Energiacímke! Figyeljünk, ha új háztartási gépet vásárolunk!

Új háztartási gépet többségünk nem úgy vásárol, ahogy egy pár zoknit vagy élelmiszert: egyrészt bármennyire is olcsó, akkor is alaposan megterheli a családi költségvetést, másrészt szeretnénk a pénzünkért olyan terméket kapni, ami évekig jól, megbízhatóan működik.

A lényeg

– Alaposan nézzük át az energiacímkét

– Ne döntsünk elhamarkodottan

– Ne márkát, hanem terméket vegyünk

– Gondoljuk végig, hogy a „drágább" hosszabb távon olcsóbb lehet

– Ne feledjük, a nagyobb szinte mindig jobb, de néha a kisebb is bőven elég

Az igazi agyalás ezután kezdődik, hiszen túl azon, hogy ilyenkor mindenki böngészi a gyártók, áruházak weblapjait, elmegy a boltokba és körülnéz, egyáltalán nem mindegy, végül mit választunk.

Energiacímke: nem lehet eleget tanulmányozni

A választásban sokat segíthet a 2011 végétől bevezetett új, egységes energiacímke. Ennek az Európai Unióban forgalmazott valamennyi háztartási és szórakoztató elektronikai gépen rajta kell lennie.

Magukat a címkéket 1995-ben vezették be azért, hogy könnyebben tudjunk dönteni, és információt szolgáltassanak az energiafogyasztásról. Azóta eltelt tizennyolc év, ami a gépek szempontjából néha nem is nagykorúságot, hanem javában öregkort jelent: a technológia fejlődésének köszönhetően az évek alatt az energiafelhasználás is egyre hatékonyabb lett, így kézenfekvő volt a címke újragondolása. Arról nem is beszélve, hogy a korábbi besorolás alapján már szinte minden háztartási gép minimum „A" kategóriás lett. Az 1995-ös kategóriák csak háztartási gépekre (a mosógépekre, a mosogatógépekre, a hűtőszekrényekre és a bortároló készülékekre - oké, oké: ez utóbbiból nem áll minden panelban egy a szoba sarkában, de akkor is így van) vonatkoztak, az új viszont már a tévékre is, sőt idén a klímákra is rákerülnek a címkék.

Piktogramm "kéziszótár". Nagyítható illusztráció!

Ami változatlan: a szín- és betűkódok, azaz a zöld és az A+++ a legjobb, és a piros valamint a D, az E, az F, a G a legrosszabb – termékenként változik, mennyire részletes a lista lefelé, ahogy az is, hány +-jel van az A betű mögött.

A címkéken a betű- és színkódokon kívül további fontos információ is található.

– A hűtőknél erre érdemes odafigyelni: várható éves energiafogyasztás, a hűtő és a fagyasztó tárolókapacitása, zajkibocsátás (decibelben).

– A mosógépeknél az éves energia- és vízfogyasztás látható. Utóbbi 220 normál mosásra vonatkozik. Rajta van még a centrifuga hatékonysági osztálya, a töltőkapacitás (normál 60 fokos vagy 40 fokos pamutprogrammal teljes terhelésen), illetve kétféle zajszint, a mosási és centrifugáé (utóbbiak normál, 60 fokos pamutprogramnál, teljes terhelésen).

– A televíziókon az A+ jelzés a legnagyobb. Megtudhatjuk még az éves energiafogyasztást, a fogyasztást bekapcsolt állapotban, azt, hogy van-e ki/bekapcsoló gomb (a lenti illusztráción mondjuk ez hiányzik), illetve a képátlót centiméterben és hüvelykben.

LG márkájú televízió, mosógép és hűtőszekrény címkéje. Az ENERG felirat mögött nem autójelzések olvashatók... Nagyítható illusztráció!

Ideálkonyha. Két dolog kell hozzá: pénz és egy elég nagy lakás...

EU Ecolabel: több, fontosabb egy egyszerű virágnál

A rengeteg „betűs és számos" adat mellett egyre több címkén tűnik fel az EU Ecolabel virágja. Ez a kis rajz azt szimbolizálja, hogy a terméket gyártó vállalat teljes egészében környezetbarát módon működik. A rendszerhez a gyártók az Európai Unióban önként csatlakozhatnak, eddig mintegy 30 termék- és szolgáltatási kategória kapott virágot, ezekről az országok nemzeti szervei külön-külön döntenek – igaz, az kevéssé valószínű, hogy az a termék, ami Dániában megkapta ezt a minősítést Luxemburgban már nem kapná meg. A kritériumok mindenre kiterjednek az áru életciklusára éppúgy, mint a nyersanyagokra, az energia- és vízfelhasználásra, a károsanyag-kibocsátásra, a hulladék kezelésére, vagy az újrafeldolgozhatóságára.

Mit és hogyan válasszunk?

Ha alaposan áttanulmányoztuk a címkét, a következő dilemmákkal is meg kell küzdenünk. Az nem kérdés, hogy mindenki a lehető legzöldebb készüléket szeretné választani.

Azonban érdemes elgondolkozni azon, hogy – ha megengedhetjük magunknak akkor –, egy +-jel mennyi idő alatt hozza be az árkülönbséget a villanyszámlán (többnyire viszonylag hamar).

Hűtők esetében a következőt érdemes szem előtt tartani: egy családban általában fejenként 40-50 liternyi térfogattal számoljunk, a megrögzött szingliknek viszont nem fontos 140 literesnél nagyobb hűtőt választani. Azon is érdemes elgondolkozni, hogy hagyományos vagy No Frost technológiájú hűtőt választ, utóbbiak egy picivel több áramot esznek (a szerző személyes megjegyzése: utóbbira szavaztunk, nem bántuk meg, hihetetlen dolog volt a mostani No Frost hűtő-fagyasztót megvenni; a korábbi Snaigét hűtőt és fagyasztót állandóan takarítani kellett, ami gyakorlatilag egy napig tartott, a csere óta viszont arany életem van – ebből a szempontból, is. Az áramszámlánk is sokat csökkent, de ez nem meglepő: azok a szovjet hűtők szerintem Z energiaosztályúak voltak).

Az Európai Unió Ecolabel címkéjeAmennyiben megengedhetjük magunknak a mosogatógépet (és itt most nem férjekre vagy feleségekre gondolunk, hanem valódi gépekre), akkor érdemes a nagyobbat venni: ha befér egy 60 centi mélységű készülék, amiben nyolc-kilenc teríték kényelmesen elfér, akkor inkább azt válasszuk!

Ha elég nagy a konyha vagy a fürdőszoba, vagy olyan házban lakik, amelyben akár külön mosókonyha is van, akkor egyrészt irigyeljük, másrészt azon is érdemes elgondolkoznia, hogy külön mosó- és szárítógépet vegyen. Külön-külön nem fogyasztanak annyit, mint a kombó készülékek.

A nagy címke ABC, avagy mit jelentenek a betűk és a plusz jelek?

 Energiaosztály

Összehasonlítva egy 1992-es gyártású, átlagos készülék energiafogyasztásával

 A++ (2004-től)

 Kevesebb, mint 30%

 A+ (2004-től)

 30-42%

 A

 42-55%

 B

 55-75%

 C

 75-90%

 D

 90-100%

 E

 Akár 10%-kal több

 F

 Akár 25%-kal több

 G

 Több mint 25%-kal több