bérlője. Fotó: Karnok Csaba

A Csongrád Megyei Kormányhivatal az árverések után kiadott egy közleményt, amelyben azt írták, hogy 581 földműves regisztrált az árverésekre, és végül 373 földrészlet kelt el, amiből elsőre azt a következtetést lehetne levonni, hogy a földet venni akarók közel háromnegyede tudott is vásárolni. Ám a liciteredményeket közlő táblázatok alapján nem volt nehéz észrevenni, hogy néhányan többször is nekiveselkedtek a licitálásnak. Számításaink szerint a megyében összesen 173 család jutott tulajdonhoz, tehát a regisztrálók harmadánál is kevesebben rúghattak labdába. Azokról nem is beszélve, akikben anyagiak híján fel sem merülhetett a vásárlás. Nagy István, az agrártárca államtitkára nemrégiben elismerte, hogy a bérlők mindössze 17 százaléka vásárolt földet. Az eredeti szándék az volt, hogy őket juttatnák tulajdonhoz.

Kivéve a gyevi bírót

– Nincsenek kifejezetten nagybirtokok Csongrád megyében – magyarázza [namelink name="Nagy-Huszein Tibor"], a DK alelnöke, aki maga is gazdálkodik Balástyán. – Főként a Tisza jobb partjára igaz ez, ahol a terület homokos – teszi hozzá a politikus. A K-Monitor adatbázisa is Nagy-Huszeint erősíti, hiszen a támogatások elaprózódása mutatja a birtokok elaprózódását is. A Tiszántúlon más a helyzet, itt a korábbi állami gazdaságok, termelőszövetkezetek romjain alakultak azok a cégek, amelyek ma is a megyei élvonalhoz tartoznak. Farkas Sándor cége is egy korábbi téesz – amelynek egyik vezetője az „átkosban" maga Farkas volt – alapjain jött létre, de ugyanígy a szentesi Pankota Zrt., a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Gorzsai Zrt. is az itteni állami gazdaságokra alapozott.

Tehát a térségben a pár száz hektáros gazda is nagygazdának számít, köztük [namelink name="Kispál Ferenc"] is Hódmezővásárhelyen. A gazdálkodó a megyei agrárkamara és a Magosz elnöki posztját is betölti. Kispál fiaival közösen működtetett cégével, a Kispál és Fiai Kft.-vel kapott évente közel 100 millió forintos támogatást, amelyeknek több mint a felét fejlesztésekre költhették, ezzel is kiemelkednek a többi nagygazda sorából. Hódmezővásárhelyen egyébként a nagyobb cégek után messze lemaradva ugyan, de a többi helyi magángazdálkodót megelőzve, az elnök és családja kapták a legtöbb támogatást.

Kaotikus agrárkamara

Nyomoznak a Nemzeti Agrárkamara honlapfejlesztésre kiírt pályázatának ügyében, melyben februárban a DK tett feljelentést. Az uniós pénzből és a kötelező kamarai tagdíjból finanszírozott portál jelenleg sem működik zökkenőmentesen – erről pénteken tartott sajtótájékoztatót Nagy-Huszein Tibor, a DK alelnöke. A politikus szerint az évekkel ezelőtt kis támogatással megválasztott kamara ellenőrizetlenül működik, amibe sem a parlamentnek, sem a tagságnak nincs beleszólása. A köztestület támogatása nem érzékelhető a gazdák számára a politikus szerint.