2024.06.13. 12:30
Kövér László: Európa legyen az európaiaké!
A magyar nemzeti politika álláspontja nem lehet más, mint hogy Európa legyen az európaiaké – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön Budapesten.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának plenáris ülésén az Országház Vadásztermében 2024. június 13-án
Forrás: MTI
Fotó: Hegedüs Róbert
Az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülésén arra szólított fel: adják vissza az európai emberek jogát arra, hogy demokratikusan eldönthessék, háborút vagy békét akarnak-e. Dönthessenek szabadon arról, hogy kit engednek be Európába és kit nem, és arról, hogy normalitásban vagy abnormalitásban akarnak-e élni.
Rámutatott: a XIX. és XX. századi politikában még bizonyos eligazító erővel bíró ideológiai címkék kora lejárt ,a XXI. század emberei számára egyre értelmezhetetlenebb az absztrakt pártpolitikai öndefiníciók sokasága. Jobboldal és baloldal, jobbközép és balközép, konzervatív vagy liberális, neokonzervatív vagy neoliberális, szociáldemokrata progresszív vagy zöld – napjainkra ezek a fogalmak egyre inkább kiürülnek, és értelmüket veszítik. Egyre inkább csak két politikai csoportképző ismérv marad: a normalitás és az abnormalitás – fejtette ki.
Kiemelte:
ma még az Európai Unió minden tagállamában kivétel nélkül társadalmi többségben vannak a normalitás hívei. Az Európai Uniónak akkor, és csak akkor, van jövője, ha a normalitás európai társadalmi többsége politikai többséget is tud szerezni
– rögzítette. Aláhúzta: ha nem, az Európai Unió – mint a modern kori európai történelem legígéretesebb demokratikus terve – diktatúrába fullad, és Európán kívüli érdekek cselédjévé válik.
A következő években a magyar nemzeti politika, és ezen belül a KMKF feladatának nevezte, hogy a normalitás nemzeti többségét őrizve és erősítve keressék a lehetséges együttműködést azokkal, akik velünk együtt nem akarják, hogy nemzeteink eltűnjenek, az Európai Unió pedig zsarnokságba vagy anarchiába süllyedjen.
„Próbáljuk meg talpra állítani az Európai Uniót! Talán sikerül” – fogalmazott. Hangsúlyozta: bárhogyan is alakul, mi, magyarok minden körülmények között maradjunk talpon.
Kövér László szerint a mai világban talpon maradni politikai értelemben azt jelenti, hogy minden körülmények között megőrizzük a magyar állam szuverenitását és a szülőföldjén élő külhoni magyar közösségek politikai cselekvőképességét. Ezen kettős célhoz ugyanazon eszköz vezet: a nemzeti érdekérvényesítő politika fenntartása az anyaországban és a külhoni magyarság körében.
Mi, magyarok, Trianon óta megtanultuk, hogy ami ma vagy holnap történik a kisebbséginek mondott külhoni magyarsággal, holnapután ugyanaz történhet a többséginek minősülő anyaországi magyarsággal is. Ez a magyar sorsközösség egzisztenciális törvénye, amit az élet számtalanszor visszaigazolt
– fogalmazott.
Kijelentette: Európának is fel kell ismernie, hogy ami ma történik az európai nemzeti kisebbségekkel, az fog történni holnap vagy holnapután az európai nemzeti többségekkel is. Ha ma a közel 50 milliós lélekszámú, európai szülőföldjén számbeli nemzeti kisebbségben élő őshonos európai emberek – akik választópolgárok és adófizetők – kevesebb jogot, jogvédelmet kapnak az Európai Uniótól, mint az ide érkező illegális migránsok, akkor holnap vagy holnapután az európai nemzeti többségek is erre a jogfosztott sorsra fognak jutni – mondta.
Hozzátette:
ha ma az európai nemzeti kisebbségeket korlátozzák vagy megfosztják a demokratikus érdekérvényesítési jogaiktól, akkor holnap vagy holnapután az európai nemzeti többségek is erre a sorsra jutnak, és végső soron pedig megfosztják őket a nemzeti államaiktól is.
Kitért arra is: az elmúlt hónapokban korábban soha nem tapasztalt hevességű médiatámadás zajlott a KMKF külhoni tagszervezetei, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a felvidéki Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Szövetség ellen, amelyek kétségbe vonták az etnikai politizálás létjogosultságát, idejétmúltnak és haszontalannak minősítették a kisebbségi magyar politikai szervezetek munkáját, és nyilvánvaló céljuk az volt, hogy a külhoni magyar választópolgárokat demoralizálják, eltántorítsák a külhoni magyar pártokra való szavazástól.
Fokozódó az aggodalom a kárpátaljai magyarságértA Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) fokozódó aggodalommal figyeli a létében és jövőjében fenyegetett kárpátaljai magyarság sorsát és támogat minden olyan lépést, ami a mielőbbi békét célozza. A testület csütörtöki budapesti plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásában a magyar nemzetrészek szolidaritásukat fejezik ki a konfliktusban legsérülékenyebbnek bizonyuló nemzeti közösségekkel, így mindenekelőtt a rendkívüli kihívásokkal szembesülő kárpátaljai magyarsággal, amely az elhúzódó háborús helyzetben elszánt küzdelmet folytat elvett jogai visszaszerzéséért, identitásukat védő intézményeiért, a közösség megmaradásáért a szülőföldön. A háború további eszkalációjának veszélyére figyelmeztetve a KMKF újólag elítéli az Ukrajnát ért katonai agressziót, egyben elutasítja az erőszak minden formáját, és támogat minden lépést, amely a vérontás megállítását, a mielőbbi békét célozza a diplomáciai fellépés előtérbe állításával – áll az MTI-hez eljuttatott dokumentumban. A KMKF minden helyzetben kiáll a szülőföldön boldogulás feltételeinek biztosításáért, amit a nemzeti identitáshoz való jog egyetemes elismerése és érvényesülése segíthet elő. A szervezet üdvözli Őszentsége Ferenc pápa erkölcsi alapú, előremutató megnyilatkozásait a szülőföldön maradáshoz való, nemzetközileg még nem kodifikált – ám mélyen gyökerezőnek és széles körűnek tekintett – jogról. A KMKF gratulál az erdélyi és délvidéki szervezetek választási sikereihez, legyen szó önkormányzati, parlamenti vagy európai parlamenti megmérettetésről, amelyek bizonyítják az etnikai politizálás szükségességét és eredményességét. A fórum köszönti az európai parlamenti választásokon mandátumot szerző, a magyar nemzetrészek szolgálatára készülő képviselőket, és szorgalmazza a magyar együttműködést Európában. Ehhez jó alapot jelentenek azok a nemzeti kisebbségek identitását védő eszközök és mechanizmusok, amelyeket az idén 75 éves Európa Tanács hozott létre és működtet, ideértve az e témában a parlamenti közgyűlésen elfogadott határozatokat és ajánlásokat is – olvasható az állásfoglalásban. A KMKF felkéri a magyar kormányt és az Országgyűlést, hogy az Európai Unió magyar elnöksége idején kiemelt figyelmet fordítson minden olyan kezdeményezés támogatására, amely az Európa Tanács kisebbségvédelmi eszközeit be kívánja építeni az uniós jogrendbe. A szervezet üdvözli az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) magyar közösségek munkacsoportjának megalakulását, amely az európai színtéren növeli az erdélyi, a felvidéki, a délvidéki, a kárpátaljai, a horvátországi és a muravidéki magyar nemzetrészek nemzetközi láthatóságát és erősíti érdekérvényesítő erejét. Bátorítja és segíti a FUEN erőfeszítéseit, hogy az európai polgári kezdeményezésekben is megjelenített kisebbségvédelmi célokhoz megnyerje az ősszel felálló új Európai Bizottság rokonszenvét és támogatását. A KMKF arra is felkéri a magyar kormányt és az Országgyűlést, hogy méltó módon emlékezzen meg a 800 évvel ezelőtt kiadott Andreanumról, erről a kiemelkedő jogtörténeti jelentőségű, területi autonómiát létrehozó és közösségi jogokat példamutatóan rögzítő, s így évszázadokon át az erdélyi szászok önazonosságát és megmaradását elősegítő okiratról, amely Európa kulturális örökségét gazdagítja. |
Az újdonság az volt, hogy ezeket zömében külhoni magyar szerkesztőségek hajtották végre, amelyekben két közös dolog van: mindannyian „függetlennek” minősítik önmagukat, és a mindannyiukat életben tartó pénzügyi köldökzsinór végén a Soros-birodalom áll – mondta. Rámutatott:
miközben magyar nyelven sajtóhadjáratot folytatnak a magyar etnikai pártok ellen, az Európai Parlamentben már készen vannak a tervezetek arra, hogy a nemzeti szinten szerveződő európai politikai pártokat miként lehet kiiktatni az uniós politikából, és helyettük miként lehet „transznacionális európai pártokat kreálni”.
A globalista világpolitikai erők céljának nevezte, hogy az európai nemzeti államok felszámolásával létrehozzák az Európai Egyesült Államokat és Európát megfosszák bármilyen – legyen akár többségi, akár kisebbségi – etnikai vagy nemzeti jellegétől, etnikai vagy nemzeti érdekérvényesítő erejétől. Megállapította: jelen állás szerint ez a globalista politikai erő európai céljai eléréséhez „szőrőstől-bőrőstől” túszul ejtette a jobb sorsra érdemes Európai Uniót, korrumpálta annak vezetőit, eszközként használja annak intézményrendszerét.
A tervezett Európai Egyesült Államok politikai értelemben Európán kívüli érdekeknek való teljes európai alávetettséget hozna a demokrácia, azaz a népakarat uralma helyett a digitális algoritmusok gazdái akaratának az uralmát jelentené. Pénzügyileg eladósítást, gazdaságilag ipartalanítást, a mezőgazdasági termelés felszámolását, kulturálisan keresztényellenességet és különféle abnormalitásokat, demográfiailag fokozatos lakosságcserét, geopolitikailag ütközőzónát, katonapolitikailag pedig - ahogy Soros György nyilvánosan megfogalmazta – európai élőerőt jelentene az Oroszország elleni háborúban – összegzett.
Bóka János: legfontosabb feladatunk a tagállami szuverenitás megóvásaNemzetstratégiai célkitűzéseink és a kisebbségvédelem szempontjából legfontosabb feladatunk az Európai Unióban is a tagállami szuverenitás és a cselekvőképes nemzetállamok megóvása – mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) plenáris ülésén. Bóka János megnyitó beszédében úgy fogalmazott: a nemzeti kisebbségek védelmének és támogatásának „nem az a járható útja, hogy európai szintű védelmi és támogatási rendszert alakítunk ki, hanem az, hogy megőrizzük a nemzetállamokat és képességüket arra, hogy fenntarthassák és megerősíthessék sajátos kapcsolatukat nemzeti közösségeikkel.”  Fotó: Hegedüs Róbert / Forrás: MTI A miniszter szerint a nemzet, mint politikai közösség és a nemzeti kisebbség az EU számára „nem létező, de legalábbis nem védendő érték”. Az unió intézményeiben nem látszik a nemzeti kisebbségek helyzetének felkarolását célzó politikai szándék, nem indult el érdemi gondolkodás az uniós szintű kisebbségvédelmi politika kialakításáról – mondta, megjegyezte: az EU Alapjogi Ügynöksége többszöri felhívásuk ellenére is kifejezetten passzív maradt a hagyományos nemzeti kisebbségek jogainak védelme terén. Bóka János szavai szerint a nemzeti kisebbségek ügyének segítése érdekében két területen, a bővítési politikában és a kulturális örökségvédelemben érdemes a magyar EU-politikának aktívnak lennie. |
