Magyar érettségi: "Annyira nem izgulok. Már úgyis mindegy"

Szakadó esőben érkeztek első érettségi vizsganapjukra hétfő reggel a végzősök. Magyar nyelv és irodalomból kellett számot adniuk tudásukról – 240 percben. A Kőrösysekkel izgultuk végig a feladatlap-osztás előtti utolsó órát, ők ugyanis már 7 órától gyülekeztek a termekben.

– Annyira nem izgulok. Már úgyis mindegy – legyintett Réka a 12. c osztályban. – Semmit nem tudunk, de valamit csak összehozunk – ez már a 12. b osztályban hangzott el. Pár teremmel arrébb, a 12 d-ben pedig azzal nyugtatgatták egymást: az érettségire úgysem lehet tanulni. – Ott volt a négy év, meg az az óra, amin megtanultuk, hogyan kell felépíteni a fogalmazást. Mostmár csak a szerencsében bízunk – foglalta össze Norbi, miért nem bújják lázasan a könyveket az utolsó pillanatban.

Osztályfőnökük viszont, aki nem mellékesen magyartanár, már nem vette ilyen könnyedén a dolgokat. – Persze, hogy izgulok – mondta Farkasné Székely Angéla. – Egy tanár ezt sosem tudja megszokni. Ilyenkor már nem rajtunk múlik a siker: az a kérdés, hogy a gyerekek elő tudják-e hívni, amit a négy év során megtanítottunk nekik.

Természetesen megkérdeztük vizsga előtt, ki mire számít. „Magyar dolgozatra". „Arra, hogy meglesz a kettes" – érkeztek csípőből a hülye válaszok, úgyhogy pontosítanunk kellett: milyen témára. – Remélem, lesz összehasonlító verselemzés. Az könnyű, lehet rizsázni. És mivel két vers van, az egyikről csak van valami elképzelésünk – mondta Niki. – Novellában bízok. Azt könnyű elemezni, a vers elvont izé  – mondta Zsolti. Egyedül a magyartanárnő beszélt konkrétumokról. – Egyértelműen modern szerzőre számítok: Varró Dánielre, Grecsó Krisztiánra, Lackfi Jánosra vagy valami humoros szövegre. Esetleg arra, hogy egy klasszikus művet valami modernnel kell összehasonlítani – mondta Farkasné Székely Angéla.

Nyolc órakor aztán kiderült, milyen feladatokkal mérik idén az érettséget. A középszintű feladatsor szövegértési része Moravcsik Gyula: A papíruszok világából című könyvéből volt, a szövegalkotás során pedig Tamási Áron Szerencsés Gyurka című novellájának elemzését, Vörösmarty Mihály Liszt Ferenchez és Illyés Gyula Bartók című műveinek összehasonlítását vagy az érvelést lehetett választani Csoóri Sándor Nomád naplójából című művének szövegrészlete alapján.

A dolgozatokat 12 óráig írták a fiatalok, de külön kérvény alapján a speciális nevelési igényű diákok ennél több időt kapnak.

Alaptudással megoldható volt az érettségi

– Nem volt nehéz az idei magyar érettségi – mondta Farkasné Székely Angéla magyartanár. – A szövegértési feladatban csak keresgélni kellett a választ a kérdésekre, kreativitásra nem volt szükség. Kétségtelen azonban, hogy időigényes volt. A szövegalkotásban pedig mindhárom téma hálás volt. Az érvelésnél a kérdezésre, kételkedésre kellett alapozni, viszont a diákok arra hivatkoztak, akire akartak. Akár az Ember tragédiája, akár az Isteni színjáték, József Attila versek vagy a Biblia kérdései is mind jó példák voltak ennél a feladatnál. A Tamási novellánál az epika műelemzési szempontjait és a mese elemeit kellett ismerni, a verselemzésnél pedig a műfaji szerkezet szerint kellett elvégezni az összehasonlítást.

Az emelt szint sem volt nehéz

A Kőrösyben 24 diák írt hétfőn emelt szintű magyar érettségit. Ebben a dolgozatban Bánk bán és Csáth Géza szerepelt, reflektálni kellett arra a megállapításra, hogy több magyar író munkáit kellene külföldi nyelvre fordítani, településfejlesztési felhívást kellett írni és tudni kellett Kazinczy nyelvújító szövegének címét is. Az általunk megkérdezett diákok szerint nem volt vészes a feladatsor.