2023.07.31. 05:30
Megállapodás: Horvátország kikötőit használhatják az ukrán gabona exportjára
523. napja tart a háború. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Ukrán katonák egységük állásában, a kelet-ukrajnai Donyecki területen húzódó fronton 2023. július 14-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Oleh Petraszjuk
Elárulta a Wagner-csoport vezetője, hol folytatják tevékenységüket
A Wagner zsoldoscsoport vezetője szerint a csoport folytatja tevékenységét Afrikában és Belaruszban, de jelenleg nem toboroz új harcosokat – idézte Jevgenyij Prigozsin, a félkatonai csoport vezetőjének a Telegramon közzétett üzenetét mások mellett a BBC, brit közszolgálati csatorna.
A Belaruszban és Afrikában végzendő tevékenységekről nem árult el részleteket.
Mint folytatta: jelenleg a következő feladataink meghatározása zajlik, ám ezek egyre világosabban látszanak. Ezek egytől-egyig olyan feladatok, amelyeket Oroszország dicsőségére hajtunk végre.
A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.
Kijev és Zágráb megállapodott, hogy a horvát kikötők használhatók az ukrán gabona exportjára
Kijev és Zágráb megállapodott, hogy Horvátország dunai és adriai kikötőit használhatják az ukrán gabona exportjára - jelentette be hétfőn Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Az ukrán diplomácia vezetője a nap folyamán tárgyalt Kijevben horvát hivatali partnerével, Grlic Radmannal.
Miután Oroszország nem hosszabbította meg a júliusban lejárt gabonamegállapodás hatályát arra hivatkozva, hogy nem teljesítették a megállapodásnak az orosz mezőgazdasági termékek és a műtrágya exportjára vonatkozó részét, Ukrajna lényegében elesett a biztonságos tengeri exportútvonalaktól.
"Most a leghatékonyabb útvonalak kidolgozásán fogunk fáradozni, a legtöbbet hozzuk ki a horvát kikötők adta lehetőségekből" - hangoztatta Kuleba.
Minden segítség az exportok blokádjának feloldásához, minden megnyitott ajtó gyakorlati hozzájárulást jelent a globális élelmezés biztonságának fenntartásához
- emelte ki a külügyminiszter.
Kuleba mindazonáltal elmondta, hogy horvát kollégájával folytatott megbeszélései fő témája az Ukrajnának szánt fegyverek voltak. "Csak annyit mondhatok, hogy vannak bizonyos megállapodások, amelyeket hamarosan végrehajtunk" - tette hozzá részletek említése nélkül.
Ukrajna drónjavításról szóló megállapodást írt alá egy török hadiipari vállalattal
Ukrajna drónjavításról szóló megállapodást írt alá a Baykar Makina török hadiipari vállalattal – közölte hétfőn az ukrán védelmi minisztérium az MTI tudósítása alapján. A szerződés egy javító-karbantartó központ ukrajnai létesítésére vonatkozik.
A kiszolgáló központ létrehozása jelentős hozzájárulást jelent majd Ukrajna védelmi képességei növeléséhez, és közelebb hozza a győzelmünket
– hangsúlyozta Kosztyantin Vascsenko minisztériumi államtitkár közleményében.
Ukrajna a hazai dróngyártás fokozására törekszik „egy drónhadsereg” kialakítása céljából, amelyet bevethet az orosz erők elleni küzdelemben. Mihajlo Fedorov, „a drónhadsereg” ügyeiben illetékes ukrán miniszterelnök-helyettes a múlt héten arról számolt be, hogy
több mint 10 ezer drónkezelőt már kiképeztek, és további tízezer kiképzése van folyamatban.
Az ukrajnai konfliktus szereplői széles körben alkalmaznak pilóta nélküli repülőeszközöket felderítésre és csapásmérésre.
Menczer Tamás: a szlovák külügyminiszter hisz a fegyverszállításokban, de a harctéren csak halál van
A szlovák külügyminiszter hisz a fegyverszállításokban, és igaza is lenne, ha ennek a konfliktusnak lenne megoldása a harctéren, de nincs - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára az MTI-nek hétfőn.
A harctéren csak halál van, megoldás nincs. Éppen ezért a fegyverek helyett most már a békéről kellene dönteni
– fogalmazott Menczer Tamás, majd hozzátette:
Az igaz, hogy ezt a döntést Moszkvában is meg kell hozni. Meg Washingtonban is. Brüsszel majd követi az utóbbit.
Leszögezte: a magyar kormány álláspontja változatlan, Ukrajnába nem fegyvereket, hanem békét kell vinni.
Menczer Tamás vasárnap a Facebook-oldalán felvetette:
ha a következő négy évben nem lesz háború, miért kellene fegyverszállítmányokat finanszírozni.
Ugyanis az EU-s külügyminiszterek a legutóbbi tanácskozáson azt a javaslatot vitatták meg, amely szerint a következő négy évben évente ötmilliárd eurót kellene költeni arra, hogy az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokat finanszírozzák
– fűzte hozzá.
Miroslav Wlachovsky szlovák külügyminiszter korábban többek között azt írta a közösségi médiában:
a háború akár holnap befejeződhet. Nem az EU a probléma, hanem Oroszország az.
Később arról írt: reméli egyértelmű, ki az agresszor.
Több halottja van a Donyecket ért ukrán tüzérségi támadásnak
Három ember életét vesztette, és tizenegyen megsebesültek a kelet-ukrajnai Donyeck városát ért ukrán tüzérségi támadásban – közölte Gyenyisz Pusilin, az oroszok által beiktatott donyecki kormányzó hétfőn.
Az áldozatok közül többen egy autóbusz utasai voltak, amelyet eltalált egy lövedék.
Hétfőre virradóra Ukrajna újabb dróntámadásokat hajtott oroszországi célpontok ellen. A délnyugat-oroszországi Brjanszk megye Trubcsevszkij kerületében találat érte a rendőrkapitányságot. Az épület teteje és ablakai megrongálódtak, áldozatok nincsenek – írta Telegram-üzenetében Alekszandr Bogomaz, a megye kormányzója.
A szintén Ukrajnával szomszédos Rosztov megye Daraganovka települését is dróntámadás érte, egy ház romba dőlt, és egy autó megrongálódott, de sérültek nincsenek
– közölte Vaszilij Golubjev kormányzó.
Az orosz főváros ellen is több dróntámadás történt, a legutóbbi vasárnapra virradóra.
Kijev hivatalosan nem ismeri el, hogy köze lenne ezekhez a támadásokhoz.
Ukrán kémet foghattak el az oroszok
Az orosz állami média arról számol be, hogy a megszállt Donyeck területén büntetőeljárás indult, miután egy férfit azzal vádoltak, hogy Ukrajna számára kémkedett.
A TASZSZ hírügynökség szerint a férfit azt követően fogták el, hogy
információkat gyűjtött és továbbított a térségben tartózkodó katonákról és rendfenntartókról.
Több halottja van a Krivij Rih-i orosz rakétatámadásnak
Ketten meghaltak a dél-ukrajnai Krivij Rih belvárosát ért kettős orosz rakétatámadásban hétfőn, öt-hét ember pedig a romok alatt rekedt – közölte Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter az állami televízióban hétfőn.
Az ukrán főügyészség tájékoztatása szerint a támadásban 25 ember megsérült, köztük négy gyerek.
Egy kilencemeletes épület oldalában keletkezett lyukból füst gomolygott, miközben egy másik, négyemeletes épületet szinte a földdel tettek egyenlővé a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által közzétett videófelvétel szerint.
Az ukrán államfő az acélkohászatáról is ismert városban nőtt fel, amelynek a háború előtt több mint 600 ezer lakosa volt. Zelenszkij szerint a csapás az egyik egyetemi épületet és egy lakóházat talált el.
Ez a fajta terror sem rémít vagy tör meg bennünket. Tovább dolgozunk és megvédjük a népünket
– fogalmazott az ukrán elnök a Telegramon közzétett videójában.
Az ukrán belügyminisztérium szerint a találatot kapott kilencemeletes épület egy lakóház, a négyemeletes pedig egyetemi épület volt.
„A tűzoltók már oltják a tüzet, a katasztrófavédelem pedig átvizsgálja a romokat és a törmeléket” – fogalmazott a belügyi tárca közleménye.
Egy másik orosz rakétatámadásban a dél-ukrajnai Herszonban egy ember meghalt, másik kettő pedig megsérült hétfőn hajnalban – jelentette be Olekszandr Prokugyin Herszon megyei kormányzó a Telegrammon.
Ukrán állásokat lőttek az oroszok a herszoni hídnál
Orosz csapatok megtámadják az ukrán állásokat a herszoni Antonovszkij-híd környékén – mondta a RIA Novosztyinak az orosz védelmi minisztérium Herszon régióban illetékes képviselője.
Éjszaka a 14. hadsereg, a 18. és 49. hadsereg különleges egységei – a 61. tengerészgyalogos dandár Vihar különítménye, a 126. parti védelmi dandár, a 127. rádióhírszerző zászlóalj és a 205. különálló motoros lövészdandár sikeresen hajt végre harci küldetéseket az ellenség megsemmisítésére az Antonovszkij-híd környékén
– mondta.
A RIA Novosztyi bemutatott egy hőkamerájával készült drónfelvételt, amely az Antonovszkij-híd melletti ukrán állásokra irányuló csapás pillanatát mutatja.
Donyecki várost támadtak az oroszok
Az orosz csapatok július 30-án egy napon belül kétszer is lőtték a Donyeck megyei Kosztyantinyivka városát – közölte a donyecki regionális ügyészség, akik szerint a várost kazettás bombákkal lőtték.
Egy marhákat legeltető 13 éves fiú megsérült a repeszektől, rajta kívül egy 68 éves nő és egy 44 éves férfi sérült meg. A nap első tüzérségi támadásában egy 57 éves férfi meghalt, két másik civil pedig megsebesült.
Fotó: Arszen Dzodzajev / Forrás: MTI/EPA
Visszavert ukrán támadás
Az orosz hadsereg meghiúsította az ukrán fegyveres erők azon kísérleteit, hogy megvessék a lábukat Sztaromajorszkijban. Az ellenség veszteségeket szenved, több fegyveres fogságba esett – közölte a RIA Novosztyinak Oleg Csehov, a csoport sajtófőnöke. Azt mondta:
A Vosztok csapatcsoport egységei egy nap alatt megsemmisítettek egy Leopard harckocsit, több gyalogsági harcjárművet, M777-es és D-20-as tarackokat, valamint egy ukrán kisteherautót Precsisztovka térségében, egy aknavetős legénységet Novoszelkában, valamint egy Msta-B vontatott tarackot Storozsevojnál.
Ukrán szervezésű békecsúcs lesz Dzsiddában
Szaúd-Arábia ad otthont egy ukrán szervezésű békecsúcsnak augusztus elején, ahol a tárgyalások megkezdésének módját keresik a háborúról – jelentette az Associated Press szaúdi tisztségviselőkre hivatkozva.
Az egyik névtelenül nyilatkozó azt mondta, Oroszországot nem hívták meg a dzsiddai tárgyalásokra.
Az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak később megerősítette, hogy a tárgyalásokat Szaúd-Arábiában tartják majd. Rijád nem ismerte el a csúcstalálkozót, és nem válaszolt egy megkeresésre sem.
Putyin lát esélyt a békére
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az afrikai és kínai javaslatok alapul szolgálhatnak a béke megteremtéséhez, de az elemeket „nehéz vagy lehetetlen” megvalósítani. Erről egy sajtótájékoztatón beszélt, miután afrikai vezetőkkel találkozott Szentpéterváron.
Kampánycélokra használhatja fel az ukrajnai háborút Amerika
Az oroszok szerint akár a konfliktus súlyosbításától sem riadnának vissza – írja a Magyar Nemzet.
Ez egy nagyon veszélyes helyzet, mert az amerikaiak nem félnek a külpolitikát felhasználni a pártok közötti rivalizálásban. Ha valamelyik párt úgy érzi, hogy fokoznia kell az ukrajnai helyzetet, hogy több szavazatot szerezzen a választásokon, meg fogja tenni. Tehát tény, hogy az Egyesült Államokban zajló elnökválasztás, amely 2024-ben csúcsosodik ki, szörnyű esemény lehet. Nem tudom garantálni, hogy eszkaláció lesz, de a kockázat nyilvánvaló számomra. Az amerikaiak viselkedésének kiszámíthatatlansága fokozódni fog, és a farok ismét elkezdheti csóválni a kutyát
– idézi Koszacsevet a TASZSZ hírügynökség tudósítása.
Koszacsev szerint az egyre komolyabb nyugati fegyverek alkalmazása növeli a nukleáris fegyverek bevetésének veszélyét.
Medvegyev: Moszkva kénytelen lesz atomfegyvert bevetni
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök szerint Moszkva „kénytelen lenne” atomfegyvert bevetni, ha Kijev ellentámadása sikeres lesz, és erői „elszakítják földünk egy részét”. Medvegyev, aki jelenleg az orosz Biztonsági Tanács alelnöke, azt mondta, hogy ebben a helyzetben „egyszerűen nem lenne más lehetőség”.
Amerikától vár biztonsági garanciákat Ukrajna
Ukrajna a héten konzultációkat kezd az Egyesült Államokkal a Kijevnek nyújtott biztonsági garanciákról, amíg az ország nem lehet a NATO tagja – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kabinetfőnöke, Andrij Jermak.
A tárgyalások alapját azok az ígéretek jelentik, amelyeket a NATO litvániai csúcstalálkozóján a G7-ektől kapott a háborúban álló ország – írja a Magyar Nemzet a Reuters hírügynökségre hivatkozva. Jermak kijelentette, hogy
a garanciák konkrét, hosszú távú kötelezettségek lesznek, amelyek lehetővé teszik Ukrajna számára az orosz agresszióval szembeni ellenállást, és mindaddig érvényben maradnak, amíg az ország a NATO tagja nem lesz.
Megemlítette azt is, hogy több mint tíz további ország csatlakozott a G7-ek nyilatkozatához, és mindegyikükkel tárgyalások folynak a jövőbeli biztonsági garanciákról.
Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 7510-en léptek be Magyarországra vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 9805-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 142 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – áll a közleményben.
Csökkentett üzemmenetre áll át a kisinyovi orosz nagykövetség
Oroszország moldovai nagykövetsége bejelentette, hogy ideiglenesen leállítja a konzuli ügyekben való találkozók biztosítását. Moldovai tisztviselők szerint a helyzet összefügg az ország hatóságainak létszámcsökkentési utasításával.
Az orosz nagykövetség létszámának a jelenlegi több mint 80 fős létszámról 25 főre csökkentésére vonatkozó rendelet, amely augusztus 15-től lép hatályba, egyenlőséget teremt Moldova moszkvai nagykövetségével – közölték tisztviselők.
„Nem nyilvánítják őket persona non gratának. Egyszerűen arra kérik őket, hogy távozzanak, hogy megteremtsék a paritást” – mondta Igor Zahahrov, a külügyminisztérium sajtótitkára.
Legalább tíz ember megsérült Dnyipróban
Legalább 10 ember megsérült a Dnyipro elleni orosz rakétacsapásban – közölte a helyi kormányzó. A sebesültek között van egy 14 éves fiú is – mondta Szerhij Lisak a Telegramon, hozzátéve, hogy a fiút a „robbanáshullám” során találták el.
A keleti várost a hét elején érte támadás, amikor egy rakéta megrongálta az ukrán titkosszolgálat helyi épületét és egy lakóépületet.
Légiriadó volt Ukrajna egész területén
Vasárnap éjszaka 23 óra körül egész Ukrajnában megszólaltak a légiriadóra figyelmeztető szirénák. Az ország légiereje rakétaveszélyre figyelmeztetett. Arra kérték az embereket, menjenek az óvóhelyekre.
Károkról, áldozatokról egyelőre nem érkezett információ.
Heves harcok voltak északkeleten
Egy magas rangú ukrán tisztviselő arról számolt be, hogy az ország északkeleti részén heves harcok zajlanak, a kijevi erők pedig megtartják soraikat, és egyes területeken nyereséget is értek el.
Hanna Maliar ukrán védelmi miniszter-helyettes azt mondta, hogy az orosz erők „megpróbálnak kiűzni minket” a Moszkva által a 2022. februári inváziót követően elfoglalt, de később az ukrán csapatok által visszafoglalt északkeleti magas állásokból.
A nemzeti televíziónak elmondta, hogy az oroszok legfontosabb feladata az volt, hogy „eltereljék erőinket Bahmut területéről, ahol sikeres offenzívánk van”. „A héten vég nélkül támadtak. De csapataink ellenállnak a támadásoknak, és néha súlyos veszteségekkel visszaszorítják őket” – mondta.
Ez történt vasárnap:
Ukrán válság
- Az oroszok szerint húszezer katonával készült elfoglalni a kurszki atomerőművet az ukrán hadsereg
- Putyin az ukránok által megszállt kurszki területek visszafoglalását ígérte
- A német Baloldal párt társelnöke ellenzi a további fegyverszállításokat Ukrajnába
- Medvegyev: Amerikának komolyan kell vennie az orosz nukleáris figyelmeztetéseket
- Reagált a külügy a Zelenszkij megdöbbentő kérésére
