Ukrán válság

2022.10.10. 07:13

Erős robbanások rázták meg Kijevet és Ukrajna más városait (videó)

229. napja tart a háború a szomszédban.

Sebesültet látnak el Kijevben 2022. október 10-én, miután robbanások történtek az ukrán fővárosban

Forrás: MTI/AP

Fotó: Efrem Lukackij

Biden: az Egyesült Államok további légvédelmi rendszereket szállít Ukrajnának

Az Egyesült Államok további fejlett légvédelmi rendszereket szállít Ukrajnának - mondta az amerikai elnök, amikor telefonon beszélt az ukrán államfővel a hétfői orosz rakétatámadásokat követően. 

A Fehér Ház közleménye szerint Joe Biden biztosította Volodimir Zelenszkijt a további támogatásról az önvédelemhez. Az amerikai elnök megismételte, hogy elítéli az orosz rakétatámadásokat Ukrajna területén. 

Joe Biden nem sokkal a telefonhívás előtt kiadott közleményben közölte, hogy az újabb orosz támadások tovább erősítik az Egyesült Államok elkötelezettségét, hogy mindvégig kiálljon Ukrajna polgárai mellett. 

Rámutatott, hogy a támadások civileket öltek és sebesítettek meg, és nem katonai célpontokat pusztítottak el, ami az amerikai elnök szerint jól jelzi Vlagyimir Putyin törvénytelen háborújának végletes kegyetlenségét. 

Az ukrán külügyminiszter a CNN hírtelevíziónak adott interjúban hétfőn úgy fogalmazott, hogy bármit is tesz az orosz elnök, Ukrajna folytatja területeinek felszabadítását. 

Dmitrij Kuleba közölte, nem tud arról, hogy a legutóbbi orosz rakétatámadások célpontjai között szerepelt volna jelentősebb katonai létesítmény, találat szinte kizárólag az energiahálózatot  és lakóházakat ért. 

"Nem lehet kétség afelől, hogy a támadás célja a békés lakosság megfélemlítése és az volt, hogy a lehető legnagyobb mértékben nehezítse meg az emberek életét" - fogalmazott, hozzátéve, hogy miután Putyin hadserege nem tudja legyőzni az ukrán haderőt, az orosz elnök bosszúból a civilek megfélemlítéséhez folyamodik. 

Arra a kérdésre, hogy a Krímet Oroszországgal összekötő hídon elkövetett robbantásért Ukrajna a felelős-e, a külügyminiszter azt válaszolta, nem tudja, ki robbantotta fel a hidat, de nem zárná ki azt, hogy Oroszországon belüli történésről van szó, hiszen a hidat mindkét oldalon nagyon erősen őrzik. 

Dmitrij Kuleba megismételte, hogy a háború Ukrajna létéért folyik, valamint a nemzetközi jog és az arra alapozott világrend is tétje.

A varsói külügy azt tanácsolja a lengyeleknek, hogy ne utazzanak Fehéroroszországba

Tekintettel a regionális feszültség növekedésére a varsói külügyi tárca azt tanácsolta hétfőn a lengyel állampolgároknak, hogy ne utazzanak Fehéroroszországba, az ott tartózkodók pedig térjenek haza. 

A fehérorországi utazásokra vonatkozó figyelmeztetést "a feszültség fokozódásával, a térségben észlelhető háborús tevékenységgel, valamint lengyelek letartóztatásának ismétlődő eseteivel" indokolták a varsói külügyminisztérium Twitter-oldalán.

 "A helyzet súlyosbodása, a határok lezárása, valamint váratlan helyzet kialakulása esetén a kimenekítés nehézségekbe ütközhet" - áll a bejegyzésben. 

A külügyminisztérium külföldi utazási információit tartalmazó kormányzati honlapon hétfőn Fehéroroszországgal kapcsolatban azt közölték: az ott tartózkodó lengyel állampolgároknak azt tanácsolják, hogy elérhető kereskedelmi vagy magán közlekedési eszközökkel hagyják el az ország területét. 

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök hétfőn elmondta: a múlt héten Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közös orosz-fehérorosz regionális katonai alakulatot hozott létre a nyugati határon tapasztalható "feszültség" növekedése miatt. Nem pontosította az alakulat elhelyezkedését, sem nagyságát. 

Lukasenka azzal vádolta Lengyelországot, Litvániát és Ukrajnát, hogy "terrorista támadásokat és felkelés kirobbantását" tervezik Fehéroroszországban. 

A fehérorosz elnök azután szólalt meg, hogy Oroszország hétfőn rakétacsapásokat mért több ukrajnai városra. 

Lukasenka kijelentései kapcsán a PAP lengyel hírügynökség idézte Peter Stanót, az Európai Bizottság külügyi szóvivőjét, aki hétfőn arra szólította fel a minszki vezetést, hogy ne ne engedje Fehéroroszország területét Ukrajnával szembeni légicsapások és dróntámadások indítására felhasználni. 

Az orosz erők február 24-én Fehéroroszország területéről is benyomultak Ukrajna északi részébe.
 

Ukrajna körözést adott ki Dmitrij Medvegyev és más orosz politikusok ellen

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) körözést adott ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, volt orosz államfő ellen - számolt be hétfön az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán belügyminisztérium keresett személyeket tartalmazó adatbázisára hivatkozva. 

Ukrajna Medvegyevet a büntető törvénykönyv 110. cikkelye alapján az ország területi épségének megsértésével gyanúsítja, amelyet mint a hatalom képviselője követett el - derült ki az adatbázisban szereplő dokumentumból. Az említett cikkely öttől tíz évig terjedő szabadságvesztést ír elő, vagyonelkobzással vagy anélkül. Az adatbázis szerint Medvegyev március 1-jén "tűnt el". 

Az SZBU felvette a körözött személyek listájára Marija Zaharovát, az orosz külügyminisztérium szóvivőjét is ugyanezen cikkely megsértésének vádjával. 

A Readovka orosz hírportál szerint az SZBU mintegy hétszáz magas rangú orosz polgári és katonai tisztségviselő ellen adott ki körözést, köztük vannak az orosz parlament alsóháza, az állami duma képviselői, a felsőház tagjai, tovább Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke és Szergej Szurovikin tábornok, az ukrajnai háborúban részt vevő erők nemrég kinevezett új parancsnoka. 

Az Ukrajinszka Pravda szerint Medvegyev hétfőn azt mondta, hogy Oroszország újabb masszív csapásokat készít elő Ukrajna városai ellen.
 

Az ukrán hatóságok pontosították az áldozatok számát

Az eddig ismertté vált adatok szerint hatan vesztették életüket és ötvenen sebesültek meg meg az ukrán fővárosban, Kijevben a hétfői orosz rakétacsapások következtében - közölte kora délután az országos katasztrófavédelmi szolgálat. 

A közlemény szerint a mentést végzők Kijevben hat helyen dolgoztak a Dnyeper (Dnyipro) folyó jobb- és balpartján egyaránt. A főváros központjában, a Sevcsenko kerületben a reggeli órákban robbantak fel az oda kilőtt orosz lövedékek. A korábbi hírekben több mint húsz sebesültről számoltak be a hatóságok - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. 

Ihor Klimenko országos rendőrfőnök közölte, hogy a legfrissebb - még nem végleges - adatok szerint országosan 11-en haltak meg és 87-en sérültek meg, valamint 70 infrastrukturális létesítményben keletkeztek károk. Klimenko a Facebookon azt írta, hogy ez volt az eddigi legmasszívabb orosz támadás Ukrajna ellen. "Oroszország ismét megmutatta terrorista mivoltát" - tette hozzá. 

Sérült toronyház Kijevben 2022. október 10-én, miután az orosz erők rakétatámadást intéztek az ukrán főváros ellen.
Fotós: Szerhij Dolzsenko / Forrás: MTI/EPA

Korábban Marjana Reva, az ukrán országos rendőrség szóvivője egy tévéműsorban azt mondta, hogy Ukrajna-szerte legalább tízen vesztették életüket, és mintegy hatvanan sérültek meg, a támadások a fővároson kívül 14 megyére, azaz csaknem az ország felére kiterjedtek. 

Az ukrán vezérkar is pontosította adatait a helyi idő szerint délután két órai helyzetnek megfelelően. Eszerint Oroszország 84 rakétát lőtt ki és 24 pilóta nélküli repülőgépet indított ukrajnai célpontok felé. Utóbbiból 13 volt iráni gyártású Sahíd-136 típusú harci drón. A vezérkari közlemény szerint az ukrán légvédelem 56 célpontot semmisített meg, 43 robotrepülőgépet és 13 drónt, utóbbiból tíz darab "kamikaze" típusút. 

Közben Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Telegram alkalmazáson a támadás miatt arra kérte az ország lakosait, hogy lehetőség szerint délután öt és este tíz óra között korlátozzák az áramfogyasztást. Ez szerinte segíthet abban, hogy az elektromos hálózatok ne terhelődjenek túl. 

Denisz Smihal miniszterelnök szintén a Telegramon közölte, hogy több tucat rakéta találta el az energiainfrastruktúra létesítményeit 11 régióban és Kijevben. Az áramszolgáltatás szinte az egész országban akadozik, 8 megyében vannak problémák a vízellátással. A kormány az összes illetékes tárcával közösen operatív tervet indított a megrongálódott létesítmények helyreállítására. Hozzátette, hogy az előzetes információk szerint az energetikai infrastrukturális létesítmények nagy része még a nap folyamán helyreállítható, egy részük pedig várhatóan keddtől lesz üzemképes. Szumiban már helyreállt az áramszolgáltatás, Zsitomirban és Harkivban még folynak a munkálatok. 

A kormányfő közölte, hogy a fővárosban, valamint Kijev, Csernyihiv, Cserkaszi és Zsitomir megyékben az áramszolgáltatást időszakonként szüneteltetik. Ennek részletei, hogy mikor, hány órán át nem lesz áram, még nem ismertek. A kormányfő is kérte a lakosokat, hogy a következő napokban, különösen az esti órákban korlátozzák az áramfogyasztást, amíg a helyreállítások be nem fejeződnek.
 

A Vöröskereszt ideiglenesen felfüggeszti tevékenységét Ukrajnában

A Nemzetközi Vöröskereszt bejelentette, hogy a mai támadások miatt ideiglenesen felfüggeszti tevékenységét Ukrajnában. Amint a körülmények újra lehetővé teszik, folytatni fogják.

Az ukrán rendőrség szerint az ország felét megtámadták az oroszok

Az Ukrajnát ért hétfői orosz rakétatámadásoknak az eddigi adatok szerint legalább tíz halálos áldozatuk és mintegy hatvan sebesültjük lett - közölte Marjana Reva, az ukrán országos rendőrség szóvivője egy tévéműsorban.

A tisztségviselő elmondta, hogy 

a fővároson, Kijeven kívül 14 megyét, azaz csaknem az ország felét támadás érte.

 Hozzátette, hogy a helyszíneken rendőrök, törvényszéki szakértők és nyomozók dolgoznak, akik "rögzítik az Oroszországi Föderáció bűncselekményeinek következményeit".

Russian attack leaves 8 dead in Ukraine's capital Kyiv
Rendőr segít egy megsérült nőnek Kijevben az október 10-i orosz támadások után
Forrás: Anadolu Agency/AFP

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint Ukrajna egész területén több mint 5 és fél órán át tartott a légiriadó.

Az ukrán északi műveleti parancsnokság azt jelentette, hogy Oroszország, illetve Fehéroroszország felől csapatok nem nyomultak be Ukrajna területére az államhatáron keresztül.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy 

az orosz erők hétfőn nagy pontosságú rakétákat lőttek ki az ukrán városokra.

 Pontosítva a korábban közölt adatokat, tájékoztatott arról, hogy helyi idő szerint 11 óra 40 percig 83 rakétát lőttek ki, amelyek közül az ukrán légvédelem több mint 43-at semmisített meg a levegőben. Ezenfelül a légvédelem megsemmisített 12-ből kilenc iráni kamikaze drónt is. Ihnat értékelése szerint az ukrán légvédelem "meglehetősen figyelemre méltó munkát végzett".

A szóvivő kifejtette, hogy az orosz erők nagy pontosságú H-101-es és H-555-ös rakétákat használnak, amelyeket a Kaszpi-tenger térségéből, stratégiai bombázókról indítanak, ezenfelül Kalibr rakétákat, amelyeket a Fekete-tengerről lőnek ki, valamint Iszkander, Sz-300-as és Tornado típusú lövedékeket.

Ihnat szavai szerint az orosz gépek az oroszországi Asztrahán térségéből szállnak fel, a Kaszpi-tenger északi részére repülnek, és onnan indítják a rakétákat. Emlékeztetett arra, hogy a H-101-es rakéták 5500 kilométeres távolságot képesek megtenni. Ezért - mint mondta - nem az számít, hogy honnan indulnak, hanem az, hogy hogyan, milyen útvonalon. Hangsúlyozta, hogy az ukrán légvédelem minden tőle telhetőt megtesz, hogy az ellenséges légi célpontokat azonosítsa.

Denisz Smihal miniszterelnök a Facebookon közölte, hogy 

a hétfői rakétatámadások következtében nyolc megyében és a fővárosban 11 létfontosságú infrastrukturális létesítmény rongálódott meg, emiatt egyes régiókban megszakadt az áramellátás.

 Hozzátette, hogy az oroszok elsődleges célpontjai között múzeumok, oktatási intézmények voltak és egy játszótér. Véleménye szerint ezeknek a "háborús bűnösöknek" a fő célja az, hogy pánikot keltsenek a lakosság körében, áram és fűtés nélkül hagyják az ukránokat.

Dmitro Kuleba külügyminiszter a hétfői rakétacsapások hírére megszakította afrikai körútját, és sürgősen visszaindult Kijevbe. Ezt a tárcavezető a Twitteren jelentette be. Szerhij Skarlet oktatási miniszter pedig arra szólította fel a régiók közigazgatási vezetőit, hogy minden iskolában térjenek át távoktatásra a hét végéig.

Magyarország egyelőre fenntartja a kijevi nagykövetség működését

Magyarország a kiújult kijevi rakétacsapások ellenére egyelőre fenntartja ukrajnai nagykövetsége működését, a bajba került, segítségre szoruló emberek a külképviseleten tudnak jelentkezni

 - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Berlinben.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború egyre súlyosabb, egyre inkább eszkalálódik, s az elmúlt órák eseményei is jól mutatják, hogy most már mielőbb a béketeremtésre kellene fókuszálni.

Ha a béketörekvések nem veszik át az eszkalációs törekvések helyét, akkor itt nagyon nagy baj is lehet

 - tette hozzá.

Szijjártó Péter tájékoztatása szerint 

a kijevi magyar nagykövetség dolgozói arról számoltak be, hogy az épületet nem érte találat.

Elmondta, a munkatársak mind ott tartózkodnak és jól vannak, azonban az idő egy részét az óvóhelyeken kell tölteniük, ugyanis most a biztonságuk a legfontosabb szempont.

"A nagykövetség üzemel, tehát ha valaki bajba kerül, segítségre van szüksége, akkor ott tud jelentkezni" - emelte ki.

Közölte, hogy kimaradások vannak az internetszolgáltatásban, a telefonhálózat működésében és az áramellátásban is, de ennek ellenére egyelőre fenntartják a nagykövetség működését, és amikor csak lehetséges, folyamatos kapcsolatban vannak a képviselet munkatársaival.
 

Az EU online álláskereső eszközt vezet be az ukrajnai menekültek foglalkoztatása érdekében

Az Európai Bizottság új online álláskereső eszközt vezet be, amely segíteni hivatott az ukrajnai háború elől menekülő embereket, hogy sikeresen munkát találjanak az unióban - tájékozatott hétfőn a brüsszeli testület.

Az EU Talent Pool elnevezésű kísérleti projekt segítségével, a regisztrációt követően az ideiglenes védelem alatt állók feltölthetik önéletrajzukat, így szakmai profiljuk több mint négyezer munkaadó, nemzeti állami foglalkoztatási szolgálat és magán-munkaközvetítő ügynökség számára válik elérhetővé.

 

Az angol, ukrán és orosz nyelven elérhető EU Talent Pool eszközt az Európai Munkaügyi Hatóság által kezelt EURES álláskereső portálon lehet elérni.

 

Moszkva-barát vezető: elkezdünk felnőtt módra beszélni azokkal, akik nem hallottak meg bennünket

Oroszország nem válaszcsapásokat ad, hanem elkezd felnőtt módra beszélni azokkal, akik nem akarják meghallani - írta hétfőn Telegram-bekezdésben Kirill Sztremouszov, az Ukrajnától elcsatolt Herszon megye Moszkva által kinevezett közigazgatásának második embere.

Sztremouszov az Ukrajna városaira hétfő reggel mért orosz katonai csapásokat kommentálta ilyen módon.

Kiégett autóroncsok Kijevben 2022. október 10-én, miután az orosz erők rakétatámadást intéztek az ukrán főváros ellen
Fotós: Oleh Petraszjuk / Forrás: MTI/EPA

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese egy írásban adott interjúban, amelyet vasárnap éjjel tett közzé a Telegram csatornáján, azt hangsúlyozta, hogy Oroszország a Krími hídon elkövetett robbantásra csakis a "terroristák megsemmisítésével" válaszolhat.

Oroszország válasza erre a bűncselekményre csakis a terroristák közvetlen megsemmisítése lehet. Úgy, ahogyan ez világon (mindenütt) szokás. Ez az, amire Oroszország polgárai várnak 

- írta Medvegyev a Nadana Fridrihszon orosz újságírónőnek adott nyilatkozatában.

A volt államfő szerint "a bűncselekmény megrendelője és elkövetője a bukott állam, Ukrajna".

Az Oroszországot a félszigettel összekötő Krími hídon szombat reggel robbant fel egy kamion. Az incidensben, amelynek következtében két közúti hídlábköz megsemmisült, három ember életét vesztette.

A Krími híd tüzét helikopterről oltják Kercs térségében 2022. október 8-án, miután az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság állítása szerint felrobbant egy teherautó az Ukrajnától elcsatolt Krímet és Oroszországot a Fekete- és az Azovi-tenger között összekötő átkelő közúti oldalán
Forrás: MTI/AP

Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke vasárnap este arról tett jelentést Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy terrorcselekmény történt, amelyet az ukrán különleges szolgálatok készítettek elő. Putyin azt hangoztatta, hogy terrortámadást az orosz polgári infrastruktúra egy kritikus fontosságú létesítménye ellen.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap éjjel a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva 

elvetette annak lehetőségét, hogy Oroszország a nukleáris doktrínáját alkalmazza majd a Krími híd ellen elkövetett "terrorcselekmény" miatt. 

"Teljesen helytelen kérdésfelvetésnek" nevezte a nukleáris opció szóba hozását. Közölte ugyanakkor, hogy Putyin hétfőre összehívta az orosz biztonsági tanácsot.

Fehéroroszország és Oroszország közös katonai csoportot hoz létre

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő hétfőn bejelentette, hogy Fehéroroszország és Oroszország közös katonai munkacsoportot állít fel válaszul az ország nyugati határain tapasztalható "feszültség" súlyosbodására - jelentette hétfőn a Belta állami hírügynökség.

Lukasenka elmondta, hogy 

a két ország regionális katonai csoportot fog bevetni, és két nappal ezelőtt megkezdték az erők összevonását, nyilvánvalóan a Krímhez vezető hídon történt robbanást követően.

Az orosz erők február 24-én Fehéroroszország területéről is benyomultak Ukrajna északi részére, ahonnan azonban tavasszal visszavonultak, és Oroszország a kelet-ukrajnai hadműveletekre helyezte át a hangsúlyt.

Navigációs műholdat állított pályára az orosz hadsereg

Új, Glonassz-K típusú műholdat állított Föld körüli pályára az orosz hadsereg - közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az Arhangelszk megyei pleszecki katonai reptérről elindított Glonassz-K irányítását átvették az orosz űrerők German Tyitov Fő Kísérleti Űrközpontjának földi létesítményei, a műholddal a telemetriai kapcsolat stabil. Az eszközt egy Szojuz-2.1b típusú hordozórakétával indították el hétfő hajnalban és Fregat gyorsítóblokkal állították pályára.

A Glonassz-K az orosz globális navigációs műholdrendszer (Glonassz) harmadik generációs műholdja, amelyből az elsőt 2011-ben állította pályára. Az eszköz a Glonassz-M típusú műholdakat váltja fel.

Putyin: Oroszország csapást mért ukrán vezetésipontokra és infrastrukturális létesítményekre

Oroszország masszív csapást mért az ukrán katonai vezetési pontokra, ukrán kommunikációs és energetikai létesítményekre - jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az orosz biztonsági tanács hétfői ülésén.

Putyin szerint ez válasz volt az ukrán terrortámadásokra köztük a Krími hídon elkövetett robbantásra. Kilátásba helyezte, hogy Oroszország kemény választ ad, ha ezek folytatódni fognak.
 

PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz területek újonnan megválasztott kormányzóival tanácskozik videokonferencia keretében Szentpéterváron 2022. október 10-én
Fotós: Gavriil Grigorov / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Elnöki sajtószolgálat

A kijevi rezsim a tetteivel tulajdonképpen egy szintre helyezte magát a nemzetközi terrorista alakulatokkal, a leggyűlöletesebb csoportokkal. Egyszerűen lehetetlen az ilyen jellegű bűncselekményeket válasz nélkül hagyni 

- hangsúlyozta Putyin.

Zelenszkij: Oroszország az energiainfrastruktúrát vette célba

A hétfő reggeli támadásokban Oroszország elsődleges célpontja Ukrajna energiainfrastruktúrája, másodlagos célja pedig emberéletek kioltása volt

 - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Az államfő szerint a támadást szándékosan időzítették a reggeli csúcsforgalom idejére, hogy a lehető legnagyobb veszteségeket okozzák.

"Ez egy kemény reggel. Terroristákkal van dolgunk" - mondta Zelenszkij. "Pánikot és káoszt akarnak, el akarják pusztítani az energiarendszert" - mondta. 

Romokat takarítanak el az emberek Szlovjanszkban 2022. október 10-én, miután az éjjel orosz rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő várost
Fotós: Andrij Andrijenko / Forrás: MTI/AP

Az ukrán hadsereg közölte, hogy Oroszország hétfő reggel 75 rakétával támadta Ukrajna több városát. 

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy az ukrán légvédelem 41 rakétát megsemmisített. Hozzátette, hogy Oroszország harci drónokat is bevetett.

Denisz Smihal - ukrán miniszterelnök a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról számolt be, hogy nyolc régióban és a fővárosban, Kijevben 11 infrastrukturális létesítményt rongáltak meg az orosz csapások. "Most egyes területek el vannak vágva. Fel kell készülni a világítás, a vízellátás és a kommunikáció átmeneti szünetelésére".

Orosz tüzérségi támadás elől egy aluljáróban keresnek menedéket emberek a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. október 10-én 
Fotós: Francisco Seco / Forrás: MTI/AP

Kijevben a metróforgalom részben leállt, mivel az állomásokat  óvóhelyekké alakították át. Vitalij Klicsko polgármester szerint a városközpontban a gépjárműforgalom is akadozott. A nyugat-ukrajnai Lvivet (Lemberg) ért orosz csapás miatt hétfő reggel szünetelt az áram- és melegvíz-ellátás - közölte Andrij Szadovij, Lviv polgármestere a Facebookon.

Újabb robbanásokat jelentettek Kijevből és Ukrajna más városaiból, áldozatok is vannak

További robbanások voltak az ukrán fővárosban, Kijevben, és emellett az Ukrajna nyugati részén fekvő Lvivből, Ternopilból, Zsitomírből és a közép-ukrajnai Dnyipróból is robbanásokat jelentettek 

– számolt be hétfőn a Reuters brit hírügynökség szemtanúkra hivatkozva. Mindez azután történt, hogy Oroszország azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy Kijev áll annak a nagy erejű robbanásnak a hátterében, amely megrongálta az Oroszországot és a Krímet összekötő kulcsfontosságú hidat.

Sérült toronyház Kijevben 2022. október 10-én, miután robbanások rázták meg az ukrán fővárost 
Fotó: Efrem Lukackij / Forrás: MTI/AP

Az állami katasztrófavédelmi szolgálat szóvivője a Szuszpilne nevű helyi televízióban közölte, hogy 

a Kijev elleni támadásnak halálos áldozatai és sebesültjei is vannak, 

de további részleteket nem közölt az áldozatokról.

Kiégett autóroncsok mellett tűzoltók Kijevben 2022. október 10-én, miután három erős robbanás volt az ukrán fővárosban 
Fotó: Adam Schreck / Forrás: MTI/AP

Több robbanás volt a Sevcsenkivszkij kerületben, a főváros központjában 

- közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A Reuters brit hírügynökség által idézett szemtanú teljesen összetört, megfeketedett és repeszektől kilyuggatott autókat látott.

 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy halottjai és sebesültjei is vannak a hétfőn Ukrajna-szerte városokat megrázó robbanásoknak, és azzal vádolta Oroszországot, hogy megpróbálja eltörölni országát a Föld színéről.

 

"Megpróbálnak elpusztítani minket, és eltörölni minket a Föld színéről... elpusztítani a népünket... Megölik azokat az embereket, akik Dnyipróba és Kijevbe járnak dolgozni" - közölte Zelenszkij a Telegramon.

Erős robbanások rázták meg Kijevet

Három erős robbanás rázta meg hétfő reggel az ukrán főváros, Kijev központját 

– jelentette a helyszínen lévő sajtó és a város polgármestere.

Az AFP és a Reuters hírügynökség is szemtanúkra hivatkozott. 

A detonációk helyi idő szerint 8.15-kor történtek. A robbanások előtt megszólaltak a légvédelmi szirénák. A belvárosból sűrű fekete füst emelkedett az égbe.

A becsapódások tényét megerősítette Vitalij Klicsko kijevi polgármester is.

Újabb rakétatámadás érte Zaporizzsja városát az éjszaka

Az orosz erők az éjszaka folyamán újabb rakétacsapást mértek az ukrajnai Zaporizzsja városára.

Oleksandr Starukh regionális kormányzó hétfőn hajnali 3 óra körül a hivatalos Telegram-csatornáján közölte, hogy egy rakétatámadás a város központjában lerombolt egy többszintes lakóépületet.

A támadás következtében tűz ütött ki. Anatolij Kurtev városi tisztviselő szerint egy ember meghalt, öt megsebesült, a mentési munkálatok folyamatban vannak.

Húsz holttestet exhumáltak

A hatóságok exhumálták az első húsz holttestet, amelyeket rögtönzött sírokban találtak a közelmúltban felszabadult kelet-donyecki Lyman városában – közölte az ukrán nemzeti rendőrség. Egyelőre arról nem nyilatkoztak, hogy hány holttest lehet Lymanban és környékén.

Helyreállt a zaporizzsjai atomerőmű külső áramellátása

Ukrán mérnökök helyreállították az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőmű külső áramellátását – közölte az ukrán állami nukleáris vállalat, az Energoatom.

A hidegleállás alatt álló erőmű szombat hajnalban ágyúzás miatt elvesztette utolsó megmaradt vezetékét, és tartalék dízelgenerátorokat kellett használnia saját szükségleteihez, például a reaktorblokkok hűtéséhez.

Magyarország segít

Magyarország területére 2022. október 9-én az ukrán–magyar határszakaszon 5601 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5345 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 184 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Az ukrajnai háború elől 2022. október 9-én 273 ember, köztük 106 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Búvárszakértők vizsgálódnak

Az orosz búvároknak meg kell vizsgálniuk a közúti-vasúti hídon történt robbanás által okozott kár mértékét. Vasárnap délután két sávon megindult a forgalom a hídon. 

A robbanásban érintett útszakaszon kiépítették a világítást, új jelzéseket helyeztek el, helyreállították a biztonsági korlátot. 

A tehergépjárműveket szombat óta kompon szállítják. A menetrend szerinti vonatközlekedés már helyreállt.

A Krím orosz kormányzója, Szergej Akszjonov azt mondta, hogy a krími lakosok a hídon történt károk ellenére is elboldogulnak.

Krími kormányzó: bosszút kell állni

Az Oroszország és a Krím között húzódó közúti és vasúti híd egy része tönkrement szombaton egy hatalmas teherautó-robbanás után. Szergej Akszjonov, a krími orosz kormányzó a robbantásról szólva azt mondta újságíróknak: „A helyzet kellemetlen, de nem végzetes. Természetesen az események erős érzelmeket váltottak ki, és van az emberekben egy egészséges bosszúvágy.”

Hivatalosan még senki sem vállalta a felelősséget a három ember halálát okozó robbanásért.

Putyin terrorcselekménynek nevezte a hídon történt robbanást

Vlagyimir Putyin orosz elnök terrorcselekménynek nevezte a Krím–Oroszország hídon történt robbanást, és közvetlenül Ukrajnát okolta a támadásért . Az orosz elnök „ukrán titkosszolgálatokat” vádolt meg a kercsi hídnál történt robbantással, amely az oroszok által megszállt Krím és az orosz szárazföld közötti létfontosságú kapcsolat.

„Kétségkívül ez egy terrorcselekmény, amelynek célja a kritikus fontosságú polgári infrastruktúra megsemmisítése – mondta Putyin egy vasárnap este közzétett videóban. – Ezt az ukrán különleges szolgálatok találták ki, hajtották végre és rendelték meg.” Ukrajna közvetlenül nem vállalta a felelősséget a támadásért, amelyet Oroszország szerint kamionos bombával követtek el.

Az amerikai kosárcsillag még idén kiszabadulhat

Az Egyesült Államok kosárlabdasztárja, Brittney Griner és Paul Whelan volt tengerészgyalogos az év végéig kiszabadulhat az orosz börtönből – állítja Bill Richardson, az Egyesült Államok volt ENSZ-nagykövete, aki a múlt hónapban magas rangú orosz tisztségviselőkkel és Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló személyekkel tárgyalt.

Az amerikai, brit, kanadai és ír útlevéllel rendelkező Paul Whelan egykori tengerészgyalogost 2020-ban ítélték 16 év börtönre kémkedésért. A vádat tagadta.

A kétszeres olimpikon Grinert augusztusban ítélték kilenc év börtönre, miután bűnösnek vallotta magát kábítószer-birtoklás miatt. Ragaszkodott hozzá, hogy véletlenül sértette meg a törvényt, amikor hasisolajat tartalmazó vape-patronokat vitt a poggyászában.

A légvédelmét erősítené Ukrajna

Volodimir Zelenszkij elnök szerint fel kell gyorsítani Ukrajna megfelelő számú és kellő hatékonyságú légvédelmi rendszerének kiépítését. Az ország egyéb védelmi, politikai és pénzügyi támogatása mellett ez hozhatja valóban közelebb a békét.

Zelenszkij: Moszkva nem akar tárgyalni

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az éjszakai videóüzenetében azt mondta, hogy a legutóbbi Zaporizzsja elleni rakétatámadás is bizonyítja, Moszkva nem akar tárgyalni a békéről. Ha akarna, nem támadna rakétákkal civil épületeket. Zelenszkij ismét terrorista államként beszélt Oroszországról, és emlékeztetett: az állami szintű terrorizmus az egyik legszörnyűbb bűncselekmény, amely az egész nemzetközi közösséget fenyegeti.

„Ha a terror büntetlenül marad, ha hajlandóak vagyunk szemet hunyni a terror felett, akkor elveszik a szabadság és a demokrácia. Oroszország pontosan erre vágyik. Ezért van szüksége erre a terrorra – a rakétacsapásoktól a terrorista állam által kiváltott globális válságokig” – fogalmazott az ukrán elnök, aki szerint volt már arra példa a történelemben, hogy megengedték egy terrorista államnak, hogy azt tegyen, amit akart, mert a világhatalmak féltek a terrorjától. Ekkor kezdődött el a második világháború.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában