Shakira menedzserével sörözött a hegedűművész

Máthé László hegedűművésszel és szinkrontolmáccsal arról beszélgettünk, mikor és hogyan váltott pályát, megérte-e kihallgató szobákra és a vádlottak padjára cserélni a színpadot.

– Még a színház zenekarában játszottam, amikor elkezdtem tolmácsolni. A barátaim javaslatára kezdtem el hegedűtechnikai szakkönyveket fordítani németről. Fordítgattam az anyagokat egy ideje, amikor 2006-ban egyik pillanatról a másikra a színház büféjében az egyik ismerősöm felvetette, miért nem megyek a rendőrségre dolgozni. Igazából nem volt ez tudatos döntés, az egyik átcsúszott a másikba.

Egy másik ismerősöm javasolta, hogy csináltassak névjegykártyát. Egy hét múlva megcsináltattam, másnap behívtak a rendőrségre. Onnantól kezdve állandó szereplőjévé váltam az éjszakának. Általában garázdaságok, kisebb- nagyobb verekedések, vagy balesetek miatt hívtak. A szakkönyvfordítás és a rendőrségi munka között három év telt el.

2007-ben megszűnt a színház zenekara. Hirtelen kicsúszott a lábam alól a talaj, de azt gondoltam, nem fogok kétségbeesni. Azóta csak hatósági tolmácsolással foglalkozom.

Minden szem rászegeződik. Máthé László (középen) itt még a színpadon a paródiaként létrehozott Princek trió tagjaként. Fotó: Frank Yvette

Csontkovácsolok is, ami úgy kezdődött, hogy rettenetesen fájt a derekam, miközben egy holland turnéra készült a zenekar. Elvittek a Virág dokihoz (Virág György ortopéd szakorvos), aki mondta, hogy megszúr. Mondtam neki, hogy jó, de azzal el is ájultam. Nem bírom a tű látványát. Másnap leültem  Jankovics Béla barátommal, aki megkovácsolt. Két nap múlva nagy pakkal megpakolva indultunk a turnéra úgy, hogy semmi bajom nem volt. Mondtam neki, hogy ezt én is szeretném megtanulni. 1999 óta csinálom. Nem iparszerűen, csak a barátaimnak.

A román kamionos és a Tiszába fulladt albánok ügyében is én tolmácsoltam a vádlottaknak. (Vízbe fulladt albánok: felmentették az embercsempészeket, 2015. december 3.) (Tömegszerencsétlenség az M43-ason: 14-en haltak meg Rákóczitelepnél, 2011. október 31.) Most tárgyalunk egy nagyobb volumenű drogcsempészügyet. Tizenkét és fél kiló heroin szerepel a gyanúsításban. Két német állampolgárról van szó. Ez már bírósági szakban van. A titoktartás miatt erről többet nem mondhatok.

Arra, hogy éjjel kettőkor, háromkor hívtak telefonon, ami állandóan be van kapcsolva, nem lehet felkészülni. Én a nappaliban alszom, ha éjjel csörögnek a telefonok, ne ébredjen fel az egész család.

A rendőrség egyik éjszaka hívott, hogy menni kell a határra, mert fogtak egy körözött 2015-ös, közel 40 millió forint értékű Porsche Panamera GTS-t. Nem feltételeztem a sofőrről semmi rosszat. Azt állította, hogy ez az egész tévedés, biztos mindjárt tisztázódik a dolog. Közben sétálgatott és telefonált, azt mondta, hogy a Porsche vezetőségével beszél. Én mindenkiről jót feltételezek. A hatóságok nem ennyire elnézőek.

Itt is a figyelem középpontjában. Máthé László tolmácsolt a tömegszerencsétlenséget okozó román kamionos ügyében a bíróságon. Fotó: Frank Yvette

Ez a fiatalember aznap nem tudott hazamenni. Kérdezte, tudok-e szállást. Mondom, igen, van itt egy panzió a közelben. Megkérdezte, mit lehet Szegeden csinálni éjjel. Mondom neki, hogy például sört inni. Bejöttünk az egyik belvárosi helyre, bemutatkozott, hogy ő márpedig a Shakira menedzsere. Azt mondta, Belgrádba tartott, ahová repülővel érkezik Shakira, és hogy nézne ki, hogy egy fuss ki-öblítsd ki kis Passatkával jelenne meg. Október végén hívott a német bíróság, tanúként hallgattak meg ebben az ügyben.

A napidíjam jelentősen különbözik a régebbi, zenész napidíjtól. Nagyságrendileg sokkal jobban meg vagyok fizetve. A színpad hiányzik, de különleges alkalmakkor még mindig játszok.

Könyvkötőből ápoló, pékből pultos

Miért hagyta ott a tanult szakmáját? Hányszor váltott munkát, és vett 180 fokos fordulatot az élete? – kérdeztük olvasóinktól.

Munkácsi István: – Asztalosnak tanultam, majd vesebetegség miatt férfiruha-készítő lettem, ezután érettségi, majd favágósuli, 5 év erdei munka (közmunkásként), levelezőn elvégeztem egy szociális munkás szakot a főiskolán, szivattyús suli, majd szivattyútelepen közmunka. Jelenleg Ang-

liában, a világ egyik legnagyobb sörfőzdéjében takarítok.

Agica T. Durmics: – Pékből pultos. Külföldre költözés  miatt.

Tabajdi Zoltán: – Érettségi, segédmunka egy borászatnál, egyetem, borászmérnök, nyelvtanár, gazdasági szakmérnöki marketingigazgató egy papíripari cégnél, saját cég tulajdonosa. Majd MOST MÁR CSAK AZ ÉLET ÉLVEZETE, SPORT, EDZÉS, PIHI, CSALÁD! Ja, és nem cserélnék senkivel sem!

 Gajdácsné Gombos Erika: – Tervezőből adminisztrátor, mert nászútról visszaérve már nem bizonyultam jó munkatársnak, majd vállalkozó, mert mertem szülni két gyereket. És most szeretem, amit csinálok! Itthon ugrásra készen, ha baj lenne a törpékkel.

Hasznosi Péter: – Kereskedőből hivatásos katona. Most pedig vízóracserélő.

Piti Erika: – Könyvkötőnek tanultam. Műszaki rajzoló lettem. Érettségi, műszakirajz-tanfolyam. Imádtam. Aztán elmentem szülni. Kétszer. Rendszerváltás, gyesről munkanélkülire, mert két kisgyerekkel kinek kellettem? Nagy nehezen kaptam takarítónői állást a helyi kórházban. Aztán beiskoláztak. Segédnővér, majd OKJ-s ápoló lettem. És vagyok most is.

 Lengyel Alexandra: – Cukrászból barista, de legszívesebben a Natgeo operatőre lennék.

Tóth Attila: – Logisztikai ügyintéző. Gazdasági informatikus – meló okmányirodában és az Opel-gyárban .....most Grazban komissiózó..., jövőkép...

Mikor és hogyan érdemes munkahelyet váltani? Ezt gyűjtöttük össze a profession.hu és a cpljobs.hu oldal szakértőinek segítségével. 

1. A gazdasági megfontolások mellett a vállalati környezet befolyásolja leginkább, hogy a dolgozók mennyire ragaszkodnak a munkaadójukhoz. A szoros munkahelyi kapcsolatok általában hátráltatják a váltást.

2. Az interjúk során sosem szabad negatív színben feltüntetni a munkáltatónkat. Ez minden esetben ránk hat negatívan.

3. Ha önszántunkból távozunk egy munkahelyről, azt rendes felmondással tehetjük meg, így egyoldalúan megszüntethetjük a munkaviszonyunkat, és nem vagyunk kötelesek megindokolni a döntésünket. Ezt írásban kell közölni a munkáltatóval.

4. Ha azon gondolkodik, hogy felmond a munkahelyén az alacsony bérek miatt, fontolja meg azt a lehetőséget, hogy egyszerűen fizetésemelést kér.

5. Kényszerhelyzet lehet, ha munkánk bármilyen módon káros az egészségünkre. Ha a munkaadó bármilyen okból – például költségkímélés – nem biztosítja a feltételeket, újabb feladatokat ró ránk, amellyel a lehetetlent várja el, olyan stresszes állapotba is kerülhetünk, amely a hétköznapi, normális munkavégzésünket akadályozza, és az egészségünkre is ártalmas.

Egy kínai siket is megérti Tót Edit jelelését? – Nem. A jelnyelv nem nemzetközi. Minden országnak van egy sajátos jelnyelve. Sőt. Csak Magyarországon hét jelnyelvjárás van – mondta Tót Edit. Ugyanakkor egy ír siket értette a jelelését, igaz, elmondta, Írországban sokkal egyszerűbben mutatják például a napokat. De megértették egymást. 

– Létezik egy mesterségesen kialakított jelnyelv is, a gestuno nyelv, amely éppoly nehezen tud teret nyerni, mint az eszperantó – mondta Tót Edit.

Egy vásárhelyi fazekas, aki jelről hangra, hangról jelre fordít

Hogyan lett a Magyar–Vietnami Barátság ipari szakmunkásképzőben végzett Tót Edit fazekasból jeltolmács? Elmesélte. 

– A vásárhelyi Magyar–Vietnami Barátság Ipari Szakmunkásképző Intézetben végeztem 1990-ben fazekasként, hivatalosan kerámiaformázóként. Az iskolát ma is úgy hívja mindenki Vásárhelyen, hogy 602-es, amúgy ma Kalmár Zsigmond a suli neve. A mi időnkben, 1987-től 1990-ig még jártak ide laoszi diákok is. A majolikagyárban tanultuk a kézi korongozást, lábbal rugdostuk a korongot, a fazekasság minden csínját-bínját elsajátítottuk, megtanultuk, hogyan kell begyúrni az alapanyagot, mert ez alap. A porcelángyárban volt egy szuper tanműhely, ahol az öntést, a tisztítást, a fülezést, a nyerstermékgyártást tanultuk. 1989- ben a porcelángyár kötött velem egy tanulói szerződést, mert olyan jó tanuló voltam. Egy évig 1600 forint volt az ösztöndíjam, ami jó pénz volt. Körülbelül ennyit kerestek a porcelángyárban régebb óta dolgozó munkások is.

 – Amikor 1990-ben felszabadultam, 26 forint volt az órabérem kerámiaformázóként, nyerstermékgyártóként és öntő-tisztítóként a porcelángyárban, ahol 2008-ig voltam állományban. 1992-ben megszületett az első gyermekem, majd utána még született két gyermekem. 2005-ben elvégeztem Szegeden a felnőttképző iskolában, a Nemzeti Szakképző Intézetben az egyéves pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztens tanfolyamot.

Gyerekek jelelnek és énekelnek. A sándorfalvi iskolásokat 2013 óta tanítja Tót Edit. Fotó: Schmidt Andrea

 – Később olvastam egy hirdetést a Szuperinfóban, hogy jelnyelvi oktatás indul Vásárhelyen. Engem már gyermekkoromban izgatott a jelnyelv. Sokszor sétáltunk a nagymamámmal a majolikagyárnál, ahol akkor sok siket dolgozott, és kicsi lányként mindig kérdeztem a mamámat, hogy „ők miért nem úgy beszélnek, mint mi?". Az egyéves alapfokú jelnyelvi tanfolyamot Szlivka Ági tartotta. Nagyon élveztem, nagyon jól oktatott Ági. A vizsgán egy Pestről érkezett siketnek kellett jelelni. Jól sikerült. Annyira belejöttem, hogy a középfokú tanfolyamot is elvégeztem. Közben 2006-tól 2009-ig gyógypedagógiai asszisztensként dolgoztam sérült gyermekekkel egy gyógypedagógiai iskolában Vásárhelyen. Miközben dolgoztam, Szegeden elvégeztem a jelnyelvitolmács-képzést, ahol kétéves anyagot kellett megtanulni egy év alatt. Itt a jog mellett sikettörténelmet és siketpszichológiát is tanultunk. A vizsga feltétele volt, hogy 25 órát kellett tölteni egy siket közösségben. Ekkor alakítottuk meg Györgyi Csabával és Szőke Sándornéval a Csade-Csuda Színházat. Az ország egyetlen olyan minitársulata volt, amelynek az előadásait siketek és hallók egyaránt élvezték. Jeleltünk, és közben a szöveget is mondtuk. Sőt! Zenés darabot is előadtunk, és énekeltünk is. Játszottunk Shakespeare-darabokat és meséket is.

Boldogság.

– 2009-től a vásárhelyi önkormányzatnál dolgoztam megbízási szerződéssel jelnyelvi tolmácsként. A közgyűléseken, konferenciákon és tárgyalásokon tolmácskodtam. 2013 óta Sándorfalván élek, és a helyi iskolában dolgozom gyógypedagógiai asszisztensként, de jeltolmács munkát is vállalok, és fordítok jelről hangra és hangról jelre, ha felkérnek. Legutóbb egy kutyaterápiás konferencián tolmácsoltam, ahol hallássérült volt az egyik előadó. 2014-ben közel hatszáz diák énekelte és jelelte el a sándorfalvi iskolában a Tavaszi szél vizet áraszt… kezdetű népdalt. Az nagyon megható volt.