Hivatalosan 42 ezer eltűnt személyt tartanak nyilván Ukrajnában

Lavrov: Trump elnöksége idején Moszkva és Washington a szankciók ellenére párbeszédet folytatott

Donald Trump elnöksége idején Moszkva és Washington a szankciók dacára párbeszédet folytatott – mondta Szergej Lavrov, az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnökségét ellátó Oroszország külügyminisztere szerdán New Yorkban.

– hangsúlyozta Lavrov.

Közölte, hogy

Az orosz diplomácia vezetője elmondta, hogy Oroszország hajlandó együttműködni az Egyesült Államok bármely megválasztott vezetőjével, aki kész az egyenrangú és kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédre.

Lavrov megemlítette azt is, hogy a 2022 áprilisában Isztambulban folytatott béketárgyalások sikere esetén Ukrajna megmaradt volna az 1991-es határain belül, leszámítva a Krím félszigetet és az orosz csapatok által akkor ellenőrzött területeket.

Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai rendezésnek figyelembe kell vennie az új tényeket, a többi között azt is, hogy az Oroszországi Föderációnak négy új régiója van. Úgy vélekedett, hogy a Nyugatnak fel kell hagynia Ukrajna felfegyverzésével, mert akkor lehet a konfliktust gyorsan lezárni és „megoldást keresni”. „Természetesen olyan megoldást, amely köteles figyelembe venni a harctéren kialakult tényeket. Azonban nemcsak a harctéren, hanem a közéletben is” – jegyezte meg Lavrov.

A négy régióról szólva Lavrov kijelentette, hogy azok „Oroszország részeivé váltak”. „Ez rögzítve van az alkotmányunkban és erről nincs vita” – húzta alá.

Három frontszakaszról jelentett előrenyomulást az orosz védelmi minisztérium

A hatból három frontszakaszon nyomultak előre az orosz erők az elmúlt nap folyamán Ukrajnában, miközben három ellenrohamot vertek vissza – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok, haditechnikai eszközök között említett meg egy rakétatüzérségi és tíz tábori lőszerraktárt, egy harckocsit, hét páncélozott harcjárművet – köztük egy amerikai Bradley gyalogsági harcjárművet –, egy horvát RAK-SA-12-es sorozatvetőt, két lengyel Krab, egy amerikai M109-es Paladin és egy brit Braveheart önjáró, valamint öt amerikai M777-es, egy M198-as és három brit FH-70-es vontatott tarackot, két francia HAMMER irányított légibombát, két amerikai HIMARS-rakétát, továbbá 59 légi drónt.

Az orosz statisztika szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta több mint 16600 harckocsit és páncélozott harcjárművet veszítettek. 

A moszkvai katonai tárca bejelentette, hogy a szembeálló felek az Egyesült Arab Emírségek közvetítésével szerdán 95-95 hadifoglyot cseréltek ki. A legutóbbi csere június 25-én történt, akkor 90 orosz katona tért haza.

Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön felállított Ahmat különleges alakulat parancsnoka a Pervij Kanal tévécsatornán kijelentette, hogy szerinte a „különleges hadművelet” az év végére befejeződik, és ehhez minden előfeltétel megvan. Alaudinov szerint Kijev megértette, hogy „a háborút már elvesztette”.

Megfogadta, hogy 

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Cerkovnoje község közelében egy fiatal házaspár életét vesztette, miután egy ukrán pilóta nélküli repülőszerkezet csapást mért a személyautójukra. Herszon megyében, a Dnyeper bal partján egy civil meghalt, további hat pedig megsebesült ukrán tüzérségi tűz következtében.

Kreml: Moszkvához nem érkezett nyugati reagálás a magyar békejavaslatokra

Moszkva nem kapott semmilyen reagálást a nyugati országoktól Orbán Viktor miniszterelnök ukrajnai békejavaslataira, de ismeri a nyilvános válaszokat – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.

– válaszolta Peszkov arra az újságírói kérdésre, hogy a Nyugat reagált-e Oroszországnak a magyar javaslatokra.

Arra a kérdésre, hogy volt-e Moszkvának kapcsolatfelvétele a magyar féllel Orbán Viktor békeküldetése után, az elnöki szóvivő emlékeztetett rá, hogy Szergej Lavrov orosz és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a minap New Yorkban találkozott. „Vagyis ezek a kapcsolatok folytatódnak” – tette hozzá Peszkov.

A szóvivő az ukrajnai háború menetéről szólva leszögezte, hogy a „biztonsági övezet” létrehozására irányuló művelet a harkivi régióban a sikeres befejezésig folytatódni fog. Visszautasította azt a feltételezést, amely szerint az új biztonsági intézkedések bevezetése az Ukrajna határán fekvő Belgorod megyében – 14 tüzérségi és dróncsapások sújtotta településre a helyi kormányzó korlátozta a beutazást – azt jelentené, hogy a művelet kudarcot vallott.

Kijelentette: 

Az amerikai választások témájára kitérve rámutatott, hogy az elmúlt évek során Oroszország és Vlagyimir Putyin a kampány elválaszthatatlan részévé vált az Egyesült Államokban, és mindig témaként szerepel a vitákban. Az Egyesült Államok Moszkva ellen bevezetett szankcióit illegitimnek és mindkét fél számára károsnak minősítette.

Megjegyezte, hogy Donald Trump volt amerikai elnök és mostani elnökjelölt a kormányzása idején számos korlátozást vezetett be Oroszországgal szemben, de akkor még volt párbeszéd a két ország között, ami a „pozitív elemek közé sorolható”.

Az Európai Parlament továbbra is kiáll Ukrajna határozott támogatása mellett

Az EP továbbra is támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását az ország nemzetközileg elismert határain belül. 

Az állásfoglalás azt is tartalmazza, hogy Oroszországnak jóvátételt kell fizetnie az Ukrajnában okozott pusztításért. A képviselők ugyanakkor üdvözlik a közelmúltban tett uniós erőfeszítéseket, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket az ukrajnai háborús erőfeszítések támogatására fordítsák. Emellett azt kérik, hogy az EU hozzon létre „szilárd jogi rendszert az EU által befagyasztott orosz állami tulajdonban lévő vagyoni eszközök elkobzására”.

A képviselők felszólítják az EU-t és a tagállamokat, hogy növeljék az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásukat, a szükséges ideig és bármilyen formában. Felszólítják továbbá az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot Ukrajna újjáépítéséhez nyújtott hosszú távú pénzügyi támogatásra a nemrég létrehozott, Ukrajnát támogató pénzeszköz tapasztalataira építve.

A megszavazott dokumentum elítéli Oroszország „barbár rakétatámadását” a kijevi gyermekkórház ellen. A képviselők ugyancsak elítélték Orbán Viktor magyar miniszterelnök közelmúltbeli látogatását Oroszországban, amely véleményük szerint nem képviseli az EU-t, sérti az uniós szerződéseket és a közös külpolitikát, beleértve a lojális együttműködés elvét is. Az állásfoglalásban leszögezték: „ennek a jogsértésnek Magyarországra nézve következményeket kell maga után vonnia”. „Mivel a magyar miniszterelnök úgynevezett „békemisszióját” közvetlenül követte a gyermekkórház elleni támadás, az állásfoglalás szerint ez is mutatja: Orbán Viktor állítólagos béketörekvése súlytalan” – olvasható a dokumentumban.

Ferenc Viktória: a béke érdekében Magyarország diplomáciai csatornákat nyitott

A Fidesz uniós parlamenti képviselője az Ukrajna melletti állásfoglalás elfogadásával kapcsolatos sajtótájékoztatóján elmondta: az ukrajnai háború kitörése óta az ország lakossága mérhetetlenül nagy szenvedéseket él át. A kárpátaljai magyar közösség hétköznapjai is megváltoztak, és ez talán a „legembertpróbálóbb” időszak a közösség történetében. A kárpátaljai származású képviselő elítélte a kijevi gyermekkórház elleni múlt heti orosz támadást.

Véleménye szerint a béke helyreállításával az ilyen tragédiák elkerülhetőek lennének, és ennek érdekében Magyarország diplomáciai csatornákat nyitott. „Magyarország már ezt megelőzően is számos formában segítette a szomszédos Ukrajnát humanitárius segélyszállítmányok, anyagi támogatások, és a menekültek befogadása által. Emellett a kezdetektől fogva támogatja Ukrajna Európai Unióhoz való közeledését, és ezen belül a kárpátaljai magyar közösség jogainak a helyreállítását” – mutatott rá Ferenc Viktória.

László András: az Európai Parlament baloldali többsége megrémült Orbán Viktor békemissziójától

A fideszes EP-képviselő nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a parlament baloldali többsége, az Európai Néppárttal együtt, „láthatóan teljesen megrémült attól a gondolattól”, hogy Orbán Viktor miniszterelnök békemissziót kezdeményezett, és a legnagyobb országok, legnagyobb hatalmak vezetőivel találkozott a közelmúltban.

Kiemelte: 

 – mutatott rá.

Az EP által elfogadott állásfoglalás – hívta fel a figyelmet László András – arra szólítja fel a tagállamokat, hogy kötelező jelleggel, a nemzeti GDP-vel arányosan nyújtsanak katonai segítséget Ukrajnának. A képviselő szerint ez szembemegy azzal, amiért létrejött az európai integráció évtizedekkel ezelőtt, hogy a világháború után tartósan béke legyen.

– tette hozzá. Elszomorítónak nevezte, hogy a testület büntetést követel a magyar kormány ellen, amiért megpróbálta megnyitni a diplomáciai csatornákat.

László András szerint ugyancsak elszomorító az, hogy szerdán politikai erőszak elítélésével kapcsolatos magyar vitajavaslatot elutasította az Európai Parlament.

„Meglőttek és nagyon súlyosan megsebesítettek egy európai uniós tagállam miniszterelnökét. Az Egyesült Államokban szintén a kampány során a legesélyesebb elnökjelölt, Donald Trump életére törtek. Ez nagyon súlyos támadás az európai és az amerikai demokrácia ellen” – hívta fel a figyelmet.

Mint mondta, szomorú, hogy az Európai Parlament ezeket az incidenseket nem volt hajlandó megvitatni, „mert nem lehet a demokratikus kultúra része az, hogy politikai álláspontok alapján erőszakkal lépjenek fel egyes politikusok ellen.”

„Ma az Európai Parlamentben a vitajavaslatot elutasító képviselők némaságukkal cinkosságot vállaltak a politikai erőszakkal. Ez szerintünk nem fér bele a demokráciába, és ezáltal óriási hibát vétett az Európai Parlament a demokrácia ellen” – emelte ki László András.

Holland miniszterelnök: a küzdelem az igazságért fáradhatatlanul folytatódik A Malaysia Airlines MH17-es járatszámú repülőgépének tragédiájában érintett országok küzdelme az igazságért fáradhatatlanul folytatódik - jelentette ki Dick Schoof holland miniszterelnök a hollandiai Vijfhuizenben szerdán a tragédia 10. évfordulóján. Az NL Times című, angol nyelvű holland hírporál beszámolója szerint Dick Schoof a Malaysia Airlines MH17-es járata lelövésének tízedik évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen hangsúlyozta: az igazságért folytatott küzdelem hosszú, de az áldozatok származási országainak, köztük Hollandiának van ideje, türelme és elszántsága az elkövetők felelősségre vonására. Mark Dreyfus ausztrál főügyész beszédében ígéretet tett arra, hogy a nemzetközi nyomozócsoport mindent megtesz az elszámoltathatóság biztosítására. A holland kormánytagok közül Caspar Veldkamp külügyminiszter a közösségi oldalán megosztott üzenetében „fekete napnak” nevezte a légikatasztrófát, mely – szavai szerint – „nyílt sebet” ejtett Hollandián. Az elvetők 298 ártatlan embert, köztük 196 hollandot öltek meg – emlékeztetett. Hollandia továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy igazságot szolgáltasson „az áldozatok hozzátartozóinak hatalmas veszteségéért” – tette hozzá. David van Weel igazságügyi miniszter a hivatala előtt lobogó holland zászló félárbocra eresztését rendelte el „mindazok emlékére, akik meghaltak az MH17-es lelövésekor” – tájékoztattak. A beszámoló szerint a Schiphol holland nemzetközi repülőtér közelében felállított emlékműnél tartott megemlékezésen a meghívott 1500 résztvevő között az áldozatok rokonai mellett a tragédiában érintett országok, Hollandia, Malajzia, Ausztrália, az Egyesült Királyság, Belgium és Ukrajna képviselői vettek részt, valamint jelen volt Vilmos Sándor holland király. A megemlékezésen a beszédek után tartott egy perces néma csendet követően felolvasták a lelőtt repülőgépen tartózkodó áldozatok neveit – közölték. A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat. A pilótafülke mellett felrobbant rakéta szilánkjainak ezrei fúrták át a Boeing típusú gépet, amely a levegőben darabokra tört, és lezuhant. A tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas, valamint a legénység is életét veszette. A tragédia körülményeit vizsgáló, holland vezetésű nemzetközi nyomozócsoport szerint egy Oroszországból származó, földi telepítésű, Buk típusú légvédelmi rakéta találta el a repülőgépet. 2022 decemberében az illetékes holland bíróság távollétükben életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt két orosz és egy Moszkva-barát ukrajnai szeparatistát, akik a nyomozati dokumentumok szerint szerepet játszottak a repülőgép lelövésének előkészítésében és megvalósításában.

Ukrán belügyminisztérium: hivatalosan 42 ezer eltűnt személyt tartanak nyilván Ukrajnában

A hivatalos nyilvántartásban jelenleg 42 ezer eltűnt ukrán állampolgár szerepel – közölte szerdán Dmitro Bohatyuk, az ukrán belügyminisztérium illetékes főosztályának vezetője az Ukrinform állami hírügynökséggel.

A tisztségviselő elmondta, hogy a különleges körülmények között, azaz 

„Jelenleg mintegy négyezer azonosított holttest van. Túlnyomó többségük katona volt, akiket eltűntnek nyilvánítottak, de később azonosították a holttestüket” – fejtette ki Bohatyuk. Elmondta: az eltűnt személyek után több mint 90 százalékban az országos rendőr-főkapitányság nyomoz. 

– fűzte hozzá a belügyi vezető.

Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportált arról tájékoztatta, hogy

amikor az érintettek elhagynák Ukrajnát. Ez a dokumentum lehet papír vagy elektronikus alapú. Hozzátette, hogy a határt átlépő férfiak túlnyomó többsége mostanáig rendelkezett a szükséges okmányokkal, így az új rendelkezés nem csökkentette a forgalmat. Mindössze néhány tucat olyan embernek nem engedélyezték a határátlépést, aki otthon felejtette a katonai igazolványát, vagy egyáltalán nincs is neki olyan – fűzte hozzá a szóvivő.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közösségi oldalain arról számolt be, hogy újabb 95 ukrán katona tért haza orosz fogságból. Szavai szerint a most kiszabadult foglyok az ukrán fegyveres erők, a nemzeti gárda tagjai és határőrök.

– szögezte le az államfő.

A hadifoglyok hazahozatalával foglalkozó koordinációs központ hozzáfűzte, hogy a most kiszabadított foglyok között van 13 ukrán katona, akik a mariupoli Azovsztal üzem védelmében vettek részt.

Denisz Marcsuk, az ukrán agrártanács elnökhelyettese szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Dél-Ukrajnában a gazdálkodók több tíz hektárnyi terméstől esnek el az orosz hadsereg által elkövetett gyújtogatások következtében. Szavai szerint az aratás kezdetével az orosz hadsereg szándékosan mér csapásokat szántóföldekre FPV drónokkal, hogy leégesse a termést. Közölte, hogy a harmadik éve tartó háború kezdete óta Ukrajna mezőgazdasági infrastruktúrája már több mint 50 milliárd dollár veszteséget szenvedett el.

Roman Mrocsko, a város katonai közigazgatásának vezetője arról adott hírt, hogy az orosz erők ismét ágyúzták a megyeszékhelyt, Herszon várost, aminek következtében egy 47 éves nő megsérült.

Oleh Szinyehubov, a keleti Harkiv megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy szerdára virradó éjjel az orosz hadsereg légibombákkal mért csapást a régióbeli Borva településre. Károk keletkeztek egy kávézóban, egy autómosóban, és három családi házban, de személyi sérülésről nem érkezett hír.

Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette az 563 ezret. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett 11 orosz harckocsit, 43 tüzérségi és egy légvédelmi fegyvert, valamint 31 drónt.

Ukrajna folyamatos uniós támogatásának szükségességéről szólt az új Európai Parlament első vitája

A héten megalakult új Európai Parlament képviselőinek első plenáris vitája Ukrajna folyamatos uniós támogatásáról szólt szerdán Strasbourgban.

A vitában a parlamenti frakciók vezetői szólaltak fel. Az Európai Néppárt nevében Andrzej Halicki lengyel politikus elmondta, hogy pártja Ukrajnát támogató állásfoglalási indítványt kezdeményezett, amelyet széles körben támogatott az EP legtöbb frakciója. Azt mondta, Ukrajna biztonságának megerősítése növeli az európai emberek biztonságát is. „Senkinek sincs joga hazafinak nevezni magát, ha aláássa ezt a közös erőfeszítést és korlátozza a segítséget, amelyet nyújtani igyekszünk Ukrajnának” – hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök felelősséggel tartozik a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. Véleménye szerint Putyinnal senki sem tárgyalhat, és az uniónak saját érdekéből fakadóan is kell Ukrajnát gazdaságilag, politikailag és katonailag támogatni.

Iratxe Gárcia Pérez, a szocialisták képviselőcsoportjának spanyol vezetője bírálta a magyar miniszterelnököt, amiért a békemisszió keretében Oroszországba látogatott.

„Az álpatrióták új képviselőcsoportjának leghangosabb vezetője, Orbán Viktor Putyinnal találkozott, hogy becsmérelje az Európai Uniót, és egy olyan béketervről egyeztessen vele, amely az orosz terjeszkedést támogatja” – jelentette ki.

Szerinte az „álpatrióták” értékei megegyeznek az ártatlan emberek otthonokban, kórházakban és iskolákban történő orosz bombázásával.

Hangsúlyozta, hogy az EU Ukrajnának nyújtott támogatásának azon elidegeníthetetlen elven kell alapulnia, amely elutasítja erő alkalmazását a nemzetközi kapcsolatokban. Mint mondta, évekbe is telhet, de az ukrán nép meg fogja nyerni a háborút, mert az „eszmei csatában” már győzelmet aratott.

Az állásfoglalási indítványt azonban a francia politikus problematikusnak nevezte. „Ukrajna NATO-ba való belépését indítványozó javaslat igencsak aggályos, mert az a háború eszkalációjához vezethet. Az állásfoglalás a gazdaságunk és a mezőgazdaságunk túlélését is veszélyeztetné, mert súlyosan érintené a közös agrárpolitikát” – mutatott rá.

Kiemelve, hogy az állásfoglalás elítéli Orbán Viktor oroszországi látogatásait leszögezte, „Magyarország, a transzatlanti szövetség kulcsfontosságú partnere nem vádolható azzal, hogy negatívan befolyásolja a dolgokat, amikor megpróbál tárgyalásokat kezdeményezni az orosz féllel".

Joachim Brudzinski lengyel politikus az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport részéről kijelentette: csak az ukrán győzelem vezethet Putyin vereségéhez, Ukrajna veresége orosz erőket hozna az európai határokhoz. „Oroszország nukleáris fegyvereket telepítene a határainkra, növelné erőit és felkészülne egy újabb invázióra. Ez időbe telhet, kezdődhet egy hibrid támadással vagy akár teljes körű invázióval” – figyelmeztetett. Ukrajna folyamatos támogatásának szükségességét hangsúlyozva a képviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy a háborús bűnös orosz elnöknek bíróság elé kell állnia.

Sergey Lagodinsky német politikus, a Zöldek frakciójának vezetője az ukrán néppel való közös uniós szolidaritást hangsúlyozta. „Európa a közös jövőnkért való felelősséget és a szomszédainkkal, különösen az ukránokkal való szolidaritást is jelenti” – emelte ki.

Martin Schirdewan, a Baloldal képviselőcsoportjának társelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ukrajnát támadó orosz fegyverekben nagyon gyakran nyugati elektronikai alkatrészek vannak. „A Kirgizisztánba irányuló német autóalkatrész-export négy év alatt több ezer százalékkal nőtt. Ez az export nyilvánvalóan végső soron Oroszországba irányul, megkerülve a szankciókat. Az EU pedig nem tesz semmit” – hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint azért nincsenek hatékony uniós szankciók a korrupt orosz oligarchákkal és a katonai-ipari komplexummal szemben, mert a nagyvállalatok diktálják a feltételeket, és nem akarnak pénzt veszíteni csak azért, mert Oroszország háborút folytat Ukrajna ellen.

„Hálás vagyok, hogy Orbán Viktor vállalja ezért a felelősséget. A politikai vezetés egy demokratikus társadalomban azt jelenti, hogy ki kell állni a helyes dolgokért, még akkor is, ha ellenállásba ütközünk. Nem lehet mindig a kényelmes, népszerű utat választani” – tette hozzá a német politikus.

Medvegyev: Ukrajna NATO-tagsága lényegében hadüzenetet jelentene

Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök kijelentette, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása hadüzenetet jelentene Moszkva ellen, és csak a szövetség „megfontoltsága” akadályozhatja meg, hogy a bolygó darabokra hulljon. 

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének vezetői a múlt heti csúcstalálkozójukon ígéretet tettek arra, hogy támogatják Ukrajnát a „teljes euroatlanti integráció visszafordíthatatlan útján, beleértve a NATO-tagságot is”, de nyitva hagyták, hogy a tagság mikor következhet be – jegyzi meg a Reuters.

Medvegyev, aki az orosz Biztonsági Tanács alelnöke, most azt mondta, hogy Ukrajna tagsága túlmutat Moszkva biztonságának közvetlen fenyegetésén.

– mondta szerdán közzétett nyilatkozatában. Hozzátette: – Azok az akciók, amelyeket Oroszország ellenfelei évek óta tesznek ellenünk, kiterjesztve a szövetséget, a NATO-t arra a pontra viszik, ahonnan már nincs visszatérés.

A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.

A brit légierő gépét észlelték Ukrajna felett

Ukrán dróntámadások következtében sérült meg három ember az oroszország Kurszki régiójában található Novoivanovka faluban – írja a RIA Novosztyi orosz hírügynökség Alekszej Szmirnovra, a Kurszki terület megbízott kormányzójára hivatkozva. A sérülteket kórházba szállították.

– áll a kormányzó közleményében.

Szintén a RIA Novosztyi adott hírt arról, hogy a Flightradar adatai szerint a brit légierő Grob G120TP–A Prefect T1 típusú kiképző- és berepülőgépét Ukrajna légterében, többek között Harkiv közelében észlelték – írja a Magyar Nemzet.

Ausztrália ígéretet tett Oroszország elszámoltatására az Ukrajna felett lelőtt MH17-es járat ügyében

Ausztrália megígérte szerdán, hogy számon kéri Oroszországon a Malaysia Airlines MH17-es járatának 10 évvel ezelőtti, Ukrajna feletti lelövését, amely 298 ember halálát okozta.

Az Amszterdamból a malajziai fővárosba, Kuala Lumpurba tartó Boeing 777-est 2014. július 17-én találta egy orosz gyártmányú BUK föld-levegő rakéta az oroszbarát szeparatisták által tartott ukrajnai terület felett. Minden utas és a személyzet életét vesztette, köztük 38 ausztrál is.   

Ausztrália „nem hagyja magát eltántorítani attól az elkötelezettségétől, hogy elszámoltassa Oroszországot” – mondta Penny Wong külügyminiszter a canberrai parlamentben tartott megemlékezésen az áldozatok családtagjainak és a kormány képviselőinek.

„Megerősítem közös törekvésünket az igazság kiderítésére, az igazságszolgáltatásra és az elszámoltatásra a 2014. július 17-i kegyetlenség ügyében” – mondta a külügyminiszter az eseményen, amelyen az összes elhunyt ausztrál nevét felolvasták, a családok pedig aranyszínű virágokat helyeztek el egy koszorún.   

Ausztrália és Hollandia a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezethez (ICAO) fordult Oroszországgal szemben, amely az ENSZ korlátozott hatáskörrel rendelkező szerve. Oroszország tagadja, hogy bármi köze lenne az incidenshez.   

Paul Guard, aki a szüleit vesztette el a balesetben, azt mondta, hogy az elmúlt tíz év „hosszú út” volt. „Mindig is a konfliktusnak tulajdonítottam a fő felelősséget ezért a tragédiáért. Nem hiszem, hogy bárkinek is szándékában állt volna lelőni egy utasszállító repülőgépet” – mondta az ABC ausztrál televíziónak.

Lezártak 14 határ menti orosz falut

Oroszország kénytelen volt lezárni 14 határ menti falut Belgorod régiójában a határon túli harkovi régiót ért ukrán támadások miatt. „Július 23-tól 14 olyan lakótelepre korlátozzuk a hozzáférést, ahol a működési helyzet rendkívül nehéz” – mondta Vjacseszlav Gladkov belgorodi kormányzó. Az orosz hadsereg májusban szárazföldi offenzívát indított az északkeleti Harkiv régió ellen, amelynek célja puffer vagy „egészségügyi zóna” létrehozása volt a belgorodi régió védelmére, de ehelyett Ukrajnából folyamatos lövöldözés és dróntámadások érték a katonákat.

ORFK: több mint 11 500-an érkeztek Ukrajnából kedden

Az ukrán–magyar határszakaszon 6226-an léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5443-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 46 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - áll a közleményben.

Ez történt kedden: