Ukrán válság

2024.10.17. 05:40

Zelenszkij szerint Ukrajna meghívása a NATO-ba szimbolikus üzenet lenne

968. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Unió tagországai állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozóján Brüsszelben

Forrás: AFP

Fotó: Ludovic Marin

Trump: az ukrán elnöknek nem lett volna szabad engednie a háború kitörését, amit Joe Biden szavai is ösztönöztek

Donald Trump szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek soha nem lett volna szabad megengednie, hogy a háború elkezdődjön, de az ukrán embereket segíteni kell – a republikánus elnökjelölt erről egy csütörtökön megjelent podcast adásban fejtette ki véleményét.

Donald Trump megismételte, hogy ha ő lett volna az elnök, a háború soha nem tört volna ki, és ismét azt hangoztatta, hogy ha november 5-én elnökké választják, még azt megelőzően lezárja a konfliktust, mielőtt január 20-án leteszi hivatali esküjét. Ehhez hitelességre van szükség – mondta és megjegyezte, hogy jó kapcsolata van Volodimir Zelenszkijjel és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.

A volt elnök Patrick Bet-David internetes műsorában a Biden-kormányzat idején elköltött dollármilliárdokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „Zelenszkij a legjobb üzletember, akit valaha láttam, akárhányszor ide jön, adunk neki százmilliárd dollárt”. Hozzátette, hogy „ez nem jelenti azt, hogy nem akarok nekik segíteni, mert nagyon sajnálom azokat az embereket”. Ezt követően Donald Trump megjegyezte, hogy az ukrán elnöknek „soha nem lett volna szabad engednie, hogy a háború megkezdődjön”, és kijelentette, hogy „Ukrajna többé nem Ukrajna, csaknem minden városa földig rombolva”.

Hangsúlyozta,

hogy a háborút még azelőtt meg kellett volna állítani, hogy kitört, ami könnyű lett volna.

Úgy vélte, hogy a háborút kitörésére Joe Biden demokrata párti elnök szavai ösztönzőleg hatottak, akinek pontosan az ellenkezőjét kell volna mondania annak, amit mondott. „Putyin nem egy angyal, de minden, amit Biden mondott hiba volt” – fogalmazott Donald Trump az ukrajnai háború kitörésének körülményeit ecsetelve.

„Ukrajna volt a tiltott gyümölcs Putyin szemében, és amikor látta, hogy az országunk, az elnökünk, és az ostoba tábornokok mennyire inkompetens voltak Afganisztánban – ami országunk történetének legszégyentelibb pillanata – Putyin azt mondta magában, hogy Trump már nincs többé, ezek ostobák, így én elveszem azt a gyümölcsöt” – értékelte Donald Trump a körülményeket, amelyek szerinte a háború kitöréséhez vezettek.

Mark Rutte: a NATO azon dolgozik, hogy egyre közelebb hozza Ukrajnát a szövetséghez

A NATO azon dolgozik, hogy Ukrajnát egyre közelebb hozza a szövetséghez – mondta csütörtökön Mark Rutte, a szervezet főtitkára Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján Brüsszelben.

Alig várom azt a napot, amikor Ukrajna a szövetség tagjaként lesz majd jelen, addig pedig továbbra is mindent megteszünk, amit csak tudunk, hogy Ukrajna győzedelmeskedjen. Ez létfontosságú közös biztonságunk szempontjából

 – jelentette ki.

Mint mondta, a szövetségben vannak eltérő nézetek az Ukrajnának nyújtott támogatásról, „de végső soron abszolút egyhangúságra van szükség, mert a szövetség biztonsága függ ettől.”

„Ukrajna demokrácia, mind a 32 szövetséges tagállam demokrácia, így vitatkoznak, de az egység végül teljes, hiszen ez a harc értékeinkről, a kollektív biztonságunkról szól” – mondta.

Az ukrán elnök nyilatkozatában elmondta, országa megérdemli, hogy egy napon a NATO teljes jogú tagja legyen, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez megtörténjen. „Ezért az ukrán győzelmi terv első alapvető pontja a NATO-ba való meghívás” – tette hozzá.

Rámutatott, hogy a NATO szabályai szerint minden olyan ország csatlakozhat a szövetséghez, amely osztja a közös értékeket és segít a tagok megerősítésében és védelmében. „Ukrajna politikailag kívül áll a szövetségen, de a gyakorlatban Ukrajna már a NATO része” – tette hozzá.

Kiemelte, hogy az ukrán nép a legerősebb fegyver az orosz invázió ellen: 

hiszek a népünkben, az ukrajnai egységben. Ha nem veszítjük el az egységet Ukrajnában, akkor győzni fogunk. De ez a partnereink egységétől függ

 – jelentette ki.

Mint mondta, számít arra, hogy a NATO a következő hágai csúcstalálkozóig biztosítani fogja a már bejelentett, összesen 40 milliárd eurós pénzügyi támogatást Ukrajnának.

Az ukrán elnök arra is kitért, hogy hírszerzési jelentések szerint Észak-Korea több ezer katonát képez ki, hogy támogassa Oroszországot a háborúban.

„A saját földjükön képeznek mintegy 10 ezer katonát, de még nem mozgósították őket Ukrajnába vagy Oroszországba, azonban már jelen van bizonyos számú észak-koreai taktikai személyzet, méghozzá az oroszok által megszállt ukrán területen” – mondta.

Mark Rutte szerint „a szövetségnek nincs bizonyítéka arra, hogy észak-koreai katonák vesznek részt a harcokban, de az biztos, hogy Észak-Korea támogatja Oroszországot”.

Nemzetközi fellépést sürgetett a cserkaszi székesegyház fegyveres elfoglalása ügyében az orosz külügyi szóvivő

Nemzetközi fellépést sürgetett Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, miután az ukrajnai Cserkaszi városban fegyveresek elfoglalták az Ukrán Ortodox Egyházhoz (UPC) tartozó Szent Mihály Arkangyal-székesegyházat.

Az incidensről csütörtökön a Pravoszláv Újságírók Szövetsége elnevezésű, a hivatalos Kijev által oroszbarátnak minősített ukrán szervezet számolt be elsőként a Telegram-csatornáján. 

A tájékoztatás szerint szerda éjjel mintegy száz, maszkot viselő férfi rontott be liturgia közben a templomba, amelyet a híveknek akkor még sikerült megvédeniük. A második roham már elfoglalta a székesegyházat.

Az újságíró-szövetség szerint az ukrán hatóságok támogatását élvező, a rivális Ukrajna Ortodox Egyháza (PCU) érdekében fellépő támadók lövöldöztek a hívekre és paprikaspray-vel fújták le őket. Több hívő megsérült, Feodoszij cserkaszi és kanevi metropolita fejsérüléssel kórházba került. A templomból a behatolók pénzt, iratokat, számítógépeket és ikonokat hurcoltak el.

A rendőrség nem avatkozott be az incidensbe, de híradások szerint utóbb eljárást indított, huliganizmus címén. A lövöldözős incidensről az interneten több videofelvétel is megjelent.

Az orosz külügyi szóvivő a tárca honlapján közzétett állásfoglalásában a cserkaszi székesegyház – az UPC legnagyobb temploma – elfoglalását „az ukrán neonácik” újabb bűncselekményének minősítette. Felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ítélje el „a kijevi rezsimnek” az UPC elleni háborúját.

„Az illetékes emberi jogi intézmények és mechanizmusok – az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (OHCHR) és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a vallás- és lelkiismereti szabadsággal foglalkozó különmegbízottja, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala, valamint az EBESZ soros elnökségének az intolerancia és a diszkrimináció elleni küzdelemmel foglalkozó személyes képviselője – bűnös módon hallgatnak. Az ortodox templomokat elfoglaló, a hívőket akár fizikai erőszakig elmenően üldöző, és a lelkészeket megtámadó kijevi neonácik bűncselekményeivel való ilyen mértékű cinkosságot a Zelenszkij-rezsim az általa elkövetett barbár cselekedetek bátorításaként fogja fel” – hangoztatta Zaharova.

Thameen Al-Kheetan, az OHCHR szóvivője a RIA Novosztyinak nyilatkozva nyugtalanítónak nevezte a cserkaszi székesegyházban történt incidensről a közösségi médiában megjelent felvételeket. A tisztségviselő szerint a felvételeken „a jelek szerint legalább három esetben látható erőszakos összecsapás a különböző ortodox közösségek között Cserkasziban”.

Ukrajnában alapvetően két ortodox egyház rivalizál egymással. Az egyik a kijevi vezetés által Moszkva-barátnak bélyegzett, Moszkva által pedig történelminek és kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC), amely zsinatának 2022. május 27-i határozatával kilépett a moszkvai patriarkátus fennhatósága alól, a másik pedig az ukrán kormány támogatásával megalapított Ukrajna Ortodox Egyháza (PCU), amely Konstantinápolytól 2019-ben kapta meg az autokefáliát – a státuszt, amelyben egy egyház püspöke nem tartozik más autoritás alá.

Annak dacára, hogy az UPC – Moszkva szerint a legnépesebb ukrajnai ortodox felekezet – a háború miatt hivatalosan elfordult az Orosz Ortodox Egyháztól (RPC), az ukrán kormány egyebek között megvonta tőle a keleti szláv kereszténység legfontosabb központjának tekintett, a XI. században alapított és a szovjet időkben államosított Pecserszka Lavra kijevi barlangkolostor használati jogát. A szerzetesek maradásának feltételeként a PCU-hoz való csatlakozást nevezték meg.

A háború kezdete óta az UPC többtucatnyi papját vették őrizetbe Oroszországgal való kollaborálás vádjával, többeket pedig az állampolgárságuktól is megfosztottak. Az UPC szerint a vádakat bizonyítékok nem támasztják alá. A PCU hívei az elmúlt két és fél év során több száz templomot foglaltak el erőszakkal.

Szeptember végén Ukrajnában hatályba lépett az Oroszországgal kapcsolatban álló vallási szervezetek tevékenységének betiltásáról szóló jogszabály, amely lehetővé teszi az UPC törvényen kívül helyezését.

Ukrán határőrség: határsértő férfiakat tartóztattak fel a moldovai határnál

Az ukrán határőrök a moldovai határ közelében elfogtak 19 férfit, akik illegálisan akartak külföldre jutni az országból - közölte csütörtökön az ukrán határőrszolgálat.

A közlemény szerint a moldovai határ közelében két férficsoportot állítottak meg a határőrök: az egyikben nyolc, a másikban tizenegy fő volt. Egyenként 3-5 ezer dollárt fizettek a szervezőnek, aki online adott nekik utasításokat arra, hogyan juthatnak át illegálisan a határon. 

A gyülekezőhelyre érkezéskor két csoportra oszlottak, hogy kevésbé legyenek feltűnőek, de néhány kilométerrel a határ előtt őrizetbe vették őket a határőrök, akik jegyzőkönyvet állítottak ki nekik a szabálysértésről – közölte a határőrség.

A déli Herszon megyei kormányzói hivatal arról tájékoztatott a Telegramon, hogy reggel robbanóanyagot dobott le az orosz hadsereg egy drónról Herszon városában, aminek következtében egy 42 éves férfi megsebesült.

Szerhij Csausz, a Donyeck megyei Csasziv Jar város polgármestere arról adott hírt csütörtökön, hogy egy orosz FPV drón megpróbálta eltalálni az autóját, amelyen egy megsebesült idős férfit evakuált a város egyik lakókörzetéből, de a távirányított szerkezet a földre esett, és felrobbant az autó mögött. Hozzátette: az eset szerdán történt, a város közelében fekvő Mikolajivka faluban. A polgármester elmondása szerint a drón roncsai megrongálták az autó kerekeit és hátulját, de ők ketten az idős férfival nem sérültek meg.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri jelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap alatt 163 katonai összecsapás zajlott a fronton, ebből az oroszok 52 rohamot indítottak a Donyeck megyei Kurahove település irányába. A vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 674 ezret, előző nap az orosz hadsereg mintegy 1420 katonát veszített. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett 17 orosz harckocsit, 51 tüzérségi fegyvert és 54 drónt.

Ukrajna további támogatást kért az ország aknamentesítéséhez

Nagyobb támogatást kért csütörtökön Denisz Smihal ukrán miniszterelnök az országa területének negyedét ellepő aknák és fel nem robbant bombák biztonságos eltávolítása céljából egy svájci konferencián.

Az aknamentesítéshez anyagi támogatást nyújtó Svájc ad otthont a héten annak a konferenciának, amelynek keretében mintegy 50 ország meghívott tisztségviselői körében támogatást gyűjtenek a világ aknákkal leginkább elárasztott országának aknamentesítéséhez.

A Világbank tanulmánya szerint a teljes aknamentesítés 34,6 milliárd dollárba (12,7 ezer milliárd forint) is kerülhet.

Az aknamentesítés a mezőgazdasági termelés fellendítésének és az ukrajnai háború kezdete óta elmenekült több millió ember biztonságos visszatérésének alapvető feltétele. Az ENSZ emberi jogi megfigyelői szerint eddig 399 civil vesztette életét, és 915-en sérültek meg taposóaknák miatt az országban.

„Ez óriási mértékű kihívás” – mondta Denisz Smihal a lausanne-i találkozón, ahol „az egész civilizált világot” felszólította, hogy növeljék Ukrajnának szánt támogatásukat az aknamentesítése terén.

Elmondása szerint az ukrán aknamentesítési stratégia keretében a folyamat befejezését 2033-ra tűzték ki, de Ukrajnának több segítségre van szüksége, különösen az aknamentesítési munkálatokat végző tízezer ember kiképzése terén és a terepet az embereknél százszor gyorsabban megtisztítani képes gépek gyártásában.

„Ukrajnában már megkezdődött ezeknek gépeknek a gyártása, de az önök segítségére is szükségünk van” – emelte ki a miniszterelnök.

Viola Amherd svájci elnök a találkozón bejelentette, hogy országa további három távirányítású aknamentesítő gépet fog szállítani Ukrajnába.

Stanley Brown, az Egyesült Államok politikai és katonai ügyekért felelős államtitkár-helyettese kifejtette, hogy Washington egy Ukrajnával közös újabb aknamentesítési projekt elindítását tervezi.

A találkozón az aknamentesítéshez használt gépeket, új felszereléseket, valamint mesterséges intelligenciával működő robotokat és drónokat is bemutattak.

Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) korábban olyan mesterséges intelligenciával ellátott drónokkal támogatta Ukrajna aknamentesítési projektjét, amelyek a legkisebb aknákat is képesek felismerni.

Az ilyen technológiai fejlesztéseknek köszönhetően az elmúlt évben 18 ezer négyzetkilométernyi területet sikerült megtisztítani, 137 ezer négyzetkilométerre csökkentve a veszélyes területeket – közölte Jaco Cillers, az ENSZ Fejlesztési Programjának ukrajnai képviselője.

Számos területen a frontvonalhoz való közelség miatt nem lehet emberi aknamentesítést végezni, ezeket a területeket az ukrán hadsereg tisztítja meg.

Orbán Balázs: az ukrán győzelmi terv a legrövidebb utat jelenti a harmadik világháború kitöréséhez

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „győzelmi terve” a legrövidebb utat jelenti a harmadik világháború kitöréséhez, ezért ezt a tervet Magyarország nem támogatja – jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója Brüsszelben csütörtökön.

Orbán Balázs az uniós csúcstalálkozó alkalmából magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: a bemutatott terv a háború elmérgesedéséről, valamint NATO-országok bevonásáról szól a konfliktusba, ami teljesen elfogadhatatlan Magyarország számára.

Az Európai Uniónak és az összes tagállamnak ehelyett békestratégiát kell folytatnia, amely a diplomáciai eszközök használatára helyezi a hangsúlyt, nem pedig a fegyverek küldésére és a további eszkalációra – jelentette ki.

Az uniós csúcs migrációval kapcsolatos vitájával összefüggésben Orbán Balázs azt mondta: egyre többen beszélnek arról, amiről Magyarország már évek óta, miszerint az illegális migráció megállításának nincs más módja, mint az, hogy „nem engedjük be őket az Európai Unió területére”. Egyre többen beszélnek arról is, hogy az illegális migránsokat az unión kívül kell tartani, kérelmeiket pedig szintén az unión kívül kell elbírálni – mondta.

Emlékeztetett, hogy a bevándorlási kérelmek unión kívüli elbírálására az uniós jog jelenleg nem ad lehetőséget sőt, azt az országot, amelyik 2015 óta ezt csinálja, elítélték és az EU történetének legnagyobb bírságát kell megfizetnie. Ez azt mutatja, hogy az uniós jog és a menekültügyi paktum a migrációs probléma része – hívta fel a figyelmet.

Magyarország szövetségeseivel nyomást gyakorol az uniós intézményekre, mert a hozzáállásuknak meg kell változnia, büntetés helyett támogatniuk kell azokat az országokat, melyek az illegális migráció megállításán fáradoznak – tette hozzá a miniszterelnök politikai igazgatója.

Volodimir Zelenszkij: Ukrajna meghívása a NATO-ba szimbolikus üzenet lenne

Ukrajna meghívása a NATO-ba szimbolikus üzenet lenne – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Unió tagországai állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozója alkalmából adott sajtótájékoztatóján Brüsszelben, leszögezve: ez azt jelentené az ukrán nép számára, hogy nincs egyedül.

„A fegyverek nagyon fontosak, de a legfőbb fegyver az, ha érezzük, hogy garanciáink és reményeink vannak” – fogalmazott Zelenszkij, és hozzátette, hogy a NATO védelmi ernyőt jelentene Ukrajna számára.

Elmondta: a meghívással azt üzenné a világ Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy Moszkva „nem diktálhat új világrendet”.

Az elnök aláhúzta emellett a második ukrajnai békekonferencia fontosságát, amelyre, mint mondta, mindenképpen készülnek, a NATO-ba történő esetleges meghívástól függetlenül, azonban hangsúlyozta azt is, hogy minél inkább támogatják hazáját, Ukrajna annál erősebb.

Csoportkép a brüsszeli európai csúcstalálkozó első napján
Fotó: Remko De Waal / Forrás: ANP via AFP

A háború gazdasági hatására kitérve figyelmeztetett: rendkívül fontos megakadályozni az orosz erőket abban, hogy nyersanyagban gazdag ukrán területeket foglaljanak el.

„Jelenleg Oroszország csupán 100 kilométerre van egy ilyen helytől; nem akarjuk, hogy elfoglalják, de ha partnereink nem segítenek, az orosz csapatok esélyei nőnek. Ha elfoglalják, ha ráteszik a kezüket, az Európa biztonságára is veszélyt jelent” – jelentette ki.

Kitért Észak-Korea az ukrajnai háborúban vállalt szerepére is, és azt mondta, hogy az ukrán hírszerzésnek van információja észak-koreai katonákról, akik „jelenleg is kiképzésen vesznek részt”, hogy aztán az orosz csapatokat támogassák.

Elmondta, hogy Donald Trump amerikai republikánus párti elnökjelölttel folytatott beszélgetésén felidézte az 1994-ben a nagyhatalmak által aláírt Budapesti Memorandumot is, amelyben Ukrajna feladta - a Szovjetunió idején a területére telepített - nukleáris arzenálját cserébe függetlensége és területi épsége szavatolásáért, emlékeztetve arra, hogy az aláírók között Oroszország is szerepelt.

Mint mondta, ezek után Ukrajnának két választása van: vagy ismét nukleáris fegyverekre tesz szert vagy pedig a NATO-hoz csatlakozik.

„Mi nem az atomfegyvereket választottuk, hanem a NATO-t, és azt hiszem, Donald Trump megértett engem” – szögezte le.

Kérdésre válaszolva az ukrán államfő elmondta, a csúcstalálkozón sikerült az EU összes vezetőjével találkoznia, köztük Orbán Viktor miniszterelnökkel is.

„Üdvözöltük egymást; ez jó dolog” – fogalmazott.

Zelenszkij a csúcstalálkozóra érkezve is beszélt újságírókkal, részletesebben is kitért a Kijev által nemrég bemutatott „győzelmi tervre”. Leszögezte: a terv célja „Ukrajna megerősítése és felkészítése a diplomáciára”.

Egy nap NATO-tagok leszünk, de elfogadjuk azt is, ha ez csak a háború után lehetséges. Nem tudjuk, mikor ér véget ez a háború, de minél hamarabb megerősödünk, annál hamarabb lesz béke

 – jelentette ki Zelenszkij.

A donyecki Makszimiljanivka elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban található Makszimiljanivka települést – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

A tárca tájékoztatása szerint az orosz erők a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen és a kurszki régióban is előrenyomultak, Ukrajnában 16, Kurszk térségében pedig hat megkísérelt ellentámadást vertek vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 2150, Kurszk irányában pedig 250-nél is több ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Az orosz hadijelentés az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel több, a hadiipart ellátó energetikai létesítményt, 14 lőszer-, két hadfelszerelés- és egy drónraktárt, két páncélozott szállítójárművet, egy nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és két vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők öt rakétáját, továbbá 43 repülőgép típusú drónt.

Andrej Marocsko katonai szakértő, a „Luhanszki Népköztársaság” nyugállományú alezredese a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy az orosz hadsereg a Harkiv megyei Kupjanszk térségében egyszerre öt településről – Kucserivkából, Petropavlivkából, Hluskivkából, Kolesznikivkából és Kruhljakivkából – kezdte meg az ukrán erők kiverését. Közölte, az orosz erőknek már több település külterületén sikerült megvetni a lábukat.

Vitalij Gancsev, az ukrajnai Harkiv megye Moszkva által kinevezett elöljárója a RIA Novosztyi hírügynökségnek – a helyi lakosságtól származó értesülésekre hivatkozva – azt állította, hogy az ukrán oldalon nemcsak NATO-országokból érkezett „zsoldosok”, de rendfokozattal rendelkező francia, német és lengyel aktív katonák is harcolnak.

Kurszk irányában a csütörtöki orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett 15 páncélozott harcjárművet, köztük öt tankot veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők azóta több mint 23 850 embert, 165 harckocsit, 77 gyalogsági harcjárművet, 100 páncélozott személyszállító járművet, 942 páncélozott harcjárművet, 643 gépkocsit, 193 tüzérségi löveget és 38 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók más településeiről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Amerikai diplomata: egyre nyugtalanítóbb Észak-Korea fegyverkezése és az Oroszországnak nyújtott háborús segítsége

Az Egyesült Államokat és szövetségeseit egyre jobban nyugtalanítja Észak-Korea nukleáris fegyverkezése és fenyegető retorikája, valamint az Oroszországnak nyújtott háborús segítsége – közölte szerdán Kurt Campbell amerikai külügyminiszter-helyettes.

Dél-Korea, Japán és az Egyesült Államok szerdán bejelentette, hogy nyolc másik nyugati országgal együttműködve létrehoztak egy, az ENSZ Biztonságtechnikai Tanácsának helyébe lépő, Észak-Korea nukleáris rakétafejlesztési programjának megfékezését célzó szankciók ellenőrzésével megbízott testületet.

A diplomaták találkozóját egy nappal az után tartották, hogy kedden Észak-Korea felrobbantotta a kommunista államot Dél-Koreával összekötő utakat a határ menti demilitarizált övezet ellenőrzése alatt álló részén.

A két Korea közötti feszültség 2022 óta egyre csak nőtt, amikor is Kim Dzsong Un észak-koreai vezető stratégiai és partnerségi megállapodást írt alá Oroszországgal, melynek következtében az ország tovább növelhette saját fegyverarzenálját.

Oroszország március végén megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) Észak-Korea, illetve annak atom- és ballisztikusrakéta-programja elleni szankciók ellenőrzéséért felelős szakértői testület mandátumának meghosszabbítását.

Oroszország visszautasította az Egyesült Államok és szövetségesei azon vádjait, mely szerint a vétóval kívánja leplezni az ukrajnai háborúhoz Phenjantól vásárolt fegyvereket és rakétákat.

Campbell szerint vannak arra utaló jelek, hogy Észak-Korea katonai és fegyveres segítséget nyújt Oroszországnak az Ukrajnával vívott háborújához, ami szerinte „tovább fokozza Európa instabilitását”.

Az ukrán média hónap eleji beszámolója szerint hat észak-koreai katona is volt azok között, akik október 3-án Donyeck megye orosz megszállás alatt álló részén haltak meg ukrán rakétacsapásban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a részletek közlése nélkül azt, állította, hogy Észak-Korea katonákkal segíti Oroszországot a háborúban. Kurt Campbell amerikai külügyminiszter-helyettes nem erősítette meg az ukrán média állításait.

Mark Rutte: Ukrajnának az erő pozíciójából kell megkezdenie a tárgyalásokat Oroszországgal

Azt szeretnénk, hogy Volodomir Zelenszkij elnök és Ukrajna erős pozícióból kezdhessen tárgyalásokat Oroszországgal, de amíg ez a pillanat nem jön el, számíthat a folyamatos támogatásunkra, és az orosz elnök se gondolja, hogy a szövetségesek abbahagyják Ukrajna támogatását – jelentette ki csütörtökön Mark Rutte NATO-főtitkár a szövetséges védelmi miniszterek brüsszeli tanácskozását megelőző sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, az összes tagállam elkötelezett Ukrajna támogatása mellett.

Rutte üdvözölte, hogy az Egyesült Államok elnöke szerdán újabb, 425 millió dolláros katonai segélyt jelentett be Ukrajnának, és azt, hogy Ausztrália 49 harckocsival segíti az ország védelmi képességeit.

Mark Rutte NATO-főtitkár
Fotó: AFP / Forrás: Simon Wohlfahrt

Hangsúlyozta, hogy a washingtoni csúcson született megállapodás értelmében Ukrajna NATO-tagsághoz vezető útja „visszafordíthatatlan, csak az időzítés a kérdéses, de nyilvánvaló, hogy a szövetségesek minden területen dolgoznak e cél érdekében”.

Arról is beszélt, hogy lépésről lépésre történő megközelítés szükséges a NATO Oroszországhoz való hosszú távú viszonyának kialakításhoz.

Oroszországhoz való viszonyunk kialakításához hosszú vagy rövid távon, legelőször arról kell gondoskodnunk, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ne tehesse meg, amit akar Ukrajnában

 – mondta a holland politikus.

Arra is rámutatott, hogy bizonyítékok utalnak arra, hogy Fehéroroszország támogatja Oroszországot a háborús erőfeszítésekben. „Fehéroroszország egyértelműen nem az erő pozíciójából teszi ezt, és ez azt jelenti, hogy ez árt az ország függetlenségének. Nem segíti a fehérorosz népet, ha Minszk támogatja Putyint az Ukrajna elleni háborús erőfeszítésekben, ezért ennek véget kell vetni. De ez nyilvánvalóan Fehéroroszországon, a fehérorosz politikán és az embereken múlik” – tette hozzá.

Megkezdődött az uniós csúcstalálkozó, középpontjában az ukrajnai háború, a migráció és az EU gazdaságának helyzete

Megkezdődött csütörtök délután az európai uniós csúcstalálkozó Brüsszelben, az Európai Tanácsot alkotó vezetők értekezletének középpontjában az ukrajnai háború, a közel-keleti konfliktus, a migráció, az Európai Unió versenyképessége, valamint gazdasági helyzete áll.

A kétnaposra tervezett, de várhatóan csütörtökön befejeződő találkozón a tagországok állam-, illetve kormányfői mindenekelőtt meghallgatják Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki számot ad Oroszország Ukrajna elleni háborújának fejleményeiről és bemutatja "győzelmi tervét".

A tagállami vezetők eszmecserét folytatnak az ukrajnai háború helyzetéről, a fronton kialakult helyzettel kapcsolatos fejleményeket fogják megvitatni. A katonai támogatást illetően a tagállami vezetők áttekintik a légvédelmi rendszerek, lőszerek és rakéták célba juttatása terén elért eredményeket, továbbá az Európai Békekeret keretében hozott támogatási intézkedéseket. Meg fogják vitatni azt is, milyen előrelépés történt az európai bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó kamatbevételek felhasználása terén Ukrajna javára.

Annak érdekében, hogy az EU segítsen Ukrajnának felkészülni a télre, a tanácskozás résztvevői megbeszélést folytatnak arról, hogyan lehet megerősíteni Ukrajna orosz tüzérségi támadások célpontjává vált energiaágazatát és infrastruktúráját.

Josep Borrell: Ukrajna győzelmi tervét és a béketervet össze kell kapcsolni

Az ukrán elnök által bemutatott győzelmi tervet és a béketervet össze kell kapcsolni, a háború megnyeréséhez és a békéhez e két dolognak együtt kell működnie – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Brüsszelben.

Borrell, az uniós tagállamok vezetőinek tanácskozására érkezve - ahol kiemelt téma lesz Ukrajna, a migráció és a közel-keleti helyzet – hangsúlyozta: 

Oroszország egzisztenciális fenyegetés Európa számára, ezért folytatni kell Ukrajna támogatását.

Reményét fejezte ki, hogy még a hivatali idejének lejárta előtt a tagállamok megállapodásra jutnak a G7-csúcson jóváhagyott 50 milliárd dolláros, a külföldön zárolt orosz pénzeszközök kamataiból fizetett hitel folyósításához Ukrajnának.

EU Leaders Summit in Brussels
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 
Fotó: Dursun Aydemir / Forrás:  AFP

Gitanas Nauseda litván elnök érkezésekor kijelentette, hogy a jelen pillanat nem a legideálisabb az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások megkezdésére, mert Moszkva úgy érzi, hogy ő az erősebb fél.

Ha támogatnánk Ukrajnát, és sikeresebb lenne a frontvonalon, akkor talán az orosz elnök kénytelen lenne tárgyalóasztalhoz ülni. Jelenleg azonban azt hiszi, hogy ő van fölényben és sarokba szorította Ukrajnát

– hangsúlyozta.

Petteri Orpo finn miniszterelnök szerint elengedhetetlen, hogy az Európai Tanács megerősítse Ukrajnának nyújtott támogatását egy olyan pillanatban, amikor az Európai Bizottság ügyvivő üzemmódban van, az Egyesült Államokat pedig az elnökválasztás köti le.

Erős, egységes jelzést kell adnunk, hogy továbbra is támogatjuk Ukrajnát, amennyire és ameddig szükséges

– hangsúlyozta.

Több mint 50 drónnal és egy rakétával támadták az oroszok Ukrajnát

Az orosz hadsereg 56 drónnal és egy rakétával támadta meg Ukrajnát csütörtökre virradó éjjel, az ukrán légvédelem 22 drónt lelőtt, további 27 eltűnt a radarokról – közölte az ukrán légierő.

A Telegramon közzétett jelentés szerint csütörtökre virradó éjjel az orosz erők egy H-59 típusú irányított levegő-föld rakétát lőttek ki egy meg nem nevezett célpontra az oroszországi Kurszk térségéből, valamint 56 drónt indítottak az oroszországi Kurszk, Orjol, valamint Primorszko-Ahtarszk városok térségéből Ukrajna légterébe.

Az ukrán légvédelem 22 drónt lelőtt Szumi, Kijev, Poltava, Csernyihiv, Zsitomir, Mikolajiv, Cserkaszi, Odessza és Ternopil megyék fölött. Két drón Belarusz irányában elhagyta az ukrán légteret, további 27 pedig eltűnt a radarokról „az elektronikus hadviselés aktív ellenintézkedéseinek eredményeként” – áll a közleményben.

A támadás elhárításában az Ukrán Védelmi Erők légiereje, légvédelmi rakétacsapatai, mobil tűzcsoportjai és elektronikai hadviselési egységei vettek részt.

A drónok öt esetben csapást mértek a front menti területek infrastrukturális létesítményeire

– jelentette az ukrán légvédelem.

Az orosz drónok hullámokban és különböző irányokból támadták Kijevet. Az éjszaka folyamán négyszer hirdettek légiriadót a fővárosban, a veszély összesen három és fél órán át tartott

– tette közzé a Kijev Városi Katonai Közigazgatás.

Kijev Desznyanszkij kerületében kisebb károk keletkeztek egy társasházban, illetve egy óvoda épületében. Áldozatokról, sérültekről egyelőre nincs információ.

Egy egész orosz zászlóaljat semmisítettek meg az ukrán erők (videó)

Az Ukrán Védelmi Minisztérium Felderítő Főcsoportfőnöksége (GUR) különleges egységei a Harkivi régióban végrehajtott művelet során 400 hektár erdőt tisztítottak meg, és majdnem egy egész orosz zászlóaljat is megsemmisítettek – írja a Mandiner.

A hírszerzés tájékoztatása szerint a művelet október 15-én történt, amelyben részt vettek az Artan és Kraken egységek, valamint a Nemzetközi Legió és az Orosz Szabadság Legió – sorolta a Militarnij.

Az ukrán erők beszámolójukban kiemelték, hogy a GUR akciói során az ellenséges zászlóalj táborát is szinte a földdel tették egyenlővé, és

a támadás során orosz foglyokat is ejtettek.

A zászlóalj megsemmisítéséről készült felvétel alább tekinthető meg:

Titkos mellékletek vannak az ukrán győzelmi tervben

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Verhovna Radában ismertette az öt pontból álló győzelmi tervet, amiről kiderült, hogy három titkos melléklete is van, amelyeket csak a kijelölt partnerországok vezetőivel osztottak meg.

ZELENSZKIJ, Volodimir
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kormánya győzelmi tervét ismerteti az ukrán parlament rendkívüli ülésén Kijevben
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Az öt nyilvános pont: 
1. Ukrajna felvétele a NATO-ba
2. A védekezés megerősítése
3. Oroszország elrettentése
4. A gazdasági potenciál erősítése
5. Az Európában állomásozó amerikai katonai kontingensek felváltása ukrán egységekkel.

A lista 2., 3. és 4. pontja tartalmaz olyan mellékleteket, amelyeket eddig csak az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Németország vezetői ismerhettek meg.

Több mint kilencezren érkeztek Ukrajnából szerdán

Magyarország területére 2024. október 16-án az ukrán–magyar határszakaszon 4818 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4439 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 32 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt szerdán:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában