2024.08.30. 10:16
Másfél millió diák kezdi meg az új tanévet a köznevelésben és a szakképzésben
Az új nevelési évben a tanulókat és a tanárokat érintően több fontos változást vezetnek be – közölte a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Lázár János építési és közlekedési miniszter a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium megújult épületének pénteki átadásán kijelentette, hogy „mintegy félmillió olyan diák van Magyarországon, aki korszerűsített, vagy teljesen új intézményben kezdheti meg a tanévet.”
Illusztráció/Gyerekek sorakoznak a tanévnyitó előtt a Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvû Általános Iskolában Nyíregyházán 2021. szeptember 1-jén
Forrás: MTI
Fotó: Balázs Attila
Maruzsa Zoltán elmondta,
az intézmények felkészültek a hétfői tanévkezdésre, nyáron kiszállították a tankönyveket az iskolákba, lezajlottak az igazgatói értekezletek, valamint megtörtént a tankerületek és fenntartók felkészítése is.
Az államtitkár kiemelte,
a tanulókat érintő legfontosabb változás a mobiltelefonok iskolai használatának korlátozása lesz, mely intézkedéstől azt várják, hogy ösztönzőleg hat majd az intézményekben a tanulási eredményre és a diákok egymás közötti társas kapcsolatainak kialakítására.
A gyakorlatban az iskolák házirendje szabályozza majd, milyen módon gyűjtik be, hol tárolják és a tanítási nap végén hogyan adják vissza a készülékeket a diákoknak, a végrehajtás területén a kormányzat nagy mozgásteret adott az iskolák vezetőségének – hangoztatta Maruzsa Zoltán.
Hozzátette,
kivételt képez a szabályozás alól a mobiltelefonok és az okoseszközök egészségi okokból történő használata, ezt az igazgatók engedélyezhetik, a tanórákon történő, pedagógiai célú eszközhasználatról pedig az adott tanár dönthet.
Az államtitkár műsorvezetői kérdésre elmondta, a tanév másik jelentős változása a pedagógusbéreket érinti, ugyanis a kormány idén év elejétől több mint 32 százalékkal emelte az illetményeket, a folyamat jövő januártól a pedagógus átlagbérek a diplomás átlagbérek legalább nyolcvan százalékára történő emelésével folytatódik.
Előzetes számítások szerint 2025-re 1 millió 25 ezer forintos diplomás átlagbérre lehet tervezni, ez azt jelenti, hogy a pedagógus átlagbéreket is 820 ezer forint mértékre kell beállítsuk, tervezzük, ez átlagosan 21 százalékos béremeléssel lesz elérhető
– fogalmazott az államtitkár.
Megjegyezte, ennek egy részét minden pedagógus megkapja, másik részét pedig – az új pedagógus életpályáról szóló törvény figyelembevételével – az intézményvezetők és igazgatók tudják differenciáltan biztosítani.
Maruzsa Zoltán a műsorban arról beszélt, a kormányzat az idei évtől egy teljesítményértékelési rendszert vezet be, amelyben évente értékelik pedagógusok, és az iskolaigazgatók teljesítményét, ennek eredménye befolyással lesz a bérezésre is.
Az államtitkár hangsúlyozta, a béremelés elindítása óta látványosan és folyamatosan bővül a köznevelésben dolgozó szakemberek létszáma, ezzel párhuzamosan pedig emelkedett a felsőoktatásban a pedagógusképzésekre jelentkezők létszáma, ami így a második legnépszerűbb képzési területté vált.
Lázár János: félmillió diák korszerűsített, illetve új iskolában kezdi meg a tanévetMa mintegy félmillió olyan diák van Magyarországon, aki korszerűsített, vagy teljesen új intézményben kezdheti meg a tanévet – jelentette ki az építési és közlekedési miniszter a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium megújult épületének pénteki átadásán. Lázár János kiemelte: nincs olyan oktatási intézmény Magyarországon, ahol az infrastruktúra, a szellemiség vagy a szolgáltatás, illetve a képzés minősége ne újult volna meg 2010 óta. Ez a kormány kötelessége, melynek eleget tett, mert a körülmények javítása nélkül nem lehet versenyképes tudást biztosítani – mondta. Ám ehhez a kabinet mellett fontos volt és marad a szülők, a diákok és a pedagógustársadalom támogatása, együttműködése is – tette hozzá. Úgy fogalmazott: az elmúlt időszakban a pedagógusokkal, mint egy nagy családban, viták és kibékülések sora tarkította a viszonyt, ám a 32 százalékos béremelés is bizonyítja, hogy végre sikerült rendezni bértáblájukat és ennek köszönhetően idén jelentkeztek legtöbben tanár-, illetve tanítóképzésre. A pedagógus karok iránti érdeklődés messze felülmúlja az elmúlt évtizedek adatait, ami reményt ad arra, hogy a szakma megújítása új lehetőséget kínáljon minden érintettnek – húzta alá. A tárcavezető szavai szerint Cegléden a város boldogulását és jövőjének megerősítését szolgáló, több mint 3 milliárd forintból megújult intézményt mintegy 620 diák és félszáznál több pedagógus veheti birtokba. Kifejtette: Kossuth Lajos toborzóvárosában egyszerre jelent kihívást, hogy lakói a főváros vonzáskörzetében, mégis vidéken élnek. S amíg a vidéki települések egy részét a fiatalok elhagyják, a nagyvárosi léttől besokallva mások vidékre költöznek. E két folyamat között meg kell próbálni egyensúlyt teremteni, hiszen a ma embere egyszerre szeretne békében, nyugalomban, kiegyensúlyozott, konszolidált körülmények között vidéken élni, élvezve és igénybe véve ugyanakkor a közeli nagyvárosok által nyújtott szolgáltatások előnyeit. Ez a kettősség leírható a haza és haladás gondolatával is, melyben a haza a vidéket jelenti, míg a haladás összeforrott az urbanizációval és a városok fejlesztésével – fogalmazott Lázár János. Ahhoz, hogy a Cegléden születők helyben találják meg boldogulásukat, kell ok és lehetőség - mutatott rá. Utóbbit biztosítja, hogy a kormány az elmúlt 14 évben munkahelyeket teremtett, aminek köszönhetően ma Pest vármegyében, így Cegléden is 3 százalék alatti az álláskeresők aránya, azaz mindenki talál munkát, aki dolgozni akar – tájékoztatott. A maradás okát ugyanakkor jelentős mértékben az oktatás, a nevelés határozza meg, hiszen aki vidékben gondolkodik és egy vidéki várost igyekszik fejleszteni, annak olyan fiatalokra van szüksége, akik egyszerre rendelkeznek globális, versenyképes tudással és lokális, patrióta, hazafias szemlélettel – hangsúlyozta, megjegyezve: a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium feladata sem kevesebb, mint ezt a két szempontot egyszerre érvényesíteni. Az intézmény e küldetését az elmúlt évtizedekben jól teljesítette, ezért döntött a kormány 2020-ban az épület átfogó felújításáról – közölte. Az erre fordított több mint 3 milliárd forinttal együtt a kabinet hazai és uniós forrásból az elmúlt szűk másfél évtizedben több mint 6000 milliárd forintot költött az oktatás működtetésére és 1400 milliárdot annak fejlesztésére – összegzett a miniszter. |