2024.11.05. 09:18
Az oroszok szerint húszezer katonával készült elfoglalni a kurszki atomerőművet az ukrán hadsereg
986. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Az ukrán hadsereg 24. gépesített dandárjának sajtószolgálata által készített képen ukrán katonák páncéltörő taposóaknákat telepítenek a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Csasziv Jar közelében húzódó frontvonalnál 2024. október 30-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt
Forrás: MTI/AP/Ukrán 24. gépesített dandár sajtószolgálata/Oleg Petraszjuk
Fotó: Oleg Petraszjuk
A G7-országok aggódnak észak-koreai csapatok Oroszországba vezénylése miatt
A legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7 csoport és három szövetséges ország külügyminiszterei fejezték ki mélységes aggodalmukat az észak-koreai csapatok oroszországi telepítése miatt, és közölték, hogy hamarosan közös választ adnak a kialakult a helyzetre.
Az országcsoport elnöki tisztét jelenleg ellátó Olaszország külügyminisztériumának honlapján olvasható nyilatkozatot a G7-tagok - az Egyesült Államok, Japán, Olaszország, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Kanada és az Európai Unió - mellett Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland is aláírta.
Több ezer észak-koreai katonát telepítettek Oroszországba. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) közvetlen támogatása Oroszország Ukrajna elleni háborújához - amellett, hogy Oroszország kétségbeesett erőfeszítéseit mutatja veszteségei ellensúlyozására - a válság veszélyes kiterjesztését is jelenti, ami súlyos következményekkel fog járni a békére és a biztonságra Európában és az indo-csendes-óceáni térségben
– hangsúlyozták a dokumentum aláírói.
Forrás: AFP
A miniszterek kijelentették, hogy
a leghatározottabban elítélik az Észak-Korea és Oroszország közötti katonai együttműködés elmélyülését, beleértve azt is, hogy Oroszország „jogellenesen szerez be” észak-koreai ballisztikus rakétákat. A miniszterek felszólították a KNDK-t, hogy ne nyújtson segítséget Oroszországnak támadóháborújához.
Emellett „mélyen aggasztja” az aláíró országokat az is, hogy az orosz-észak-koreai együttműködésen keresztül Phenjan birtokába kerülhetnek nukleárisfegyver-, illetve ballisztikusrakéta-technológiák. A miniszterek megerősítették elkötelezettségüket Ukrajna támogatása mellett, és kijelentették, hogy más nemzetközi partnerekkel együttműködve „összehangolt választ dolgoznak ki erre az új fejleményre”.
Ausztrália hadihajókat adományoz Ukrajnának
Ausztrália 14 hadihajót adományoz Ukrajnának, hangsúlyozva a kormány folyamatos elkötelezettségét Ukrajna támogatása mellett – közölte az ausztrál védelmi minisztérium kedden honlapján.
Az ausztrál haditengerészetnek ezek a hajói gyors és nagy manőverezésű tengeri képességeket biztosítanak Ukrajna számára
– mutatott rá a tárca. Kiemelte, hogy a 14 millió ausztrál dollárra becsült katonai támogatás megerősíti Ukrajna tengeri és part menti védelmét, amely az ukrán fegyveres erők fontos hadműveleti területe.
Oroszország teljes körű inváziójának kezdete óta Ausztrália több mint 1,3 milliárd dollár katonai, összesen pedig több mint 1,5 milliárd dollár támogatást nyújtott az ukrán kormánynak
– fűzte hozzá az ausztrál minisztérium.
Orosz tábornok: húszezer katonával készült elfoglalni a kurszki atomerőművet az ukrán hadsereg
A kurszki atomerőmű elfoglalásában a tervek szerint az ukrán hadsereg 20 ezer katonájának kellett volna részt vennie – jelentette ki Igor Kirillov altábornagy, az orosz fegyveres erők sugár-, vegyi- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka keddi sajtótájékoztatóján.
Az ukrán dokumentumokra hivatkozó tábornok szerint a műveletben 27 harckocsit, 50 páncélozott járművet, 30 tüzérségi löveget és öt amerikai HIMARS sorozatvetőt vetettek volna be. Kirillov azt mondta, hogy a nukleáris létesítmény elfoglalása a Kurszk megye ellen augusztus 6-án indított ukrán támadás egyik elsőrendű célja volt.
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Roszatom sajtószolgálata
A Kirillov által
bemutatott dokumentumok értelmében az ukrán fegyveres erők október 11-én Rövidzárlat kódnéven műveletet terveztek indítani a zaporizzsjai atomerőmű elfoglalására. A tábornok hangot adott álláspontjának, hogy Ukrajna jelenleg nem képes nukleáris fegyver, csak „piszkos bomba” előállítására.
Az orosz védelmi minisztérium keddi hadijelentése szerint egyébként az elmúlt nap folyamán a kurszki régióban több mint kétszáz, Ukrajnában pedig csaknem kétezer ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan.
Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők több mint 29 800 embert, 184 páncélost, 107 gyalogsági harcjárművet, 107 személyszállító járművet, 1082 páncélozott harcjárművet, 809 gépkocsit, 259 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek, köztük 11 amerikai gyártmányú HIMARS és hat MRLS-típusút.
Ukrán kormányzó: Oroszország rakétacsapást mért Zaporizzsjára
Oroszország rakétacsapást mért a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja városára kedden, az eddigi adatok szerint hatan vesztették életüket, és 23-an sebesültek meg a támadásban
– közölte Ivan Fedorov, a régió kormányzója a Telegramon.
A közlés szerint találat ért a megyeszékhelyen egy közelebbről nem megnevezett infrastrukturális létesítményt, amelyben tűz ütött ki.
Fotó: Szerhij Dolzsenko / Forrás: MTI/EPA
Andrij Kovalenko, az Ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) alá tartozó Dezinformáció Elleni Központ vezetője a Telegramon azt írta, hogy az orosz hadsereg az oroszországi kurszki régióba szállított észak-koreai katonákat és tiszteket különféle típusú harci drónok - köztük az orosz gyártású Lancetek - használatára képezi ki. A tisztségviselő szavai szerint az oroszok távolabbi tervei között szerepel, hogy orosz drónirányítási oktatókat küldjenek Phenjanba további észak-koreai katonák kiképzésre.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter a KBS dél-koreai közszolgálati médiumnak adott keddi nyilatkozatában közölte, hogy már történt egy kisebb ütközet az ukrán hadsereg és az Oroszország oldalán harcoló észak-koreai katonák között. A katonai hírszerzésnél hozzátették, hogy ez a kurszki területen történt.
A kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzói hivatala közölte, hogy az orosz erők kedden megtámadták Hluskivka települést a régióban, aminek következtében egy férfi és egy nő életét vesztette.
Az orosz harckocsik kilövésével okozott veszteségek legalább 9 milliárd dollárt tesznek ki
Az ukrán védelmi minisztérium közleményében arról tájékoztatott, hogy az év eleje óta az ukrán erők az orosz hadsereg 3179 harckocsiját semmisítették meg, a háború 2022-es kezdete óta pedig több mint 9200-at.
Harmincegy harckocsi van egy harckocsizászlóaljban, vagyis az idei év tíz hónapja alatt az ukrán védők 102 harckocsizászlóaljat vontak ki a harcokból
– emelte ki a tárca. A minisztérium számításai szerint a harckocsik kilövésével okozott veszteségek legalább 9 milliárd dollárt tesznek ki. Ez egy hozzávetőleges összeg, amely az ilyen típusú haditechnikai eszközök átlagos világpiaci árain alapul - magyarázták.
Hozzátették, hogy „kilencmilliárd dollár például körülbelül 16 évi költségvetése Cseljabinszk városának, ahol amúgy a legrosszabb az ökológiai helyzet az Oroszországi Föderációban”.
A belső társadalmi problémák megoldása helyett az agresszor ország vezetése továbbra is hatalmas összegeket költ el a háborújára
– jegyezte meg a minisztérium.
Az ukrán vezérkar keddi harctéri helyzetjelentése szerint az elmúlt 24 órában 230 katonai összecsapás volt a front tizenegy irányában, az ukrán erők 84 orosz támadást vertek vissza a Donyeck megyei Kurahove térségében, ahol továbbra is a legforróbb a helyzet. A kijevi katonai vezetés legfrissebb, keddi összesítése alapján az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 702 ezer főt, az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett 15 orosz harckocsit, 29 tüzérségi és két légvédelmi fegyvert, valamint 29 drónt.
Kijevben is feszült várakozás övezi az amerikai elnökválasztás eredményét
Az amerikai elnökválasztás alakulását Kijevben is aggódva figyelik, hiszen annak kimenetele kulcsfontosságú lehet a háborúban álló országnak – mutat rá az Unian ukrán hírügynökség, írja a Magyar Nemzet.
A frontvonalakon a helyzet egyre kritikusabb. Pokrovszk közelében az ukrán katonák folyamatos tüzérségi és dróntámadásoknak vannak kitéve. Vitalij Milovidov ukrán tiszt szerint olyan intenzív harcok folynak, amilyeneket még soha nem tapasztaltak, és kétséges, hogyan tudnák visszaszerezni az elvesztett pozíciókat.
Az amerikai elnökválasztás közeledtével Ukrajna számára létfontosságúvá vált Washington támogatásának fenntartása.
Donald Trump volt amerikai elnök, a Republikánus Párt elnökjelöltje azt ígéri, hogy 24 óra alatt befejezi a háborút. Ezzel szemben Zelenszkij elnök hangsúlyozta, hogy az új amerikai elnök megerősítheti vagy gyengítheti Ukrajna támogatását, utóbbi esetben pedig Ukrajna további területeket veszíthet.
Fotó: Anatolij Malcev / Forrás: MTI/EPA
Harkivban ismét többen megsebesültek az éjszakai támadásokban
Harkivban ketten megsebesültek egy bombatalálat következtében, Kijevben kilenc órán át tartott a légiriadó – közölte kedd reggel az ukrán védelem.
A Telegramon közzétett jelentés szerint Harkivot ismét bombatámadás érte. Ihor Terehov polgármester közölte, hogy az egyik bomba egy erdősávba csapódott be, azonban három közeli toronyház ablakai betörtek, és az egyik homlokzata is megrongálódott. Két nőt üvegszilánkok sebesítettek meg.
Az orosz erők éjszaka két levegő-föld rakétát indítottak Odessza megye irányába, de az ukrán légvédelem állítása szerint mindkettőt megsemmisítették. Ezenkívül 79 drónt indítottak az oroszországi Brjanszk, Kurszk és Orjol térségéből Ukrajna légterébe.
Az ukrán légvédelem 48 drón lelövéséről számolt be, a jelentés szerint további 30 célpont eltűnt a radarokról, egy drón pedig visszafordult az orosz légtérbe.
Az Ukrajinszka pravda hírportál közlése szerint Kijevben és környékén több mint kilenc órán át tartott a légiriadó. Az eddigi információk szerint a légvédelem az összes orosz drónt lelőtte, sebesültekről, károkról nem érkezett jelentés.
Ukrán védelmi miniszter: már történt kisebb ütközet észak-koreai katonákkal
Az ukrán védelmi miniszter közlése szerint már történt egy kisebb ütközet az ukrán hadsereg és az Oroszország oldalán harcoló észak-koreai katonák között az ukrajnai háborúban. Rusztem Umerov a KBS dél-koreai közszolgálati médiumnak nyilatkozott, amiről az kedden számolt be.
A miniszter azt nem árulta el, hogy mikor és holt történt az ütközet, amely leírása szerint „nem szisztematikusan, a teljes észak-koreai kontingens szintjén megszervezett” volt, de hivatalosan ez tekinthető az Ukrajna elleni orosz hadjáratban való észak-koreai részvétel kezdetének.
Az ukrán vezetés arra számít, hogy az 1500 kilométer hosszú frontvonal északkeleti, keleti és délkeleti pontjain öt észak-koreai egység egyenként körülbelül háromezer katonával fog részt venni a harcokban – mondta Umerov.
Hétfő esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta a hírszerzésére hivatkozva, hogy az ukrán erők által megszállt kurszki terület határán van már mintegy 11 ezer észak-koreai katona.
Az amerikai védelmi minisztérium értesülése szerint akár már 12 ezer észak-korteai katona is lehet Oroszországban, és közülük 10 ezer van a kurszki régióban.
Észak-Korea újabb teszteket hajtott végre ballisztikus rakétákkalÉszak-Korea újabb teszteket hajtott végre több, rövid hatótávolságú ballisztikus rakétával, amelyeket az ország nyugati feléből a Koreában Keleti-tengerként ismert Japán-tenger felé indított el – közölte kedden a dél-koreai hadsereg vezérkara. Helyi idő szerint reggel 7 óra 30 perc körül indították a rakétákat Észak-Hvanghe tartományból – tették hozzá. A japán miniszterelnöki hivatal riasztást rendelt el a rakétakísérlet miatt. Tokió adatai szerint Észak-Korea legalább hét rakétával tesztelt. Az eset kevesebb mint egy héttel azután történt, hogy Phenjan kipróbált egy állítása szerint új típusú interkontinentális ballisztikus rakétát. Az ENSZ határozatai tiltják Észak-Koreának, hogy bármilyen ballisztikus rakétát teszteljen. Az ilyen rakéták nukleáris robbanófejjel is felszerelhetők. A Koreai-félszigeten nőtt a feszültség, miután Phenjan az elmúlt két évben jóval gyakrabban hajt végre rakétakísérletet, miközben egyre fenyegetőbbé vált retorikája az Egyesült Államokkal és Dél-Koreával szemben. |
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 4838-an léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4659-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt hétfőn:
Ukrán válság
- Nukleáris háború küszöbére került egy NATO-tagállam – frissül
- Az ukránok végrehajtották az első ATACMS-csapást Oroszország belsejébe
- Oroszország súlyos rakétacsapást mért Odesszára
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
