Ország-világ

2016.04.14. 16:34

Lázár a kvótás népszavazásról és a költségvetésről

A 2017-es költségvetési tervezet mindenkinek biztosít egy lépést előre, s lesz, aki számára nagy lépésre nyílik lehetőség - fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Lázár János megerősítette, hogy az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetését nyújtják be a parlamentnek május elején, a büdzsét június 10-e körül fogadhatja el a Ház. 


A gazdasági stabilitás lehetőséget ad arra, hogy egységesen 15 százalék maradjon a személyi jövedelemadó és arra is, hogy a legfontosabb élelmiszerek esetében "rezsicsökkentés" kezdődjön - hangoztatta, kifejtve: a tej, a tojás és a baromfi áfakulcsának 5 százalékra csökkentése a nyugdíjasoknak és a legszegényebbeknek jelent segítséget. A három termékkör esetében az áfa mérséklése 100 milliárd forintot tesz ki. A tárcavezető ezen élelmiszerek áfakulcsának csökkentését és a szintén 100 milliárd forint értékű otthonteremtési támogatásokat azzal magyarázta, hogy sikerült stabilizálni az állam gazdasági helyzetét, és ma már több a bevétel, mint a kiadás. Magyarország visszafizette az unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé fennállt hatalmas tartozását, ami 2008-ban az államcsődtől mentette meg - hangoztatta. 


Beszámolt arról is, hogy az éttermi szolgáltatások áfakulcsa 27-ről 18 százalékra csökken, ami 20 milliárd forintos különbözet, s ennél némileg kevesebb az az összeg, amivel az internet-szolgáltatásoknál tervezett, azonos mértékű csökkentés jár. 


A Miniszterelnökség vezetője kiemelte azt is, hogy 2017-ben tovább nő a pedagógusok, a rendőrök, katonák és az állami tisztviselői kar bére, illetve önálló életpályamodellt alakítanak ki a mentőszolgálat és az adóhivatal dolgozói számára. Döntöttek arról is, hogy 100 milliárd forint értékben külön alapot hoznak létre egészségügyi fejlesztésekre, amely szolgálhat béremelésre is. A forrásról egyeztetést kezdeményeznek az ágazattal, a kialakult álláspontot pedig tiszteletben tartja a kormány - tette hozzá. 


Lázár János fontosnak nevezte a közfoglalkoztatás és a munkahelyvédelmi akcióterv folytatását, továbbá a bürokráciacsökkentést és jelezte, hogy a jövő évi büdzsében már a Modern városok program elemei is megjelennek. 


Lehetőség nyílik az államadósság csökkentésére azzal, hogy a rendszerváltás óta először nullás lesz a költségvetés - mondta. Közölte, azt javasolják az Országgyűlésnek, hogy külön vitassa meg a működési és a fejlesztési fejezeteket és előbbiben ne engedjen hiányt, azaz hitelt csak fejlesztésekhez lehessen felvenni. 


Az államadósság csökkenéséhez legfeljebb 2,5 százalékos deficit lehet a fejlesztési oldalon, itt a kormány 2,4-gyel tervez, ezzel egyidejűleg pedig 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Az inflációt 1 százalék alattira - mint egy későbbi kérdésre elmondta, 0,7 és 0,9 százalék közé - tervezik, a munkanélküliségi rátának pedig közelebb kell lennie a 6 százalékhoz, mint a 7-hez. 


Lázár János kérdésre azt is leszögezte: adóemeléssel nem számolnak, a jövedéki adók esetében sem. 


Kitért arra, hogy az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat jelentésében kiegyensúlyozottnak írta le a magyar költségvetési és pénzügyi ellenőrzési rendszert, amikor a 2014-es és 2015-ös adatokat vizsgálta. Hozzátette: tíz kiadási funkcióból hét területen, például az oktatás területén többet költ Magyarország, mint az uniós átlag. 


A tárcavezető azt mondta, az átlagnál kevesebbet költünk védelmi kiadásokra, ezért 2017-ben jelentősen nőnek a honvédelemre fordított pénzek. Ugyancsak elmarad az átlagtól az egészségügyi kassza, amin szintén változtat a kormány - jelezte. 


Az Eurostat adatait értékelve elmondta: Magyarországon a szociális kiadások a teljes büdzsé 30 százalékát teszik ki, ez az arány az EU-ban az egyik legmagasabb. 


Kérdésre szólt arról is, nem adóztatják meg a lakáskiadást, a kormány nem támogatja az elképzelést. 


A kvótáról szóló referendum olyan súlyú, mint a NATO- vagy az EU-népszavazás


A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az illegális bevándorlással kapcsolatban a kormány által kezdeményezett népszavazás olyan súlyú, mint a Magyarország NATO- és európai uniós tagságáról döntő referendumok voltak. 


Lázár János csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón úgy értékelte, hogy az Európai Bizottság (EB) bürokráciával, a magyar kormány demokráciával szeretné megoldani a problémát.


A miniszter szerint az EB közelmúltban nyilvánosságra hozott, a kötelező kvótát is tartalmazó javaslata a baj, a terrorveszély szétosztását jelenti Európában, és azzal azt is meghatározná Brüsszel, hogy kik éljenek Magyarországon. Nem a politikai menekülteket, hanem a problémát osztanák szét, hiszen másfélmillió ember van Európában, akinek nem ellenőrizték a belépését - magyarázta.


A politikus szerint ezen emberek között lehetnek sokan olyanok, akik elkötelezett tagjai és hívei terrorista mozgalmaknak.


Lázár János hangsúlyozta, az az egyik legfontosabb - az ország szuverenitását érintő - kérdés, ki éljen az ország területén, ezért erről a végső szót a népnek kell kimondania.


Elmondta: Magyarország szerint nem új bevándorlási rendszerre, hanem új Európa-védelmi rendszerre, egy új schengeni védelmi és határellenőrzési rendszerre van szüksége a kontinensnek. Megjegyezte, erről próbálják meggyőzni a visegrádi országokat és az európai országok vezetőit még a májusi európai tanácsi csúcs előtt.


Értékelése szerint az EB "úthenger módjára akarja átvinni" javaslatát, és most Orbán Viktor az az ember, aki ezt próbálja megállítani politikai szövetségeseket keresve hozzá.


Jelezte, hogy várják a Kúria döntését a kormány népszavazási kezdeményezésével kapcsolatban.


Lázár János beszámolt arról, hogy két egyeztetés is folyik a parlamenti pártokkal "Magyarország megvédése érdekében". A terrorellenes akciótervről folytatott egyeztetések jól haladnak - folytatta - , jelenleg a szakértői megbeszélések zajlanak 23 törvény módosításáról. Kifejtette: a kormány befogadta a büntető törvénykönyv módosítására, a védelmi beszerzésekre és a titkos információgyűjtésre vonatkozó ellenzéki javaslatokat, és jó néhány javaslat van, amelyet készek mérlegelni.


Hozzátette: az MSZP nélkül négypárti egyeztetés folyik az alaptörvény és a honvédelmi törvény módosításáról, arról, hogy miként vethető be a honvédség bevándorlási krízisben.


Kitért arra, hogy Magyarország 4,6 milliárd forinttal járul hozzá a Törökországnak nyújtott uniós támogatáshoz.


Lázár János emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány perben áll az Európai Bizottsággal, a perbe - Magyarország mellett - Lengyelország beavatkozott. Magyarország, Szlovákia és Lengyelország együtt harcol a betelepítési kvóta ellen - hangoztatta. Hozzátette: Magyarországgal szemben áll a perben az EB-n kívül Németország, Görögország, Svédország, Luxemburg, Olaszország, Franciaország és Belgium.


A Jobbik alaptörvény-módosítási javaslatára reagálva Lázár János megismételte az általa elmondottakat: olyan fajsúlyos kérdésről van szó, mint a NATO- vagy az EU-csatlakozás, ebben a kérdésben a népnek kell dönteni. Ha döntött, utána megvizsgálhatják annak a lehetőségét, hogy az alaptörvényt miként kell módosítani - közölte.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában