Tapintható Magyar népmesék - vakoknak és látóknak

Vak és gyengén látó gyerekek számára teszi láthatóvá a mesevilágot [namelink name="Flamann Ildikó"]. A kisteleki keramikus domborképeket készít, amelyek klasszikus történetek egy-egy jelenetét ábrázolják. Két hete tárlat is nyílt ezekből a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének székházában, ahol a látássérült fiatalok tapintás útján ismerhetik meg a műveket, és tehetik „élővé" azt, ami eddig csak a képzeletükben létezett.

– Érdekes volt megtapasztalni, hogy akik vakon születtek, nehezen ismerik fel a mesefigurákat, hiszen nem tudják, hogyan nézhet ki egy sárkány vagy akár csak egy róka – mesélte a keramikus. – El is kezdődött az ötletelés, hogy akár oktatási segédanyagként is kiválóan alkalmazhatóak lennének ezek a képek, hogy a látássérült gyerekek számára is megelevenedhessen a mesevilág.

A félig nyúzott bakkecske – kerámiaképen Fotó: Frank Yvette
Flamann Ildikó, aki alapvetően fazekas, unokáinak készítette az első meseképeket.

– Névnapra ajándékoztam az elsőt, ezen egy királylány és egy királyfi áll a kacsalábon forgó palota mellett. A következőt viszont már egy konkrét mese ihlette: a Fehérlófiát elevenítettem meg a kerámia domborképen.
A művész ezután már tudatosan olvasta és kereste a meséket. Először a Magyar népmesék történeteit dolgozta fel, ősztől pedig már a Grimm-klasszikusok is előkerültek. Az ötlet, hogy ezekből a vak gyerekek számára is élvezhető kiállítást lehet összeállítani, csak jóval később született.

Átlagban 40-szer 50 centiméteres képeket készít – ez fér el a kemencéjében. Az alapra kézzel mintázza meg és rakja fel a figurákat, így – bár előfordult, hogy egy mesét már többször feldolgozott – nincs két egyforma kép. Égetés után pedig kifesti és mázazza a jelenetet. – Lehet, hogy ez valaki szerint már giccses, de egy mese számomra elképzelhetetlen színek nélkül – magyarázta.

Flamann Ildikó azt mondja, ez a munka sokkal kreatívabb, mint a korongozás.

– Van, hogy egy képen hónapokig gondolkozom, hogyan nézzen ki. Az állatfigurák és a fák a kedvenceim – mesélte a művész, aki szerint a mai korról ad elkeserítő képet a tény, hogy sok látó gyerek sem ismeri fel a mesejeleneteket.

– Ezt csak egy dologgal lehet magyarázni: nem mesélnek nekik a szüleik, így fogalmuk sincs például a Kacor királyról.