Izraeli–palesztin konfliktus

2024.03.30. 19:12

Főként a demokraták lemorzsolódásával jelentősen csökkent az amerikaiak kiállása Izrael mögött

Az izraeli–palesztin háború 176. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

A demokraták lemorzsolódásával jelentősen csökkent az amerikaiak kiállása Izrael mögött

Forrás: MTI/AP

Fotó: Jacquelyn Martin

Főként a demokraták lemorzsolódásával jelentősen csökkent az amerikaiak kiállása Izrael mögött

Az amerikaiak kevéssel több mint harmada támogatja Izrael katonai fellépését a Gázai övezetben, ami jelentős csökkenés tavaly novemberhez képest, amikor még ötven százalékuk állt Izrael mögött – derül ki a Gallup közvélemény-kutató március első felében készített felméréséből.

A friss adatok szerint azok aránya, akik egyetértenek a Hamász elleni offenzívával, öt hónap alatt 50 százalékról 36-ra csökkent. Azok száma, akik elutasítják a hadműveletet, 45 százalékról 55-re bővült, miközben csaknem 10 százaléknak nincs véleménye

 – áll az elemzésben.

Az Izrael mögötti kiállást tekintve márciusra még meghatározóbbá vált a politikai hovatartozás. A republikánus szavazóknak 64 százaléka ért egyet az izraeli katonai akcióval, ami enyhe csökkenés tavaly novemberhez képest, amikor 70 százalék támogatta a fellépést.

A demokrata szavazóknak csupán 18 százaléka fogadja el a katonai műveletet, ami pontosan fele a novemberi aránynak.

A párthoz nem tartozó függetlenek 29 százaléka sorolható az izraeli fellépéssel egyetértők táborába, miközben öt hónappal ezelőtt még csaknem felük (47 százalék) ide tartozott.

A részletes adatokból kiderül, hogy az amerikai polgárok változatlan arányban, 72 százalékban követik folyamatosan az izraeli és gázai fejleményeket – olvasható a Gallup közvélemény-kutató felmérésének összegfoglalójából.

Három ENSZ-megfigyelő és a tolmácsuk megsebesült Libanonban

Három ENSZ-megfigyelő és a libanoni tolmácsuk megsebesült járőrözés közben egy aknarobbanásban szombaton Dél-Libanonban, az izraeli határ közelében – közölte az ENSZ libanoni békefenntartó missziója (UNIFIL), amely szerint vizsgálat indult a robbanás okának felderítésére.

Az UNIFIL és a fegyvertelen technikai megfigyelő misszió tagjai (UNTSO) Dél-Libanonban állomásoznak, hogy megfigyeljék az úgynevezett kék vonal, a Libanon és Izrael közötti demarkációs vonal mentén történő ellenségeskedéseket.   

A Hezbollah libanoni fegyveres csoport és az izraeli katonák között október eleje, a gázai háború kezdete óta gyakoriak a tűzpárbajok.

Az UNIFIL közleményében hangsúlyozta, hogy „elfogadhatatlan” a békefenntartók célpontnak tekintése, és közölte, hogy a sebesülteket elszállították kezelésre.

Az izraeli hadsereg tagadta, hogy köze lenne az incidenshez.

„A jelentésekkel ellentétben az IDF nem lőtt az UNIFIl járművére Rmeis térségében ma (szombat) reggel”

– írta közleményében a hadsereg.

Nadzsib Mikati libanoni ügyvezető miniszterelnök beszélt Aroldo Lozaróval, az UNIFIL parancsnokával, és elítélte az ENSZ-személyzet elleni célzott támadást és a megsebesítésüket – közölte Mikati hivatala.

Az egyik megfigyelő norvég állampolgár, ő könnyebben sebesült meg – közölte a norvég védelmi minisztérium a Reuters brit hírügynökséggel. Az NNA hivatalos libanoni hírügynökség szerint a két másik megfigyelő chilei és ausztrál állampolgár.

A Libanon elleni izraeli tüzérségi támadások során megközelítőleg 270 Hezbollah-fegyveres és mintegy 50 polgári személy halt meg, közöttük gyermekek, orvosok és újságírók, és mind az UNIFIL-t, mind a libanoni hadsereget érték csapások.

Több száz tonna élelmiszerrel elindult egy ciprusi kikötőből a Gázának szánt második segélyszállítmány

Izraeli ellenőrök az indulás előtt átvizsgálták a szállítmány, mielőtt a Jennifer teherhajó és két vontatóhajó, az Open Arms és a Ledra Dynamic útnak indult a segéllyel – közölte Jannisz Antoniu, a ciprusi kormány szóvivője.

Az Open Arms nonprofit segélyszervezet hajója (b) indul a ciprusi Lárnaka kikötőjéből 2024. március 30-án
Fotó: Pétrosz Karadjiasz / Forrás: MTI/AP

A teherhajót kísérő egyik vontatóhajó egy segélyekkel megrakott uszályt vontat, amelynek segítségével a szállítmányt a partra juttatják, így mindhárom hajó igen lassan halad.

Ez lesz a második, Ciprusról a tengeren át indított segélyszállítmány. A ciprusi hatóságok Izraellel együttműködve létesítettek tengeri folyosót az előzetesen átvilágított hajók közvetlen érkezésének elősegítésére az ostrom alatt lévő palesztin területre.

Az első, márciusi küldetés során gumiból készült kikötőhíd segítségével juttattak el csaknem 200 tonna élelmiszert a palesztin területre, amelynek egyetlen, nagyobb hajók fogadására alkalmas kikötője sincsen, és a partmenti víz sekély.

A World Central Kitchen (WCK) nevű, amerikai székhelyű jótékonysági szervezet szervezte meg a küldetést a spanyol Open Arms jótékonysági szervezettel együttműködve, főként az Egyesült Arab Emírségek finanszírozásával és a ciprusi hatóságok támogatásával.

A lárnakai kikötő hozzávetőlegesen 400 kilométerre található Gázától. A szombaton útnak indított hajókonvoj a második, 332 tonnás segélyszállítmánnyal várhatóan 65 óra múlva érkezik célba.

A pénteki eseményekről itt olvashat: 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában