2 órája
A drámai őzpusztulás okait Csongrád-Csanád vármegyében is keresik
Egyelőre nem tudni, mi áll a térségi őzpusztulás hátterében. Soós László, a Maros-Csongrád Tájegység fővadásza szerint a probléma összetett, az elmúlt két évben több tényező együttes hatása ért össze.
Nehéz szívvel figyelik a vadászok az őzpusztulást a Dél-Alföldön, így Csongrád-Csanád vármegyében is. Okait debreceni és budapesti laborokban vizsgálják az elhullott állatokból vett minták alapján. Soós László, a Maros-Csongrád Tájegység fővadásza elmondta: a két-három éve megjelent probléma lényegében Békés, Csongrád-Csanád vármegye keleti felét, valamint Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar vármegyéket is érinti. A vérmintákban a műtrágyákból származó nitrit- és nitrátmérgezés, a rágcsálóirtó szerek miatti esetleges vérzékenység, valamint a betiltott növényvédő szerekből származó klórozott szénhidrogének nyomait keresik. Ám Soós László szerint a helyzet ennél jóval összetettebb: valószínűleg számos tényező együttes hatása felelős az őzpusztulásért.
Az őzpusztulás okait keresve
Csongrád-Csanád vármegyében a 2000-ben 14 240-re becsült egyedszám 2022-re megduplázódott, majd a 29 ezres állomány mostanra 24 ezerre csökkent. Ez két év alatt 20 százalékos csökkenést jelent. Ám a Csongrád-Csanád vármegyét részben magába foglaló Maros-Csongrád Tájegységben még rosszabb a helyzet: itt 30 százalékkal csökkent az őzállomány.
Egészen biztos, hogy számtalan tényező összeadódott az elmúlt két évben. Az őz pákosztos állat lévén gyors emésztésű, naponta többször táplálkozik, és változatos étrendet keres. A mai nagytáblás, intenzív mezőgazdasági kultúrában ezt azonban nem találja meg.
Ráadásul az aszályos időjárás, a hosszan tartó hőség, valamint a tartós légköri aszály miatt a növények párologtató nyílásai összezáródnak. Így a növényvédő szerek nem tudnak felszívódni, és táplálkozás közben az őzeket nagy koncentrációban érik a toxikus anyagok. A vegyszerek és műtrágyák hatására bélgyulladás alakulhat ki.
Gombatoxin, aszály, vízhiány
Az őzpusztulás okai között biztosan szerepel az élőhelyek romlása, a vízhiány és az éghajlatváltozás. Soós László példaként említette az újonnan megjelenő gombafajokat, amelyek toxinjai idegrendszeri tüneteket okozhatnak. Hasonló fertőzések állhatnak a dámok agancstövének rothadása mögött is, ami hatással lehet a szaporodásbiológiára.
A mostanihoz hasonló aszályos nyarak és a korai betakarítás miatt fellépő táplálékhiány tovább gyengítik az őzállomány immunrendszerét. Ennek következményeként a szervezetükben elszaporodhatnak a külső és belső kórokozók, paraziták. Így az állatok eleve rosszabb kondícióban vágnak neki a hideg téli hónapoknak. Nem beszélve a ragadozók problémájáról: a sakálállomány jelentős szaporodásáról.
A vadgazdálkodók védik az állományt
Soós László szerint a rendszert összességében kell vizsgálni, amelynek egyik kis szelete a vadgazdálkodás. A Dél-Alföldön hatvan-hetven éve jelent meg az őz, amely birtokba vette a mezőgazdasági területeket. Az állomány védelme érdekében a természetes élőhelyeket – részben pályázati forrásokból – folyamatosan fejlesztik: csendereseket telepítenek, itatókat helyeznek ki, vadföldeket művelnek, és gyérítik a ragadozókat.
Azok a beavatkozások, amelyek kedvezőek a vadállomány számára, hasznosak a védett állatoknak – például hüllőknek és madaraknak – is. Az őzállomány drasztikus csökkenése miatt a vadászatra jogosultak csökkentették az őzhasznosítást, és tovább keresik az okokat, hogy célzottan és hatékonyan mérsékeljék a pusztulást.
