2022.10.12. 16:15
Újabb függőségbe sodródik Európa
Kína irányába növeli a Nyugat kitettségét a megújuló energiára történő áttérés.
Illusztráció
Forrás: Shutterstock
Míg az Európai Unió és az USA vezetése az energiafüggetlenség megteremtésének zálogaként ünnepelteti a megújulókat, az ilyen befektetések zászlóshajóivá vált napelemrendszerek és elektromos akkumulátorok valójában csak növelnék a Nyugat kitettségét. Kína ugyanis nyomasztó fölénnyel uralja ezeket a piacokat a termeléstől a gyártásig, s például az akkumulátoripar terén még a nyugati érdekszférákban is növelni tudta a részesedését az utóbbi években – írja a VG.
Önellentmondó EU-s kommunikáció
Az alapvető adatokkal és a valós helyzettel az unió vezetői is tisztában vannak, hiszen maga von der Leyen beszélt arról, hogy „a globális feldolgozóipart jelenleg Kína ellenőrzi, s a ritkaföldfémek csaknem 90 százalékát és a lítium 60 százalékát Kínában dolgozzák fel”. Ráadásul az EB elnöke szerint „nem szabad, hogy még egyszer olyan függőségünk alakuljon ki, mint az olaj és a gáz esetében”. Ám a rövidtávú politikai érdekek és népszerűséget ígérő divatos trendek meglovaglása miatt mégis azt igyekszik elhitetni a lakossággal von der Leyen és sok más nyugati vezető, hogy a megújuló energiarendszerek kiépítése egyfajta gazdasági kitörési pont lehet.
Tény, hogy a nyugati világ kitettsége a meglévőnél is sokkal súlyosabb lesz, ha a fosszilis energiákról megújulókra kíván áttérni. Az e trend zászlóshajójaként láttatott napelemrendszerek kiépítése is valójában csak a függőségünket növeli – olvasható a VG-n.
A nagy ugrás
Már a 2000-es évek elején is az volt Európa víziója, hogy a klímapolitika globális élharcosaként a megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák, így a napelemek gyártásában élenjáróvá és a technológia legfőbb globális exportőrévé válik. Ám ezen a területen Kína primátusa több mint tíz éve megkérdőjelezhetetlen, s azóta csak egyre nőtt Európa lemaradása az ázsiai óriáshoz képest.
A Nyugat a kanyarban sincs
A nagytisztaságú szilíciumot gyártó infrastruktúrának már az előző évtized elején is csak körülbelül 20 százaléka összpontosult Európában, a napelempanel-gyártásnak pedig nagyjából a tizede. Mára 90-100 százalékban Kínában és csendes-óceáni térségben koncentrálódik az egész termelési lánc, a lapkagyártástól kezdve a nagytisztaságú szilícium előállításán át, a cellák és a panelek készítéséig. A komplett napelempanelek gyártásának ma 70 százaléka köthető Kínához. További jelentős gyártó Vietnám és Malajzia, ám Amerika már a közepesek közé sorolható.
A Kínán kívüli világ csak a gyártásnál jóval egyszerűbb know-how-t és infrastruktúrát, valamint kevesebb pénzt igénylő összeszerelésben képes valamelyest erősíteni a pozícióit: jelenleg 38 országában működnek ilyen összeszerelő üzemek
Az elektromos autók gyártását ugyancsak olyan kitörési pontként láttatják az EU-ban és Amerikában, amellyel a nyugati gazdaságok függetlenedhetnek a közel-keleti és orosz fosszilis energiahordozóktól. Ám ezen az úton is csak Kínának szolgáltatják ki magukat ezek az országok, amelyeknek így sokkal aggasztóbb méreteket ölt a kitettsége, mint a földgáz- és kőolajimport kapcsán meglévő dependencia.
Természetesen komoly anyagi előnyökkel járhat a Kína által kézben tartott termelési láncban részt venni, s a keleti nyitás révén hazánk is él ezzel a lehetőséggel. A CATL nevű kínai vállalat például minden idők legnagyobb, 3 ezer milliárd forintos beruházásával 9 ezer új munkahelyet hoz létre Debrecenben, ahol villanyautók számára fognak elektromos akkumulátorokat gyártani – írja a VG.
Fotós: Roman Pilipej / Forrás: MTI/EPA
A teljes beszállítói lánc is a kezükben
Ám egészen más dolog abban a hitben ringatnia magát a Nyugatnak, hogy az elektromos autók boomjával bármilyen versenyelőnyhöz jutna Kínával szemben, vagy legalábbis, hogy csökkenthetné a súlyos energiafüggőségét. Ugyanis a lítiumalapú elektromos akkumulátorok gyártásában is elképesztő Kína dominanciája, ráadásul az ázsiai óriás a nyersanyag kitermelésétől a késztermékek előállításáig uralja a gyártási és beszállítói láncot. A tavalyi évben Kína a világszerte kitermelt nyers lítiumnak – 93 ezer metrikus tonnának – nagyjából a 40 százalékát használta fel. Az országban gigagyárak százai ontják magukból az elektromos járművekbe előállított akkumulátorokat, amelyekkel a hazai piac mellett olyan autógyártó óriásvállalatokat látnak el, mint a BMW, a Volkswagen és a Tesla.
Ráadásul az évek óta meglévő nyomasztó kínai fölény tovább nő: míg 2018-ban az elektromos akkumulátorok globális piacának 60 százalékát birtokolták, 2020-ban már 72 százalékos volt a piaci részesedésük. Ez jelenleg már 80 százalék körül mozog a Bloomberg NEF becslései szerint, ami azért sem meglepő, mert a világ 10 legnagyobb elektromos akkugyártó cége mind Kínában található.
Nem egyik napról a másikra alakult ki ez a helyzet: Kína 2015-ben állította a lítiumot az ipari stratégiájának középpontjába, s a Made in 2025 program keretében mintegy 60 milliárd dollárnyi támogatással építették ki az elektromos akkuk piacát és az ehhez kapcsolódó beszállítói láncot. A leggazdagabb lítiumlelőhelyeken is koncessziókkal rendelkeznek, így például Ausztráliában, ahol a világ lítiumkészletének közel fele található, vagy a lítium háromszögnek nevezett dél-amerikai térségben – olvasható a VG cikkében.
A teljes cikket ITT olvashatja el.
