Hamarabb meghalhat, aki horkol

Az alvás nem passzív, hanem aktív állapot az ébrenlétek között, amely során a szervezetünkben létfontosságú folyamatok zajlanak: ilyenkor termelődik számos nélkülözhetetlen hormon – például a növekedésért vagy a sejtek regenerálódásáért felelős –, aktivizálódik az immunrendszer, és az agyunk feldolgozza, szelektálja, rögzíti a nap eseményeit. Ha az alvás valamilyen oknál fogva – stressz, életmód, betegségek – folyamatosan zavart szenved, alvászavar alakul ki.

– Akkor beszélünk alvászavarról, amikor az alvás szerkezete megváltozik: időtartama lerövidül, a mélyalvás mennyisége csökken, folyamata megszakad, széttöredezik. Ilyenkor éjszaka gyakran felriadunk, vagy el sem tudunk aludni, reggel túl korán és fáradtan ébredünk, napközben álmosak, levertek, figyelemzavarosak, ingerlékenyek vagyunk, amit koncentrációs és döntési nehézségek, a problémamegoldó képesség csökkenése, a szexuális érdeklődés elveszítése követ – mondja az alvásszakértő neurológus szakorvos

A leggyakoribb alvászavar

Az egyik leggyakoribb alvászavar a hangos horkolással kísért alvásfüggő légzéskimaradás, más néven alvási apnoé. A légvételek közti hosszabb szünetben a vér oxigénszintje gyorsan csökken, ami ellen úgy védekezik a szervezet, hogy felébreszti az alvót: ha kell, egy éjszaka alatt több százszor is. A betegek alvása így felületes és rossz minőségű, szervezetük sem pihenni, sem regenerálódni nem képes. Ennek következményeként a betegek jelentős részénél alakul ki magas vérnyomás, szívritmuszavar és egyéb szív- és érrendszeri betegség. A kezeletlen, súlyos apnoé sok esetben vezet éjszakai infarktushoz vagy stroke-hoz.

Nyolcszor nagyobb az esélye az infarktusnak

– Semmiképpen se nyugodjunk bele házastársunk vagy hálótársunk hangos horkolásába, hosszabb-rövidebb légzéskimaradásába, mert az nem csak az életminőségét rontja, de élettartamát is jelentősen – akár felére – csökkentheti. Hiszen annak a valószínűsége, hogy a súlyos légzéskimaradással küzdő ember éjjel stroke-ot vagy infarktust kap, nyolcszor nagyobb, mint hogyha egyenletesen lélegezne – hangsúlyozza az alvásszakértő neurológus szakorvos. Azt javasolja, hogy akinek ilyen problémája van, mielőbb keressen fel egy alvásközpontot, ahol alvásszakértő orvosok nyújtanak megfelelő terápiás segítséget.

Népbetegséggé vált

Az alvásdiagnosztikai vizsgálatok kellemetlenséggel nem járó, rendszerint egy éjszakát igénybe vevő műszeres vizsgálatok, melyek során az alvó emberre helyezett elektródák segítségével - többek között a légzés, a szívfrekvencia és az agyi tevékenység egyidejű vizsgálatával - elkülönítik az alvásbetegségeket, az eredmények ismeretében pedig meghatározzák a megfelelő terápiát.

Hazánkban jelenleg nyolc, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott alvásközpont működik. A korszerű, digitális műszerekkel felszerelt alvásdiagnosztikai központokban –mint például Szegeden –, valamennyi alvásvizsgálat a betegek rendelkezésére áll, amelyekkel a létező 120 féle alvászavar okát fel tudják tárni, majd személyre szabott terápiával és a legújabb fejlesztésű gyógyászati segédeszközökkel hatékonyan tudják kezelni.

– Az alvászavar az elmúlt évtizedekben népbetegséggé vált, s élete bizonyos szakaszában – életmódja, betegségei vagy a többműszakos munkavégzés okán – szinte minden ember találkozik vele – magyarázza [namelink name="Várszegi Mária"], a SomnoCenter Szeged vezető orvosa, a Dél-Alföldi Regionális Alvásdiagnosztikai Központ főorvosa. – Ha valaki folyamatosan fáradtnak, ingerlékenynek érzi magát, netán a hálótársa figyelmezteti a hangos, fuldokló horkolásra, feltétlenül forduljon szakorvoshoz, hogy a gyógyító terápiával elkerülhesse a súlyos következményeket és a jó alvás újra az egészségét szolgálja – hangsúlyozza a főorvos asszony.