Oroszország több százezer tartalékost hív be – frissül (videó)

Cikkünk frissül!

Százakat vettek őrizetbe a mozgósítás elleni tüntetéseken

Oroszország háromtucatnyi városában 1026 embert vettek őrizetbe a részleges mozgósítás elleni tüntetéseken - közölte a szerda este a honlapján OVD-Info orosz tüntetővédelmi szervezet.

A Rigában szerkesztett orosz ellenzéki Meduza hírportál, más hírforrásokra is hivatkozva azt írta, hogy Moszkvában a mozgósításellenes tüntetők őrizetbe vétele a belvárosban, az Arbaton kezdődött. Itt a tiltakozók megpróbáltak láncot alkotni. Néhányan az "Életet a gyermekeinknek!" és a "Putyint a lövészárkokba!" jelszavakat skandálták.

A megmozdulásra a beszámolók szerint olyan nők is elmentek, akiknek, mint mondták, a fiai hadköteles korúak. A rendőrök az Arbatot lezárták, majd a tüntetők az eső eleredtével szétszéledtek.

Szentpéterváron félszáz tüntető vonul a Szent Izsák-székesegyház felé, a mozgósítás ellen tiltakozva. A csoportot rendőrök vették körül, és emberi jogi aktivisták szerint a tüntetőket gumibottal verték, és sokakat vettek őrizetbe. A megmozdulás később két menetté alakult át.

Az OVD-Info szerint Moszkvában és Szentpéterváron egyaránt legkevesebb 399 ember vettek őrizetbe.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán rendelt el mozgósítást Oroszországban. A védelmi tárca szerint az intézkedés 300 ezer tartalékost érint. Sajtójelentések szerint a környező országokba induló repülőjáratokra elfogytak a repülőjegyek.

Lemondták a Bolsoj részvételét a hamburgi balettfesztiválon

A politikai helyzet miatt nem tartanak igényt a világhírű moszkvai Nagyszínház fellépésére a jövő nyári hamburgi balettfesztiválon.

A Bolsojnak szóló meghívás visszavonását a szervező Hamburg Balett intendánsa, az amerikai John Neumeier jelentette be szerdán arra hivatkozva, hogy "tovább tart a politikai jégkorszak Oroszországgal".

A 48. Hamburgi Balettnapokon június 27-én és 28-án a Bolsoj vendégjátéka helyett az intendáns egy saját művét, a Nijinsky című balettot mutatják be az orosz Olga Szmirnova vendégszereplésével. Az intendáns szerint az orosz balerina "a hagyományokban gazdag orosz ház világra nyitott lelkét" testesíti meg, ezért hívta meg a balett női főszerepe, Romola Nijinska (Pulszky Romola) eljátszására.

Olga Szmirnova 2011-től idén tavaszig a moszkvai Nagyszínház társulatának tagja volt, Ukrajna megtámadása után azonban elhagyta az országot, és jelenleg az amszterdami Holland Nemzeti Balettnél táncol.

Az orosz erők Dnyipropetrovszk megyét lőtték

Az orosz erők szerdán kora este az Ukrajna keleti részében lévő Dnyipropetrovszk megyét lőtték, 

- közölte Valentin Reznyicsenko, a régió kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Kifejtette, hogy ismét Nyikopol város környékét érte támadás. Hozzátette, hogy mentők és rendőrök is dolgoznak a becsapódások helyszínén. A támadás részleteit vizsgálják.

Nap közben Zaporizzsja várost is orosz rakétatámadás érte. Olekszandr Sztaruh, a megye kormányzója közölte, hogy az előzetes információk szerint infrastrukturális létesítményeket és lakóövezeti házakat ért találat. Hozzátette, hogy öt lövedék csapódott be a megyeszékhely három kerületében. Az orosz támadás következtében hárman sebesültek meg, közülük egyet kellett kórházba szállítani agyrázkódással, az állapota stabil.

Ivan Fedorov, a Zaporizzsja megyei, oroszok által megszállt Melitopol polgármestere a város mihamarabbi elhagyására szólította fel a katonakorú férfiakat, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök részleges mozgósítást jelentett be.

- írta Telegram-üzenetében.

Oroszország szabadon engedett tíz külföldi foglyot szaúdi közvetítéssel

Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös közvetítése nyomán - szabadon engedett szerdán tíz külföldi hadifoglyot, akiket az ukrajnai hadművelet során fogtak el - közölte a szaúdi külügyminisztérium.

A tárca tájékoztatása szerint 

Robert Jenrick brit parlamenti képviselő a Reuters hírügynökségnek e-mailen eljuttatott közleményében arról számolt be, hogy a szakadár Donyecki Népköztársaság legfelsőbb bírósága által nyáron halálra ítélt Aiden Aslin brit állampolgár is köztük van.

Arról egyelőre nincsenek információk, hogy az elengedett hadifoglyok csoportjában van-e Shaun Pinner brit és Szaaudun Brahim marokkói állampolgár, akiket Aslinnal együtt ítéltek halálra a kelet-ukrajnai szakadárok azzal a váddal, hogy zsoldosként harcoltak ukrán fegyveres alakulatokban.

Recep Tayyip Erdogan hétfőn a PBS NewsHour című amerikai esti televíziós hírműsorban megjelent interjújában beszélt arról, hogy Ukrajna és Oroszország kétszáz hadifogoly cseréjéről állapodott meg - emlékeztetett az EFE spanyol hírügynökség. Egyelőre nem tudni, hogy a Szaúd-Arábiába érkezett foglyok ennek részét képezik-e vagy sem.

Putyin: a szuverenitás meggyengülése halálos veszély Oroszország számára

A szuverenitás meggyengülése halálos fenyegetést jelent Oroszországra nézve - jelentette ki Vlagyimir Putyin Velikij Novgorodban, az orosz államiság megszületésének 1160. évfordulója alkalmából tartott szerdai megemlékezésen.

- hangoztatta.

Az elnöki beszéd szerint Oroszország a századok során sok nemzetiséghez és sok valláshoz tartozó emberek közös és szülőhazájaként épült fel. Mint mondta, az orosz történelemben az ellenséges inváziók, a széttagoltság és a belviszályok tragédiája ellenére a sötét időszakokat mindig az újjászületés szakaszai követték.

Az államfő kijelentette, hogy senki sem rombolhatja le az olyan orosz értékeket, mint az igazsághoz és az igazságossághoz való hűség, az együttérzés és a közjóra való törekvés.

- mondta.

Putyin szerint "a sokszínű orosz civilizációhoz tartozni boldogság", de egyben felelősség és kötelesség is. "A civilizációnk különleges, a saját útját járja, és ebben egy cseppnyi önhittség és felsőbbrendűségi érzés sincs. Ez a civilizáció a miénk, ez a legfontosabb számunkra" - hangsúlyozta az államfő.

- mondta az államfő azon a napon, amelyen részleges mozgósítást rendelt el a hét hónapja tartó ukrajnai háborúban.

Kirill páriárka szerdán, a moszkvai Fogantatás kolostorában megtartott liturgiát követően azt hangoztatta, hogy az orosz ortodox egyház egysége a béke garanciája Ukrajnában és a történelmi Rusz minden területén. Kifejezte meggyőződését, hogy a kanonikus ukrán ortodox egyház papjai és hívei tovább imádkoznak a felekezeti viszályok végéért és a népek testvéri érzéseinek erősödéséért.

Az egyházfő szerint külső erők megpróbálják "átformálni" az ukrán népet, és "ellenségessé tenni Oroszországgal szemben". Mint mondta, ilyen körülmények között fontos, hogy a hívők ne engedjenek a gyűlöletnek magával a néppel szemben.

Egy amerikai és két orosz űrhajós indult a Nemzetközi Űrállomásra

Az indítást élőben közvetítette a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási hivatal. A startot nyomon követő amerikai űrkutatási hivatal (NASA) sikeres fellövésről számolt be, hozzátéve azt is, hogy a legénység jól van.

Hírügynökségek megjegyezték, hogy az amerikai Francisco Rubio és az orosz Szergej Prokopjev, illetve Dmitrij Petelin indulására árnyékot vetett a Washington és Moszkva között kialakult politikai feszültség. Ez az első közös amerikai-orosz indítás a február 24-i ukrajnai orosz hadművelet óta.

További részletek ITT olvashatók.

Aknamezőn keresztül megkísérelt ukrán ellentámadásról számolt be az orosz katonai szóvivő

Több mint kétszáz katonát és 21 járművet veszített egy nap alatt az ukrán fegyveres erők 28. gépesített dandárja Herszon megyében, miután az egyik alegység parancsnoka egy aknamezőn keresztül rendelt el ellentámadást - jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve.

A tábornok azt mondta, hogy 

Konasenkov szerint a donyecki régióban az ukrán 1. elnöki dandár 3. zászlóalja katonái közül több mint 60 meghalt vagy megsebesült, valamint a zászlóalj négy harckocsit és nyolc járművet is elvesztett egy sikertelen ellentámadási kísérletben.

Artemivszknál (Bahmutnál) a beszámoló szerint az ukrán 93. gépesített dandár 2. zászlóaljának több mint 75 katonája esett el az orosz légierő nagy pontosságú fegyvereivel mért csapást következtében, amely kilenc haditechnikai eszközt is üzemképtelenné tett.

Az orosz légierő harcászati gépei, a tüzérségi és a rakétaerők nyolc ukrán vezetésipontot, 68 tüzérségi egységet és 147 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak, megsemmisítve egyebek között 12 lőszer- és fegyverraktárt. Az orosz légvédelem lelőtt 11 drónt, köztük egy Bayraktart, 28 HIMARS-lövedéket és három amerikai HARM radarelhárító rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 295 repülőgépet, 155 helikoptert, 2018 drónt, 375 légvédelmi rakétarendszert, 5052 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 841 rakéta-sorozatvetőt, 3405 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 5743 katonai járművet veszítettek.

Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők tovább lőtték a zaporizzsjai atomerőművet és Enerhodar várost Marhanec közeléből. Mint mondta, egy nagy kaliberű lövedék robbanása következtében megsérült a vízrendszer egyik csöve az erőmű ötödik erőműblokkjának biztonsági rendszerében, emellett csapás érte az ötödik blokktól kiinduló távvezetéket is.

A szóvivő azt mondta, hogy az ukrán ágyútüzet elfojtották,

A létesítmény körül kialakult helyzetet szerdán New Yorkban vitatta meg Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója.

NATO-főtitkár: Putyin mozgósítási lépése elmélyíti a konfliktust

Vlagyimir Putyin orosz elnök döntése több ezer újabb katona mozgósításáról tovább fogja szélesíteni az ukrajnai konfliktust, atomfegyverek bevetésével fenyegetőzni pedig veszélyes és meggondolatlan retorika - jelentette ki a NATO-főtitkár szerdán New Yorkban.

Jens Stoltenberg a Reuters hírügynökségnek adott interjúban elmondta, hogy az orosz mozgósítás - amelyre a második világháború óta nem volt példa - nem meglepetés, de tovább fogja élezni az Ukrajna február 24-i orosz lerohanásával kezdődött konfliktust.

Putyin szerdán bejelentette, hogy 300 ezer tartalékost mozgósítanak az ukrajnai háborúba, és támogatja a szakadár ukrajnai területek elszakadásáról tartandó szavazásokat. Arra is figyelmeztette a Nyugatot, hogy atomfegyvereket is kész bevetni "Oroszország védelmében".

 - mondta Stoltenberg.

Hangsúlyozta, hogy a NATO "nem fog hasonló meggondolatlan és veszélyes nukleáris retorikába bocsátkozni, mint Putyin elnök", miután a 30 tagú védelmi szövetség nem akar konfrontációt Oroszországgal, csak megpróbálja megvédeni Ukrajnát és megakadályozni a konfliktus eszkalálódását.

Az ENSZ-alapokmány elveinek megsértésével vádolta meg Biden Oroszországot ukrajnai háborúja miatt

Az ENSZ alapokmányában rögzített elvek "szégyentelen megsértésével" vádolta meg Oroszországot szerdán az ENSZ-közgyűlésben Joe Biden amerikai elnök.

A közgyűlés 77. ülésszakának általános vitájában felszólalva az amerikai elnök kijelentette: "ez a háború egész egyszerűen lerombolja Ukrajnának a létezéshez való jogát". Egyben bírálta, hogy 

Biden megerősítette, hogy Ukrajna mellett állnak az orosz agresszióval szemben.

Az amerikai elnök beszédében támogatta a Biztonsági Tanács megreformálását, az állandó és nem állandó tagok számának növelését. Hozzátette: a testületnek tartózkodnia kellene a vétó használatától.

Észtország megtiltja a visszatérést azoknak az oroszoknak, akik Ukrajnában harcoltak

Nem térhetnek vissza Észtországba azok az ottani állandó lakhellyel rendelkező orosz állampolgárok, akik az orosz oldalon részt vettek az ukrajnai harcokban - közölte Veiko Kommusaar észt belügyminiszter-helyettes szerdán a tárca sajtószolgálata szerint.

Kommusaar szerint az észt hatóságok semmilyen korlátozást nem vezettek be az orosz állampolgárok Észtországból történő kiutazására vonatkozóan, 

Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én rendeletet írt alá a részleges mozgósításról. Szergej Sojgu védelmi miniszter szerint a mozgósítás során 300 ezer tartalékost hívnak be, akik kiképzésen vesznek részt, mielőtt a "különleges hadműveleti övezetbe" küldik őket. Sojgu hangsúlyozta, hogy a mozgósítás elsődleges célja a háború során elfoglalt területek feletti ellenőrzés.

Kreml: a „különleges hadművelet” státusa nem változott

Az oroszországi részleges mozgósítás bejelentését követően nem született döntés az Ukrajna elleni "különleges hadművelet" státusának megváltoztatásáról és a hadiállapot bevezetéséről - jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő újságíróknak szerdán Moszkvában.

 - mondta a vonatkozó kérdésre válaszolva Peszkov.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán elrendelte a részleges mozgósítást Oroszországban. Egyebek között elmondta, hogy a "különleges hadművelet" övezetében az érintkezési vonal hossza meghaladja az ezer kilométert, továbbá az orosz és szakadár szövetséges erők "nemcsak neonáci formációkkal, hanem valójában a kollektív Nyugat teljes katonai gépezetével" állnak szemben, ami szerinte Oroszország létét fenyegeti.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter közölte, hogy a mozgósítás során 300 ezer tartalékost hívnak be.

Zelenszkij: nincs újdonság Putyin mozgósításról szóló bejelentésében

Nem tartalmaz újdonságot Vlagyimir Putyin szerdai bejelentése a részleges mozgósításról, az orosz elnök az utóbbi hetekben már végrehajtotta a műveletet, amely csupán azt jelzi, hogy problémákba ütközik az Ukrajna ellen harcoló alakulatok összeállítása - mondta Volodimir Zelenszkij, az orosz támadás ellen védekező ország államfője a Bild című német lapnak. 

Az ukrán elnök röviddel Vlagyimir Putyin részleges mozgósításról szóló televíziós beszéde után kijevi hivatalában a Bildnek adott interjújában elmondta, hogy a felvétel nem tartozik a "kedvenc videói" közé, és nem is talál benne új információt. 

Mint mondta, az ukrán hírszerző szolgálatok és Ukrajna szövetségesei már megállapították, hogy Oroszországban részleges mozgósítást hajtanak végre. 

Moszkva kadétokat - katonai iskolában tanuló diákokat - vet be Ukrajnában, "srácokat, akik nem tudtak harcolni", és el is esnek. Ezek a fiatal emberek még a képzésüket sem tudták befejezni, "hozzánk jönnek és meghalnak" - mondta Volodimir Zelenszkij. 

Hozzátette: Vlagyimir Putyinnak "gondjai vannak" a támadáshoz szükséges alakulatok, a tisztek és egyéb katonai személyzet kiállításával, és "látja, hogy egységei egyszerűen megfutamodnak". 

Az orosz elnöknek milliós sereg kell, mert látja, hogy az Ukrajnába vezényelt katonák "nagy része" elmenekül - fogalmazott, kiemelve: Vlagyimir Putyin "vérbe akarja fojtani Ukrajnát, de a saját katonáinak vérébe is". 

Aláhúzta, hogy nem tervezi az orosz megszállás alatt lévő területek visszafoglalásának leállítását. Éppen ellenkezőleg, "a terveknek megfelelően, lépésről lépésre haladunk előre" - mondta az ukrán elnök, hozzátéve: biztos abban, hogy az ukrán erők az ország teljes területét felszabadítják. 

Az orosz megszállás alatt lévő területek Oroszországhoz csatolásáról tervezett úgynevezett népszavazásokról azt mondta, hogy ezek "látszat-népszavazások", amelyeket a nemzetközi közösség tagjainak 90 százaléka nem ismer majd el. 

Vlagyimir Putyin televíziós beszédéről azt is elmondta: nem számít arra, hogy az orosz elnök atomfegyvert vet be az Ukrajna elleni háborúban, de nem is tudja kizárni ezt a lehetőséget. 

Mint mondta, nem hinné, hogy "a világ megengedné neki, hogy használja ezeket a fegyvereket", de mivel "nem lehet belelátni ennek az embernek a fejébe", vannak "kockázatok". 

Az azonban biztos, hogy nem lehet engedni az ilyen fenyegetésnek, hiszen "Putyin holnap azt mondhatja, hogy Ukrajna mellett Lengyelország egy részét is akarjuk, különben atomfegyvereket fogunk bevetni". Ezért "nem köthetünk ilyen kompromisszumokat" - jelentette ki Volodimir Zelenszkij a Bild hírportálján bemutatott videóinterjúban.

Kínai magas készültség

A Kínai Népi Felszabadító Hadseregnek "a valódi harcra való felkészülésre kell összpontosítania" - mondta Hszi Csin-ping kínai elnök és az ország Központi Katonai Bizottságának vezetője -közölte a RIA Novosztyi.

A Kínai Központi Televízió szerint az államfő ilyen utasítást küldött a Pekingben tartott honvédelmi és katonai reformról szóló szeminárium résztvevőinek . Az eseményen a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Hivatalának tagjai vettek részt.

A tartalékosoknak nyújtott kölcsönökre vonatkozó szünet

A The Independent arról ír, hogy orosz központi bank a mai napon azt ajánlotta, hogy a bankok adjanak fizetési szünetet a hitelekre a Vlagyimir Putyin elnök részleges mozgósításról szóló rendelete alapján behívott tartalékosoknak.

Uniós szóvivő: Vlagyimir Putyin lépései a kétségbeesését mutatják

Vlagyimir Putyin orosz elnök lépései, a részleges mozgósítás, valamint a megszállt ukrán területek annektálására irányuló népszavazási kezdeményezések mind azt mutatják, hogy kétségbeesett az orosz katonai kudarcok miatt - jelentette ki Peter Stano európai uniós külügyi szóvivő az Európai Bizottság szerdai sajtótájékoztatóján. 

Stano szerint azok a lépések, amelyeket az orosz államfő szerdán jelentett be, újabb bizonyítékai annak, hogy Putyint nem a béke érdekli, hanem az, hogy tovább fokozza a háborút. 

A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz elnök "nagyon veszélyes nukleáris hazárdjátékot játszik", ezért a nemzetközi közösségnek nyomást kell gyakorolnia rá, hogy "hagyjon fel felelőtlen viselkedésével". "Elfogadhatatlan hogy Putyin a nukleáris fegyvereket használja terrorarzenálja részeként" - hangsúlyozta Stano. 

Elmondta, hogy az uniós tagállamok koordinációs megbeszélést tartottak az EU válaszlépéseivel kapcsolatban, de nem árult el részleteket az esetleges intézkedésekkel kapcsolatban. 

Megerősítette, hogy a megszállt ukrajnai területek jogilag továbbra is Ukrajna részei maradnak, "bármilyen eredményt is hoznak az illegális, látszatnépszavazásra irányuló orosz tervek", az EU azt soha nem fogja elismerni. 

Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke, aki éppen az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán vesz rész New Yorkban, Twitter-üzenetében azt írta: "A Kreml mozgósít, miközben az országok az ENSZ-közgyűlésben az együttműködésért, biztonságért és jólétért dolgoznak". 

Hozzátette: "ebben a háborúban egy agresszor van, Oroszország, és egy áldozat, Ukrajna. Az EU továbbra is rendíthetetlenül támogatja Ukrajnát."

Zeman: az orosz mozgósításra Ukrajna nagyobb támogatása lenne a megfelelő válasz

Az orosz mozgósításra Ukrajna nagyobb támogatása lenne a megfelelő válasz - reagált Milos Zeman cseh államfő Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdai bejelentésére arról, hogy Oroszország részleges mozgósítást rendelt el ukrajnai hadműveletével kapcsolatban. 

"Az orosz mozgósítás valószínűleg az utóbbi időben elért ukrán katonai sikerek következménye. Erre a megfelelő válasz az lenne, ha megnövelnénk az Ukrajnának szánt segítséget, és nemcsak katonai téren" - vélte a cseh államfő, akinek nyilatkozatát Jirí Ovcácek szóvivő hozta nyilvánosságra a Twitteren. 

Milos Zeman korábban nagyon oroszbarát politikát képviselt, de az Ukrajna elleni orosz háború februári kezdete után a véleményét radikálisan megváltoztatta. 

Petr Fiala cseh miniszterelnök úgy látja, hogy Oroszország a mozgósítással "az ukrajnai háború további fokozására törekszik". A kormányfő szerint a döntés újabb bizonyítéka annak, hogy a háborút Oroszország robbantotta ki, és őt kell agresszornak tekinteni. 

Az uniós országok egyetértenek abban, hogy szükség van Ukrajna további támogatására, mégpedig humanitárius, katonai és pénzügyi téren egyaránt - szögezte le nyilatkozatában a cseh kormányfő.

Az oroszok csak válaszul fognak atomfegyvereket bevetni

A BBC-nek nyilatkozva Jevgenyij Popov, Vlagyimir Putyin Egységes Oroszország pártjának dumai képviselője és az állami televízió műsorvezetője azt mondta, hogy Oroszország "nem fogja először megtámadni a nyugati országokat", de figyelmeztetett, hogy az ország válaszolni fog, ha megtámadják - írja a brit Sky News.

Ez az orosz terv

Kartapolov, az orosz Duma védelmi bizottságának vezetője kijelentette, hogy a mozgósított katonák nagy része Oroszország középső és nyugati régióiból fog érkezni a régiók mozgósítási erőforrásai alapján.

Milanovic: Putyin bejelentése rendkívül veszélyes helyzetet idéz elő

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdai bejelentése rendkívül veszélyes helyzetet idéz elő - közölte Zoran Milanovic horvát államfő. 

A horvát elnök a sajtónak nyilatkozva kijelentette: Ukrajnának meg kell nyernie a háborút, Oroszországnak annyira meg kell gyengülnie, hogy a jövőben semmi hasonlót ne követhessen el. "Láthatjuk, mennyire kitartó" - mondta. 

"Az egyik oldalon állunk mi, a Nyugat, amely Oroszország ellen ukrán földön harcol. És ott van Oroszország, amely megtámadta Ukrajnát, és amely nem veszítheti el ezt a háborút saját érdekei miatt. Ez a legveszélyesebb ebben a történetben" - fogalmazott Milanovic. 

"Lojálisak vagyunk a NATO-hoz, de Ukrajna nem tagja a szövetségnek. Kötelezettségeink ebben a vonatkozásban nagyon csekélyek" - húzta alá. 

Újságírói kérdésre válaszolva, miszerint tart-e attól, hogy Oroszország atomfegyvert vet be, azt mondta: bár Putyin időnként fenyegetőzik ezzel, ő jelenleg nem ebben látja a fő problémát. 

"Oroszországnak gazdaságilag össze kellett volna roppannia az elmúlt hónapokban, de ennek éppen az ellenkezője történt" - mondta Milanovic, utalva az uniós szankciókra, amelyek szerinte nem érték el hatásukat.

A pápa az ukránok szenvedéséről beszélt audienciáján

Ferenc pápa szerdai általános audienciáján nemes népnek, mártíroknak nevezte az ukránokat, akik kínzásnak, kegyetlenkedéseknek és borzalmaknak vannak kitéve hazájukban. 

A katolikus egyházfő elmondta: kedden beszélt Konrad Krajewski bíborossal, aki látta a tömegsírokat Izjum közelében. A pápai főalamizsnás jelenleg Ukrajnában tartózkodik, ahová humanitárius segítséget szállított. Vatikáni információk szerint Krajewskire és kíséretére múlt héten rálőttek segélyosztás közben. 

Ferenc pápa megjegyezte: Krajewski megosztotta vele az ukránok fájdalmát, és az ellenük elkövetett borzalmakat. 

Ukrán tisztségviselők elmondták, hogy több száz halottat találtak az orosz megszállás alól felszabadított, Harkiv megyei Izjum közelében. Több holttesten kínzás jelei voltak láthatóak, és sokakra hátrakötött kézzel találtak rá. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a helyszín az oroszok által elkövetett háborús bűncselekmények újabb bizonyítéka. Moszkva következetesen tagadja, hogy katonái háborús bűncselekményeket követtek volna el az ukrajnai háborúban, és hazugságnak nevezte a vádakat. 

Ferenc pápa egyúttal elismerően nyilatkozott Kazahsztánról, amelyet nemrég keresett fel a világ vallási vezetőinek kongresszusa alkalmából. Kiemelte: az ország nagyon kedvező döntéseket hozott, például nemet mondott a nukleáris fegyverekre egy olyan időszakban, amikor az ukrajnai háború miatt néhányan az atomfegyverek bevetését mérlegelik.

Az Európa Tanács szerint elmérgesítheti a konfliktust az elfoglalt ukrán területeken tervezett népszavazás

Az Európa Tanács főtitkára, Marija Pejcinovic Buric szerdán közzétett közleménye szerint az orosz erők által elfoglalt ukrán területeken bejelentett népszavazás a két ország közötti konfliktus további fokozódásához vezethet, megtartása Ukrajna területi integritásának megsértését jelenti.

Az orosz elnök mozgósítási bejelentése témája lett az olasz választási kampánynak is

Moszkva gyengeségét, nehézségét bizonyítja a Vlagyimir Putyin orosz elnök által bejelentett részleges mozgósítás Giorgia Meloni, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) miniszterelnök-jelöltje szerint. 

Giorgia Meloni elkeseredett lépésnek nevezte az oroszországi részleges mozgósítás elrendelését, amivel - tette hozzá - "a kisebbségi népcsoportok tagjait és elkeseredett" embereket küldenek meghalni. Az FdI elnöke "bohózatnak"  tartotta az orosz csapatok elfoglalta ukrajnai területeken meghirdetett népszavazást is. 

A vasárnapi parlamenti választásokra készülő Giorgia Meloni úgy vélte, Vlagyimir Putyin bejelentése után "nem lankadhat a figyelem, éberen, egységben, diplomáciával kell követnünk a fejleményeket, mivel az ideges döntések kiszámíthatatlan következményekkel járhatnak".  Meloni hozzátette, hogy Moszkva bejelentése azt bizonyítja, hogy a szankciók eredménnyel jártak, de önmagukban nem elegendőek, kompenzációkra is szükség van - fejtette ki. 

A szankciók hatását hónapok óta bíráló Matteo Salvini, a Liga vezetője hangsúlyozta, hogy a háború mindenkit a korábbi nézetek módosításra kényszerített.  Megjegyezte, hogy a háború kitöréséig a most oroszellenes európai politikusok is szorosan együttműködtek és kereskedtek Moszkvával.   

A baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkára, Enrico Letta szerint a szeptember 25-i parlamenti választásokon az olaszoknak dönteniük kell, hagyják-e, hogy Vlagyimir Putyin a jobboldal győzelmét ünnepelje. "Dönteni kell, hogy Európával vagy Putyinnal vagyunk" - jelentette ki Letta.

Hatalmas aknamentesítés Harkovban

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat egyik tisztviselője szerint mintegy 12 000 négyzetkilométernyi területet kell aknamentesíteni Ukrajna északkeleti részén, Harkov régióban. Hozzátették, hogy Kanada, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság beleegyezett, hogy segít a műveletben.

Egyszerűsített állampolgárság

A Szövetségi Tanács jóváhagyta azt a törvényt, amely egyszerűsített eljárást ír elő az orosz állampolgárság megszerzésére azon külföldiek számára, akik katonai szolgálati szerződést kötöttek. Ez érinteni fogja azokat a külföldi állampolgárokat, akik legalább egy évre kötöttek katonai szerződést – számolt be erről a RIA Novosztyi.

Menekülnek az oroszok

Az Oroszországból induló egyirányú repülőjegyek gyorsan fogytak, miután Vlagyimir Putyin elnök az Ukrajna elleni háború jelentős fokozásaként elrendelte az orosz tartalékosok részleges mozgósítását – számol be a hírről a The Independent. A bejelentés félelmeket keltett, hogy egyes harcképes korú férfiak nem hagyhatják el az országot. A Google Trends adatai azt mutatták, hogy megugrott az Aviasales keresése, amely Oroszország legnépszerűbb repülőjegy-vásárlási weboldala. A Moszkvából a törökországi Isztambulba és az örményországi Jerevánba – mindkét célállomásra, ahová az oroszok vízum nélkül utazhatnak – közlekedő közvetlen járatokra a jegyek szerdán elfogytak az oldal adatai szerint.

Az orosz rakétatámadásban 12-en sérültek meg a Donyecki területen

Orosz csapatok rakétatámadást indítottak a Donyecki területen lévő Kurakhove ellen, amely eltalált egy házat, és 12 embert, köztük két gyermeket sebesített meg – jelentette Pavlo Kijrilenko, a Donyecki terület ukrán kormányzója szeptember 21-én.

Litvánia magas készültségben

Arvydas Anušauskas litván védelmi miniszter Twitteren kijelentette, hogy az ország magas készültségbe helyezi gyorsreagálású erőit az orosz mozgósítás miatt.

Lettország nem ad ki vízumot

Lettország biztonsági okokból nem ad ki humanitárius vízumot a mobilizáció elől menekülő oroszoknak – állítja az ország külügyminisztere.

Ukrán támadás

Az ukrán fegyveres erők (AFU) által a zaporozsjei régió ágyúzásának intenzitása meredeken megnőtt, miután bejelentették a népszavazást a térség Oroszországhoz való csatlakozásáról. Ezt Vlagyimir Rogov, a zaporozsjei régió orosz közigazgatásának főtanácsának tagja jelentette szerdán. „Az ágyúzás, a tüzérségi párharcok és az áttörési kísérletek intenzitása drámaian megnőtt a tegnapi kongresszusunk után” – mondta a TASZSZ -nak.

Újabb szankciók jöhetnek

Az Európai Unió elfogadja a hetedik szankciócsomagot, ha Oroszország elismeri a népszavazásokat az ukrán területeken – számolt be az Euractiv portál. Egy uniós forrás szerint a tervek szerint bővíteni fogják azon személyek és szervezetek feketelistáját, akik részt vesznek a szavazásban. Az intézkedések magukban foglalják a kereskedelem, a turizmus és a régiók finanszírozásának tilalmát. Új ágazati szankciókról is tárgyalhat az Európai Unió, de a forrás megjegyezte, hogy nehéz lenne egységes álláspontot kialakítani ebben a kérdésben.

Scholz: Németország nem fogadja el a Kreml feltételei szerinti békét

Olaf Scholz német kancellár az ENSZ-közgyűlésen mondott beszédében „égbekiáltó imperializmusnak”, és „az eszkaláció újabb fordulójának” nevezte Putyin lépéseit és a megszállt ukrán területeken tartandó álreferendumok tervét – tudósít a The Kyiv Independent.

Amerikai reakció

Az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete már reagált is az orosz elnök szerda reggeli bejelentésére – írja a Mandiner. Bridget Brink úgy fogalmazott: A látszat-népszavazás és a mozgósítás a gyengeség, az orosz kudarc jele.

Az Egyesült Államok soha nem fogja elismerni Oroszország igényét az állítólagosan elcsatolt ukrán területekre, és továbbra is Ukrajna mellett fogunk állni, ameddig csak szükséges"– véli az ukrajnai nagykövet.

Orosz védelmi miniszter: 300 ezer tartalékost hívnak be

Vlagyimir Putyin elnök beszéde után Szergej Sojgu védelmi miniszterrel készült, előre felvett interjút mutatták. Megerősítette, hogy a részleges mozgósításba azokat hívják majd be, akik korábban is a hadseregben szolgáltak. 

Az orosz védelmi miniszter szerint Ukrajna elvesztette hadseregének felét: 61 ezer 207 halottról, 49 ezer 368 sebesültről számolt be. Az orosz áldozatok számát 5937-re tette; a harctéri sebesültek 90 százaléka az információi szerint újra bevethető. Oroszországban hatalmas mozgósítási erőforrás áll rendelkezésre, mintegy 25 millió ember – alig több, mint 1 százalékuk tartozik a jelenlegi, részleges mozgósítás alá, úgy 300 ezer ember – írja a V4NA.

Részleges mozgósítás lesz Oroszországban

Szerda reggelre Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy az ukrajnai konfliktus miatt részleges mozgósítást rendel el. Az orosz elnök bejelentése szerint egyelőre csak azok a tartalékosok kapnak behívót, akik releváns katonai tapasztalattal rendelkeznek. Az eredeti tervek szerint Putyin televízióban közvetített beszéde moszkvai idő szerint kedd este 8 órakor kezdődött volna, ezt azonban ismeretlen okok miatt elhalasztották. Az orosz elnök először mondott beszédet azóta, hogy februárban csapatokat küldött Ukrajnába – részletek ITT olvashatók. 

Oroszország támogatja a hétvégére meghirdetett népszavazásokat

Oroszország teljes mértékben támogatja a hétvégére Luhanszkban, Donyeckben, Herszonban és Zaporizzsjában meghirdetett népszavazást az Orosz Föderációhoz való csatlakozásról – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Tovább folytatódnak a harcok Bahmut és Avdijivka városoknál

Az ukrán fegyveres erők vezérkara az közölte, hogy a Bahmut és Avdijivka városok melletti donyecki műveletei jelentős veszteségeket okoztak Oroszországnak, ugyanakkor elismerték, hogy Oroszország még több tucatnyi várost lőtt Ukrajna északkeleti és déli részén.

Szíriából érkeznek ejtőernyősök Ukrajnába

Létszámhiány miatt az orosz hatóságok úgy döntöttek, hogy kivonják Szíriából a 217. légideszant-ezred egységeit, és áthelyezik az ukrajnai frontvonalra – jelentette az ukrán vezérkar.

Az oroszok ismét átcsoportosítják erőiket

A Dozsd független orosz tévécsatorna arról számolt be, hogy a Leningrád megyei Luga városában állomásozó orosz 25. gépesített lövészdandár sorkatonáit átszállítják a Belgorod megyei Valujki városába. A csatorna értesülései szerint Oroszország a dandárból akár 400 sorkatonát is áthelyezhet Belgorod megyébe.

Emennyi civil halt meg a háborúban az ENSZ szerint

Az ENSZ adatai szerint szeptember 18-ig Oroszország Ukrajna elleni háborújában legalább 5916 civil halt meg, és legalább 8616-an megsebesültek. Az ENSZ emberi jogi ügynöksége úgy véli, hogy a valós számok jóval magasabbak, mert egyes helyekről, köztük a Mariupolból, Izjumból, Liszicsanszkból, Popasznából és Szeverodonyeckből származó információk késnek, és sok civil áldozatokról szóló jelentést még meg kell erősíteni.

Oroszország újabb rakétacsapást mért Harkovra

Harkov polgármestere, Ihor Terekhov arról számolt be, hogy egy orosz rakéta becsapódott a Kolodnohirszkij kerületben szeptember 21-én éjjel. Terekhov elmondta, hogy a mentők a helyszínen dolgoznak. Áldozatokról egyelőre nincs információ.

Elszállhat a diplomáciai megegyezés esélye

Bármilyen népszavazás az Oroszországhoz való csatlakozásról az oroszok által megszállt ukrán területeken, megsemmisítené a Kijev és Moszkva közötti tárgyalások fennmaradó ablakát – idézte a Liga.net ukrán lap az ukrán elnök hivatalának szóvivőjét. „A népszavazások nélkül még mindig van halvány esély a diplomáciai megoldásra. A népszavazások után nincs” – idézte Szerhij Nyikiforovot a Liga.net.

Nem ismerik el

Az EU illegitimnek minősítette a tervezett népszavazásokat. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi biztosa kijelentette, hogy Oroszország azon kísérlete, hogy legitimálja illegális katonai ellenőrzését a megszállt ukrán területek felett, és erőszakkal módosítsa Ukrajna határait, egyértelműen sérti az ENSZ alapokmányát, valamint Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását. A világ számos vezetője is kijelentette, hogy nem ismernek el semmilyen népszavazást vagy ukrán területek új annektálását, Emmanuel Macron francia elnök egyenesen paródiának nevezte a tervet.

Magyarország segít

Magyarország területére 2022. szeptember 20-án az ukrán-magyar határszakaszon 5449 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5008 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 169 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Az ukrajnai háború elől 2022. szeptember 20-án 40 ember, köztük 20 gyermek érkezett Budapestre vonattal - közölte a rendőrség.

A Fehér Ház elutasítja a népszavazást

A Fehér Ház elutasította Oroszország népszavazási terveit, hozzátéve, hogy Moszkva csapatokat toborozhat ezeken a területeken, miután jelentős veszteségeket szenvedett a csatatéren. Jake Sullivan, Joe Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a tervezett népszavazásokat a szuverenitás és a területi integritás elveinek megsértésének nevezte.

Már pénteken megkezdődnének a népszavazások

A megbízott orosz hatóságok Ukrajna négy megszállt területén – Donyeckben, Luhanszkban, Herszonban és Zaporizzsjában – kedden bejelentették, hogy szeptember 23. és 27. között népszavazást kívánnak tartani az Orosz Föderációhoz való csatlakozásról, ami még jobban kiélezheti a háborút. Kijev kijelentette, hogy a „hamis” népszavazások értelmetlenek, és közölte, hogy erői továbbra is visszafoglalják a területeket, függetlenül attól, hogy Moszkva vagy meghatalmazottai mit jelentenek be.

Japán miniszterelnök: Oroszország Ukrajna elleni inváziója lábbal tiporja az ENSZ alapokmányát

Fumio Kishida japán miniszterelnök kijelentette az ENSZ Közgyűlésén, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója „olyan magatartás, amely lábbal tiporja az ENSZ alapokmányának filozófiáját és elveit”. Azt mondta, hogy az ilyen akciót „soha nem szabad eltűrni”. A Hirosimából származó kormányfő szerint a nukleáris fegyverekkel való fenyegetés, mint amit Oroszország ezúttal tett, nem beszélve a használatukról, komoly fenyegetést jelent a nemzetközi közösség békéjére és biztonságára nézve, és soha nem lesz elfogadható.

Olaf Scholz: Putyin csak akkor adja fel, ha belátja, hogy nem nyerhet

Olaf Scholz német kancellár az ENSZ Közgyűlésén azt mondta, hogy Oroszország elnöke csak akkor adja fel birodalmi ambícióit, ha belátja, hogy nem tudja megnyerni a háborút. „Ezért nem fogadunk el semmilyen békét, amelyet Oroszország diktál, és ezért kell Ukrajnának képesnek lenni arra, hogy kivédje Oroszország támadását” – mondta Olaf Sholz, aki szerint az imperializmus visszatérése nemcsak Európának, hanem a globális, szabályokon alapuló békerendnek is katasztrófát jelentene. Azt mondta, meg kell reformálni az ENSZ Biztonsági Tanácsát, és az ENSZ-nek fel kell lépnie azokkal szemben, akik egy olyan világot részesítenek előnyben, ahol az „erősek uralják a gyengéket”.

Zelenszkij a háborús bűncselekményekről

Folytatjuk a stabilizációs intézkedéseket az orosz megszállás alól felszabadult területeken – mondta az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij szerint mindenhol rögíztik az orosz atrocitások tényeit – felkutatják a megszállók kínzókamráit, a meggyilkoltak elrejtett holttestét, a megszállókkal együttműködő kollaboránsokat. „Hálás vagyok minden rendvédelmi tisztnek, aki részt vesz a megszállók bűneivel kapcsolatos igazság megállapításában. Hálás vagyok mindenkinek, aki segít nekik. Ez egy kolosszális munka, amelyre az igazságosság érdekében van szükség, hogy mindenkit megbüntessenek, aki ukránok elleni bűncselekményeket követett el” – mondta az elnök.

Ukrajna átvette a kezdeményezést

Az aktuális harci állapotokról szólva az ukrán elnök azt mondta az éjszakai videóüzenetében, hogy a fronton kialakult helyzet egyértelműen jelzi, hogy Ukrajna átvette a kezdeményezést. „Védőink nagyon körültekintően és nagyon bátran teljesítik a parancsnokaik által kitűzött feladatokat” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij.